Kertészsziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kertészsziget
Kertészsziget címere
Kertészsziget címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásSzeghalmi
Jogállás község
Polgármester Csordás László (független)[1]
Irányítószám 5526
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség310 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség9,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület39,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′, k. h. 21° 04′Koordináták: é. sz. 47° 09′, k. h. 21° 04′
Kertészsziget (Békés vármegye)
Kertészsziget
Kertészsziget
Pozíció Békés vármegye térképén
Kertészsziget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kertészsziget témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kertészsziget község Békés vármegye Szeghalmi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kertészsziget Békés vármegye északi részén elterülő kis falu. Északon a Berettyó-csatorna határolja; települési szomszédai: északkelet felől Szerep, kelet felől Füzesgyarmat, dél felől Szeghalom, délnyugat felől Dévaványa, nyugat felől Ecsegfalva, északnyugat felől pedig Bucsa. A községhez tartozó tanyaközpontok: Görbesziget, Cserepes, Barnasziget és Akasztó.

Megközelítése[szerkesztés]

A község területén északnyugat-délkeleti irányban végighúzódik a Karcagot Füzesgyarmattal összekötő 4206-os út, közúton ezen érhető el a legegyszerűbben a két végponti település, illetve a 4-es főút felől. A 47-es főútról Debrecen felől érkezve Darvasnál érdemes letérni a 4225-ös útra, majd Füzesgyarmat után tovább a 4206-osra; Békéscsaba felől célszerűbb Szeghalomnál letérni a 4212-es útra. A település központja egyébként a 4206-os úttól néhány kilométerre délre esik, arról csak az oda leágazó, majd Szeghalom tanyavilága felé továbbvezető 4245-ös úton érhető el.

Története[szerkesztés]

Földjei a térség vízrendezését megelőzően gyakorta víz alatt álltak, a mai község helyét mocsarak és nádasok ölelték körül. A falu egykori határát ismeretlen időben Fischer Márton vette meg, aki levezető árkokat ásatott. A víz levezetése után egyre kiterjedtebb, termékeny talajú földterületek maradtak hátra, amelyek igencsak alkalmasak voltak a kertészkedésre. Abban az időben az itt megtelepült lakosok elsősorban dohánykertészettel foglalkoztak, a község mai neve is innen ered. Valószínű, hogy Füzesgyarmat újratelepülésével egy időben létesült (1711-1715 között), első lakói Bereg vármegyéből költöztek ide. A község a Sárrétre jellemző adottságú sík terület, a belterület kisebb, erdők, fasorok veszik körül. A földek aranykorona értéke magas, apróvadban gazdag a vidék.

A település önálló községként 1952. január 1. óta szerepel a térképen, addig Füzesgyarmathoz tartozott.

Kertészszigeten 1952 óta működik önálló iskola. (Iskola itt egyébként 1909-ben létesült, melynek tanítója Branswetter Béláné volt.) Jelenleg ugyan alacsony a gyereklétszám, de minden évfolyamon megoldott az oktatás.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kláricz Jánosné (független)[3]
  • 1994–1998: Kláricz Jánosné (független)[4]
  • 1998–2002: Kláricz Jánosné (független)[5]
  • 2002–2006: Kláricz Jánosné (független)[6]
  • 2006–2010: Kláricz Jánosné (független)[7]
  • 2010–2014: Csordás László (független)[8]
  • 2014–2019: Csordás László (független)[9]
  • 2019-től: Csordás László (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
391
379
374
355
313
310
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7%, református 17,4%, felekezeten kívüli 68,6% (6,7% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 95,2%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,3% románnak, 0,3% cigánynak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7% volt református, 5,1% római katolikus, 71,2% felekezeten kívüli (16,3% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kertészsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Kertészsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kertészsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  5. Kertészsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  6. Kertészsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. Kertészsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. Kertészsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014 (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  9. Kertészsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Kertészsziget Helységnévtár
  12. Kertészsziget Helységnévtár

További információk[szerkesztés]