Lőkösháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lőkösháza
Vásárhelyi-Bréda-kastély
Vásárhelyi-Bréda-kastély
Lőkösháza címere
Lőkösháza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásGyulai
Jogállás község
Polgármester Szűcsné Gergely Györgyi Edit (független)[1]
Irányítószám 5743
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség1663 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség33,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület52,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lőkösháza (Magyarország)
Lőkösháza
Lőkösháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 25′ 43″, k. h. 21° 13′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 43″, k. h. 21° 13′ 49″
Lőkösháza (Békés megye)
Lőkösháza
Lőkösháza
Pozíció Békés megye térképén
Lőkösháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lőkösháza témájú médiaállományokat.

Lőkösháza község Békés megyében, a román határ mellett, a megye délkeleti részén a Gyulai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye délkeleti szélén fekszik, Elek városától 14 kilométerre délre; további szomszédai az ország határain belül: északnyugat felől Nagykamarás, nyugat felől pedig Kevermes; ez utóbbi a legközelebbi szomszédja is egyben. Keleti és déli irányból egyaránt romániai, Arad megyéhez tartozó települések, településrészek (Székudvar, Mácsa és Kürtös településekhez tartozó külterületek) határolják.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a település csak mellékutakon közelíthető meg, mivel a térséget feltáró főutak nagyrészt messze elkerülik. Gyula és Elek, illetve Battonya felől Lőkösháza a 4444-es úton érhető el, Dombiratossal és Kunágotával pedig egy másik alsóbbrendű útvonal, a 4438-as út köti össze.

A vasúti közlekedés szempontjából ellenben Lőkösháza kifejezetten súlyponti településnek számít: a MÁV 120-as számú (Budapest–)]]Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal]]a (amely továbbvezet az AradBukarestSzófiaIsztambul útvonalon) itt lépi át a magyar-román államhatárt, ennélfogva Lőkösháza vasútállomás a vonal utolsó magyarországi állomása és vasúti határátkelőhelye. Az állomás közúti elérését a 4444-es útból kiágazó 44 344-es számú mellékút biztosítja.

Korábban legközelebbi szomszédjával, Kevermessel is összekötötte egy keskeny nyomközű vasút, amit azonban már rég megszüntettek.

Története[szerkesztés]

A középkorban már falu állt a környéken (pontos helye nem ismert), melyet 1418-ban említenek először. Ekkor a gyulai uradalomhoz tartozott. Neve a Lőrinc névből származik.

1949-ig Elek külterülete volt, ekkor vált önálló községgé.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Germán Géza (független)[3]
  • 1994–1998: Germán Géza (független)[4]
  • 1998–2002: Germán Géza (független)[5]
  • 2002–2006: Germán Géza (független)[6]
  • 2006–2008: Germán Géza (független)[7]
  • 2008–2009: Dr. Tarr Lajos (független)[8]
  • 2009–2010: Dr. Tarr Lajos (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2010–2014: Szűcsné Gergely Györgyi Edit (független)[10]
  • 2014–2019: Szűcsné Gergely Györgyi Edit (független)[11]
  • 2019-től: Szűcsné Gergely Györgyi Edit (független)[1]

A településen a 2006–2010 közti önkormányzati ciklusban kétszer is időközi polgármester-választást kellett tartani: 2008. április 6-án[8] azért, mert a települést a rendszerváltástól fogva megszakítás nélkül irányító Germán Géza polgármester 2008. január 9-én elhunyt;[12][13] 2009. november 8-án[9] pedig azért, mert a képviselő-testület néhány hónappal korábban feloszlatta magát.[14] Ez utóbbi választás polgármesterjelöltjei között a hivatalban lévő településvezető is elindult, és meg is tudta erősíteni pozícióját.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 2%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 5,6% cigánynak, 0,5% németnek, 4,8% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,9%, református 2,8%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 30,4% (21,8% nem nyilatkozott).[16]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Vásárhelyi János Arad vármegyei alispán által egy kisebb homokdombra 1810-ben építtetett, s azóta részben átalakított empire stílusú Vásárhelyi-Bréda-kastély, a vicenzai Villa Capra Rotonda utánérzése. Az 1948-as lakosságcsere alatt a komornyik, nevezett Leszkó és a felesége a kastélyban található valamennyi értéktárgyat ellopva, valósággal kifosztották a kastélyt. A fellelhető vasúti szállítójegyzékek alapján, csak az "egyéb vagyontárgyak" 6 azaz hat vagonnyi mennyiséget foglaltak magukban. Később a hátramaradt Leszkó rokonok a még mozdítható "értékeket" (mestergerendák az istállók födémzetéből és más hasonló értéktárgyak) is kivitték magukkal Csehszlovákiába.

Az azóta eltelt időben a kastélynak a Bánkúti Állami Gazdaság majd a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát volt a tulajdonosa és irodaházként működött. Miután eladták a kevermesi termelőszövetkezetnek és ezt követően több tulajdonosa is volt, állapota teljesen leromlott. A környező kastélyparkot kivágták. Néhány fa még maradt. A hajdani 20-25 évvel ezelőtti környezetnek szinte nyoma sem maradt.

A kastélyt 2011-12-ben helyreállították, 2013 nyarán nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

A templom építési munkálatai 2008 augusztusában kezdődtek és 2009 májusában fejeződtek be. Az épületet 2009. augusztus 22-én a Fátimai Szent Szűz tiszteletére szentelték fel.[18]

Testvértelepülése[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Lőkösháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. augusztus 14.)
  3. Lőkösháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Lőkösháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  5. Lőkösháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  6. Lőkösháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  7. Lőkösháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  8. a b Lőkösháza települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. április 27. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  9. a b Lőkösháza települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. november 8. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  10. Lőkösháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  11. Lőkösháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  12. Ma reggel elhunyt Lökösháza polgármestere (magyar nyelven) (html). Beol.hu, 2008. január 9. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  13. 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  14. 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  15. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. nepszamlalas.hu. (Hozzáférés: 2015. január 4.)
  16. Lőkösháza Helységnévtár
  17. G.E: Templom épül Lökösházán. Délkeleti Hírnök, III. évf. 12. sz. (2007. okt. 18.) 18. o.
  18. Fátimai Szent Szűz-templom. miserend.hu. (Hozzáférés: 2015. január 4.)

További információk[szerkesztés]