Lőkösháza

Lőkösháza
Vásárhelyi-Bréda-kastély
Lőkösháza címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Járás	Gyulai
Jogállás	község
Polgármester	Szűcsné Gergely Györgyi Edit (Nemzeti Fórum Egyesület)
Irányítószám	5743
Körzethívószám	66
Népesség
Teljes népesség	1406 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	33,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	52,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 26′, k. h. 21° 14′46.433333333333, 21.233333333333
Lőkösháza Pozíció Békés vármegye térképén
Lőkösháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lőkösháza témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Lőkösháza (románul: Locoșhaza vagy Leucușhaz) község Békés vármegyében, a román határ mellett, a megye délkeleti részén a Gyulai járásban.

Fekvése

A Békési-háton, a vármegye délkeleti szélén helyezkedik el, Elek városától 14 kilométerre délre; további szomszédai az ország határain belül: északnyugat felől Nagykamarás, nyugat felől pedig Kevermes; ez utóbbi a legközelebbi szomszédja is egyben. Keleti és déli irányból egyaránt romániai, Arad megyéhez tartozó települések, településrészek (Székudvar, Mácsa és Kürtös településekhez tartozó külterületek) határolják.

Megközelítése

Közúton a település csak mellékutakon közelíthető meg, mivel a térséget feltáró főutak nagyrészt messze elkerülik. Gyula és Elek, illetve Battonya felől Lőkösháza a 4444-es úton érhető el, Dombiratossal és Kunágotával pedig egy másik alsóbbrendű útvonal, a 4438-as út köti össze.

A vasúti közlekedés szempontjából ellenben Lőkösháza kifejezetten súlyponti településnek számít: a MÁV 120-as számú Szajol–Lőkösháza-vasútvonala (amely továbbvezet az Arad–Bukarest–Szófia–Isztambul útvonalon) itt lépi át a magyar-román államhatárt, ennélfogva a forgalmas Lőkösháza vasútállomás a vonal utolsó magyarországi állomása és vasúti határátkelőhelye. Az állomás közúti elérését a 4444-es útból kiágazó 44 344-es számú mellékút biztosítja.

Korábban legközelebbi szomszédjával, Kevermessel is összekötötte egy keskeny nyomközű vasút, amit azonban már rég megszüntettek.

Története

A középkorban már falu állt a környéken (pontos helye nem ismert), melyet 1418-ban említenek először. Ekkor a gyulai uradalomhoz tartozott. Neve a Lőrinc névből származik.

1949-ig Elek külterülete volt, ekkor vált önálló községgé.

Közélete

Polgármesterei

Polgármester
1990–1994	Germán Géza	független
1994–1998		független
1998–2002		független
2002–2006		független
2006–2008		független	hivatalában elhunyt
2008–2009	Dr. Tarr Lajos	független	Időközi választás: 2008. április 6. a képviselő-testület feloszlatta magát
2010–2010		Fidesz-KDNP	Időközi választás: 2009. november 8.
2010–2014	Szűcsné Gergely Györgyi Edit	független
2014–2019		független
2019–2024		független
2024–		Nemzeti Fórum Egyesület

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:

Lakosok száma	1835	1834	1663	1573	1497	1500	1430	1406
	2013	2014	2019	2021	2022	2023	2024	2025

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 2%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 5,6% cigánynak, 0,5% németnek, 4,8% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,9%, református 2,8%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 30,4% (21,8% nem nyilatkozott).

A 2022-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 5,6% románnak, 4,4% cigánynak, 0,2% németnek, mondta magát (11% nem nyilatkozott ; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,7%, református 1,5%, görögkatolikus 0,7%, evangélikus 0,7%, ortodox 0,6, más felekezetek 1,4% felekezethez nem tartozó 29,5% (40,7% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Vásárhelyi–Bréda-kastély

A Vásárhelyi János Arad vármegyei alispán által egy kisebb homokdombra 1810-ben építtetett, s azóta részben átalakított empire stílusú Vásárhelyi-Bréda-kastély, a vicenzai Villa Capra Rotonda utánérzése. Az 1948-as lakosságcsere alatt a komornyik, nevezett Leszkó és a felesége a kastélyban található valamennyi értéktárgyat ellopva, valósággal kifosztották a kastélyt. A fellelhető vasúti szállítójegyzékek alapján, csak az "egyéb vagyontárgyak" 6 azaz hat vagonnyi mennyiséget foglaltak magukban. Később a hátramaradt Leszkó rokonok a még mozdítható "értékeket" (mestergerendák az istállók födémzetéből és más hasonló értéktárgyak) is kivitték magukkal Csehszlovákiába.

Az azóta eltelt időben a kastélynak a Bánkúti Állami Gazdaság majd a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát volt a tulajdonosa és irodaházként működött. Miután eladták a kevermesi termelőszövetkezetnek és ezt követően több tulajdonosa is volt, állapota teljesen leromlott. A környező kastélyparkot kivágták. Néhány fa még maradt. A hajdani 20-25 évvel ezelőtti környezetnek szinte nyoma sem maradt.

A kastélyt 2011-12-ben helyreállították, 2013 nyarán nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

• 2007. október 13-án Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök, Szujó Antal kevermesi plébános és Germán Géza akkori polgármester földbe helyezte azt a – relikviákkal teli – alapkövet, mely egy 100 férőhelyes, a Fátimai Szent Szűz Máriáról elnevezett templom későbbi helyét jelöli.

A templom építési munkálatai 2008 augusztusában kezdődtek és 2009 májusában fejeződtek be. Az épületet 2009. augusztus 22-én a Fátimai Szent Szűz tiszteletére szentelték fel.

Testvértelepülése

• Kisiratos, Románia