Hunya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hunya
A hunyai önkormányzat épülete légi felvételen
A hunyai önkormányzat épülete légi felvételen
Hunya címere
Hunya címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásGyomaendrődi
Jogállás község
Polgármester Kiszely Imre (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 5555
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség575 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hunya (Magyarország)
Hunya
Hunya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 47″, k. h. 20° 50′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 47″, k. h. 20° 50′ 46″
Hunya (Békés vármegye)
Hunya
Hunya
Pozíció Békés vármegye térképén
Hunya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hunya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hunya község Békés vármegye Gyomaendrődi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Gyomaendrődtől délre, Örménykút és Mezőberény közt fekvő település. Szomszédai: észak felől Gyomaendrőd, kelet felől Mezőberény, délkelet felől Kamut, dél felől Kondoros, nyugat felől pedig Örménykút. Légvonalban közel van még hozzá északkeleti irányban Csárdaszállás is, de a két település közigazgatási területe nem érintkezik egymással.

Megközelítése[szerkesztés]

Közigazgatási területén kelet-nyugati irányban a Mezőberény-Szarvas közti 4641-es, észak-déli irányban pedig a Gyomaendrőd-Szentes közti 4642-es út halad keresztül. Belterületét azonban egyik sem érinti, központját mindkét útvonallal a 46 166-os számú mellékút köti össze.

Története[szerkesztés]

Hunya területén az első, emberi megtelepedésre utaló régészeti leletek a késő bronzkorból származnak. Innentől kezdve a mai falu határa kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan lakott. A késő bronzkor során itt élt Gáva-kultúra népét szkíták, kelták, szarmaták, majd avarok követték. A település területén található régészeti lelőhelyek közül kiemelkedik a gyomaendrőd-kondorosi út mellett, az egykori Hanyecz kocsmánál található lelőhely, ahol 1977 és 1980 között 11 avarkori, félig földbe mélyített házat tártak fel a régészek.

A honfoglaló magyarság a 10. század közepe táján jelent meg Hunya területén, a község határában három Árpád-kori falu nyomait találták meg. Ezek közül a legjelentősebb Pusztakondoros volt, a mai hunyai határ legnagyobb része ehhez a településhez tartozott. A falu a szarvas-mezőberényi út mellett, a Vak-Tímár kereszttől délre terült el. A település az Árpád-korban élte virágkorát, a 13. században valószínűleg a tatárjárás következtében elpusztult, majd a 14-15. század során csak ideiglenesen népesült újra.

Pusztakondoros területe a török időkben Kondoros területébe olvadt. Az így létrejövő Kondoros pusztát az 1700-as évek elején a Kondoros-völgy déli ágának mentén két részre osztották: Nagy Kondorosra és Kis Kondorosra, utóbbi azonos Hunya község mai határával. Kis-Kondoros területét a 18. század elején örmény kereskedők bérelték ki a földesúrtól, akik szarvasmarhákat legeltettek itt.

A szomszédos, nemrég újratelepült és folyamatosan gyarapodó Endrőd lakosait már nem szolgálták ki a község területén lévő, kevésbé jó minőségű földek, ezért 1751-ben bérbe vették Kis Kondorost báró Harruckern Ferenctől három éves időtartamra, a bérletet 1754-től évente újították meg. Az 1769-es úrbéri rendezés során Kis Kondoros végleg Endrődhöz került.

Az endrődiek csak annyi időt tartózkodtak Kis-Kondoroson, amennyi az adott mezőgazdasági munka elvégzéséhez szükséges volt. Az időjárástól való védekezésre és a szerszámok tárolására kis kunyhókat, szállásokat építettek, de ezek a hajlékok állandó lakásra alkalmatlanok voltak. Endrőd község az itteni határban, a Kondoros-völgy északi ágának és az itt futó aradi útnak a találkozásánál egy csárdát épített, az itt dolgozó endrődiek és az átutazók kiszolgálására. A csárdát üzemeltető család tagjai tekinthetőek a település első állandó lakóinak.

Az első endrődi családok 1831-ben települtek ki Kis-Kondrosra. 1831 és 1854 között 30-55 fő között ingadozott a lakosság száma, ugyanis az itt lakók csak házatlan zsellérek lehettek a nagyobb gazdák földjein, telkes jobbágyok még nem települhettek ki. A volt telkes jobbágyoknak 1853-tól nyílt lehetősége a kitelepülésre, az itt élő lakosság száma innentől kezdve lassú gyarapodásnak indult. Az 1880-as években ez a folyamat felgyorsult, aminek eredményeként 1890 körül már közel 200 családélt itt, a települést innentől kezdve Kondorostanyának nevezték.

Az itteni tanyákon élők kikerültek az endrődi társadalomból, és egy új közösség született meg, aminek igénye volt az élhető feltételekre. Ennek eredményeként 1888-ban iskola épült, 1894-ben olvasókört alapítottak, 1897-ben templomot építettek, melyhez a szükséges telket Hunya József helyi kisbirtokos biztosította. Hunya József ezután az összes környező földjét eladta házhelyeknek és szőlőskerteknek, valamint kedvezményes áron az egyháznak iskolatelket adott el, illetve ingyen temetőtelket juttatott. Ezáltal Hunya József biztosította a leendő település fizikai alapjait. A fejlődés folytatódott: 1900-ban a Község-soron is iskola épült, 1903-ban fogyasztási szövetkezetet hoztak létre, majd 1912-ben a nagyváradi püspökség létrehozta a kondorostanyai lelkészséget, és ugyanebben az évben megnyílt a temető is.

Endrőd község vezetősége mostohán bánt a kondorostanyaiakkal, minden fejlesztési kérésükre nemet mondott, holott a községi adóbevételek több mint 40%-a innen származott. Az ellentétek fokozódásával 1927-ben elszakadási mozgalom indult, melynek élére 1929-től Szabó Frigyes kondorostanyai lelkész állt. Megyei és országos lapok cikkeztek a témában, még egy országgyűlési felszólalásra is hatással voltak. Békés vármegye alispánjának hatására a felek 1930-ban kiegyeztek, a községi vezetőség ígéretet tett a kívánságok teljesítésére, a mozgalom pedig elcsendesedett.

1934-ben három új közkút létesült és bekötőút létesült, majd 1935-ben belügyminiszteri rendelettel jegyzői kirendeltség alakult.1941-ben az endrődi képviselőtestület javaslatára a belügyminiszter Endrődszentlászlóra módosította a település nevét.

1943-ban újabb elszakadási mozgalom indult, melynek eredményeként a második világháború után, 1946-ban a település községgé alakult Endrődszentlászló néven, de 1947-ben a lakosság kezdeményezésére felvette egykori jótevője, Hunya József után a Hunya nevet.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Szmola Illés (független)[3]
  • 1994–1998: Hunya Tiborné (független)[4]
  • 1998–1999: Hunya Tiborné (független)[5]
  • 2000–2002: Hoffman Márton (független)[6][7]
  • 2002–2006: Hunya Tiborné (független)[8]
  • 2006–2010: Petényi Szilárdné (független)[9]
  • 2010–2014: Petényi Szilárd Szilveszterné (független)[10]
  • 2014–2015: Petényi Szilárd Szilveszterné (független)[11]
  • 2015–2019: Hegedüs Roland (független)[12]
  • 2019–2022: Hegedüs Roland (független)[13]
  • 2022-től: Kiszely Imre (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2000. február 13-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[6] a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14]

2015. október 4-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani Hunyán,[12] ezúttal az addigi polgármester lemondása okán.[15]

2022. október 2-án ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Hunyán, ez alkalommal is azért, mert a korábbi képviselő-testület 2022. június 29-én feloszlatta magát.[16] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de (csekély különbséggel) alulmaradt két kihívójának egyikével szemben.

Népesség[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,6%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,3% németnek, 1% románnak, 0,9% szlováknak mondta magát (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,7%, református 3,3%, evangélikus 3,3%, felekezeten kívüli 16,4% (23,7% nem nyilatkozott).[18]

Nevezetességek[szerkesztés]

A régi római katolikus temploma 1896-ban épült Szent László tiszteletére. A templom építéséhez és a temetőhöz egyik lakosa, Hunya József adta a telket a falunak. Ez a templom 1999-ben a belvíz miatt veszélyesen megsüllyedt, majd 1999. június 4-én éjjel egy villámcsapás következtében leégett. A tűz olyan súlyos károkat okozott, hogy az eredeti templom helyreállítására nem lett volna mód, ezért lebontották és úgy határoztak, hogy újat építenek. Mivel a hunyaiakat és a Hunyáról elszármazottakat nagyon súlyosan érintette a település identitását jelképező templom pusztulása, jelentős adakozás indult meg az újraépítés érdekében. Az új templom egy év alatt fel is épült, ami után, 2000. december 23-án, egy szombati délelőttön Gyulay Endre szeged-csanádi püspök felszentelte az új hunyai templomot, a korábbihoz hasonlóan szintén Szent László tiszteletére. [19]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Hunya települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. október 2. (Hozzáférés: 2022. október 3.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. Hunya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Hunya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 23.)
  5. Hunya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  6. a b A 2000. február 13-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. február 13. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  7. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. Hunya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  9. Hunya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  10. Hunya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  11. Hunya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  12. a b Hunya települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. október 4. (Hozzáférés: 2019. június 18.)
  13. Hunya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  14. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  15. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  16. Feloszlott a hunyai képviselő-testület. beol.hu, 2022. július 4. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  17. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  18. Hunya Helységnévtár
  19. Templom születik. hunyaiplebania.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 6.)

További információk[szerkesztés]