Murony

	Murony
	; Murony címere
	; Murony címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Járás	Békési
Jogállás	község
Polgármester	Szegfű Gábor (független)
Irányítószám	5672
Körzethívószám	66
	Népesség
Teljes népesség	1074 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	31,79 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	35,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Murony Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 45′ 40″, k. h. 21° 02′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 40″, k. h. 21° 02′ 31″
	Murony Pozíció Békés vármegye térképén
	Murony weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Murony témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Murony község Békés vármegye Békési járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szomszédai: észak felől Mezőberény (7 kilométerre), kelet felől Békés (7 kilométerre), dél felől Békéscsaba (11 kilométerre, ezen belül Mezőmegyer 6 kilométerre), nyugat felől pedig Kamut (5 kilométerre).

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a 47-es főútról a 4644-es útra letérve érhető el a legegyszerűbben: ez az út a település főutcája és ez köti össze Békéssel és a 470-es főúttal, illetve Kamuttal is. A 47-es főút felől elérhető a község központja egy másik útvonalon, a 46 168-as számú bekötőúton is.

Vonattal a MÁV 120-as számú (Budapest–)Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán érhető el, melynek egy megállási pontja van itt. Murony vasútállomás a település délnyugati részén található, a vonal állomásai viszonylatában Mezőberény vasútállomás és Békéscsaba vasútállomás között; közúti elérését a 46 168-as útból kiágazó 46 356-os út teszi lehetővé. Korábban itt csatlakozott a 129-es számú Murony–Békés-vasútvonal a fentebb említett fővonalhoz, azonban ezen a vonalon 2007-ben megszűnt a forgalom.

Története[szerkesztés]

Neve ószláv eredetű lehet, valószínűleg hangyabolyt jelent.^[3] Eredetileg Monor és Muruly néven hívták, de később a végső »ly« → »ny«-re változott.^[3]

A 13. század első felében már falu volt.^[4] Szent Miklós tiszteletére avatott templomát 1295-ben említik.^[3] Ebben az évben Csák András eladta a területet Egyedfia Sándornak.^[3] Ebben az időben északra Mező- és Kis-Kamut, délről Gerla és Megyer települések voltak határosak vele.^[3] A 14-15. században több nemesi család osztozott meg a birtokán. 1383-ban az Ábránfyak tulajdonolták egy részét.^[3]

A török hódítás idején elpusztult. Rákóczi György már mint pusztát adományozta 1649-ben Baka Ferencz borosjenői alvárnagynak és Szél Pál ottani zsoldos lovaskatonának.^[4] Még a 17. században is lakatlan hely volt.^[3]

A 19. században és a 20. század elején Murvahely néven is ismert volt.^[5] Egy ideig Békésföldvár volt a neve.^[6]

Ma a település legjelentősebb gazdasági társasága az 1949-ben alapított Hidasháti Állami Gazdaság (ma Hidasháti Mezőgazdasági Rt.) ^[7]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Andrási Béla (független)^[8]
1994–1998: Balog István (független)^[9]
1998–2002: Fekete Ferenc (független)^[10]
2002–2006: Fekete Ferenc Zoltán (független)^[11]
2006–2010: Fekete Ferenc Zoltán (független)^[12]
2010–2014: Fekete Ferenc Zoltán (független)^[13]
2014–2019: Fekete Ferenc Zoltán (független)^[14]
2019-től: Szegfű Gábor (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,2%, református 18,3%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 41,6% (28,6% nem nyilatkozott).^[16]