Bélmegyer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bélmegyer
A Wenckheim-kastély
A Wenckheim-kastély
Bélmegyer címere
Bélmegyer címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Békési
Jogállás község
Polgármester Kovács János László (független)[1]
Irányítószám 5643
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 968 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 15,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 63,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bélmegyer (Magyarország)
Bélmegyer
Bélmegyer
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 19″, k. h. 21° 11′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 19″, k. h. 21° 11′ 00″
Bélmegyer (Békés megye)
Bélmegyer
Bélmegyer
Pozíció Békés megye térképén
Bélmegyer weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bélmegyer témájú médiaállományokat.

Bélmegyer község a Dél-Alföldi régióban, Békés megyében, a Békési járásban. A település határában lévő Gereblyés-pusztán juhászkodott 1920-24 között Sinka István költő.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföld délkeleti részén, Békés megyének majdnem pontosan a közepén, a Kis-Sárrét déli csücskén található, Békéscsabától légvonalban 20, közúton kb. 25 km-re. Szomszédos települések: Békés, Vésztő, Tarhos, Mezőberény (közúton), illetve Köröstarcsa, Körösladány.

Természetföldrajzilag az Alföld Berettyó-Körösvidék középtájának Kis-Sárrét nevű kistáján fekszik.

Megközelítése[szerkesztés]

A település közúton közelíthető meg Békés, Mezőberény, vagy Vésztő felől.

A közúti tömegközlekedést a DAKK Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 12 km-re lévő Vésztőn található, a MÁV 127-es számú, Gyoma - Körösnagyharsány, illetve a MÁV 128-as számú, Püspökladány - Vésztő - Gyula - Békéscsaba közötti vonalán.

Önkormányzat[szerkesztés]

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll.

Története[szerkesztés]

E táj igen régi idő óta lakott hely, mely a Megyer törzsbeliek települése volt.

Bélmegyer nevét írásos emlékek 1346-ban említették Meger néven, ekkor tűnt fel először Megyeri nemes nevében, akit Nadány-on (Körösladány) megsebesítettek.

A mai Bélmegyer 1946-ban alakult település.

Neve[szerkesztés]

A település "Bél" előtagja a belső, belül lévő jelzőre utal, míg a "megyer" utótag a más törzsbeliek közé települt Megyer törzsbeliek szállásterületére utal.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Lakosságszám alakulása[szerkesztés]

  • 1983: 1583 fő
  • 1990: 1354 fő
  • 2001: 1163 fő
  • 2010: 1035 fő[4]

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a lakosság kb. 15%-a római katolikus, kb. 31,5%-a református, kb. 1%-a evangélikus, kb. 0,5%-a görög katolikus vallású, míg kb. 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 51,5%.[4]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

A Szeged-csanádi Egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességének Gyulai Esperesi Kerületében lévő Békési plébániához tartozik, mint filia. 1949-ben szervezték lelkészséggé. Római katolikus templomának titulusa: Szentolvasó Királynője.

Református egyház[szerkesztés]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Mezőberény II. Kerületi Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Baptista egyház[szerkesztés]

A Békési Baptista Gyülekezet imaházat tart fenn a településen.

Természeti értékek[szerkesztés]

  • A település határában 641,7 ha természetvédelmi terület (amely a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozik) található, melyből 141 ha fokozottan védett. Természeti értékei, növény- és állatvilága hazánkban már ritkaságszámba menő. Védett növényei közé tartozik a fátyolos nőszirom, a réti őszirózsa és a sziki kocsord. Életciklusával a tápnövényéhez, a sziki kocsordhoz kötődik a terület szintén védett lepkefaja, a nagy szikibagoly. A csapadékosabb időkben a legelőkön megjelennek a bíbicek, az erdőben pedig egerészölyv, barna kánya és holló is fészkel. A közeli Fehérháti halastavakra pedig a szürke gémek járnak táplálkozni.[5]
  • Védettséget élvez a bélmegyeri bekötő út mellett található 250-300 éves fehér fűzfa, melyet "Öreg hölgy "- ként is emlegetnek.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Wenckheim-vadászkastély: Bélmegyer településtől 5,5 km-re található. Megközelítése szilárd útburkolaton lehetséges (néhol kátyúkkal). A fáspusztai vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla magyar miniszterelnök építtette, Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban, égetett téglából. A kastélyépület és járulékos létesítményei régen a Wenckheim uradalomhoz tartoztak, mint nyári lak. A II. világháború befejeződése előtt a kastély tulajdonosa gróf Weinckheim Fülöp volt. A kastély "A" épületének nevezett része korábbi építésű, a "B" épület valószínűleg jóval később épült. Az "A" épület 1945-ig a gróf családjának lakhelye, a "B" épületben a konyha helyezkedett el. A kastély főépülete szabálytalan alakzatú, részben emeletes épület, 2242m2 alapterülettel, mely összesen 147? helyiségből áll! Az épület déli oldalán lett kialakítva a főhomlokzat, melynek jobb oldali részén található a sokszög alaprajzú háromszintes saroktorony. A földszinten gyönyörű kazettás, famennyezetes ebédlő található. Az előtérből az emeletre vezető fa lépcső ma is az épület dísze. A kastélyban 1998. április 15-ig nevelőotthon működött. Az épület a megyei önkormányzat tulajdonában volt, és 2007-től magántulajdonban van. Idegenforgalom számára zárt, csak külső megtekintése lehetséges.[6]
  • Kárász-vadászkastély: Az 1850-es években épült, romantikus-eklektikus stílusban. Nem keverendő össze a Fáspusztán található Wenkheim-kastéllyal. Földszintes, ízléses tömegelosztású épület, emeletes kilátó toronnyal. Az akkori Csongrád megyei illetőségű, azon belül is horgosi Kárász család építtette, hogy a vadászat idején megszállhasson itt. Bélmegyer ugyanis nem volt a Kárász család otthona, csupán vadászni jártak ide. Azóta Horgos már déli szomszédunkhoz tartozik. Az épület jelenleg műemléki védettség alatt áll, de látogatható. Az lap alján található linkek segítségével bővebb információhoz lehet jutni.
  • Fási Vadászház (Fáspuszta)
  • Fási erdőspuszta (Fáspuszta)
  • Vadasi vadászház
  • Petőfi Emlékmű (Mezőberényi közúti híd)
  • Református templom: 1950-ben épült.
  • Református harangláb: 1925-ben készült.
  • Római katolikus (Szentolvasó királynője-) templom (belterület): 1996-ban épült. Tornya a homlokzat előtt áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. ^ a b http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=19390
  5. Látnivalók Békés megyében
  6. http://www.wenckheim.hu/faspuszta.htm

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]