Ugrás a tartalomhoz

Bélmegyer

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bélmegyer
A Wenckheim-kastély
A Wenckheim-kastély
Bélmegyer címere
Bélmegyer címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásBékési
Jogállásközség
PolgármesterPerecz Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5643
Körzethívószám66
Népesség
Teljes népesség773 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség15,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület63,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′, k. h. 21° 11′46.866667°N 21.183333°EKoordináták: é. sz. 46° 52′, k. h. 21° 11′46.866667°N 21.183333°E
Bélmegyer (Békés vármegye)
Bélmegyer
Bélmegyer
Pozíció Békés vármegye térképén
Bélmegyer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bélmegyer témájú médiaállományokat.

Bélmegyer község Békés vármegyében, a Békési járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Dél-Alföldi régióban, Békés vármegye középső részén, Békéscsabától északra, közúton mintegy 25 kilométerre, természetföldrajzi szempontból a Körös menti sík északi peremén, a Kis-Sárrét déli szomszédságában[3] fekszik. A szomszédos települések: északkelet felől Vésztő, dél-délkelet felől Tarhos, dél-délnyugat felől Békés, nyugat-délnyugat felől Mezőberény, nyugat felől Köröstarcsa, északnyugat felől pedig Körösladány.

Megközelítése

[szerkesztés]

A településen kelet-nyugati irányban végighúzódik a 4237-es út, ezen közelíthető meg Mezőberény, illetve a 47-es főút és Vésztő felől is. Békéssel egy számozatlan, alsóbbrendű önkormányzati út köti össze. Közigazgatási területén észak-déli irányban áthalad a Szeghalom-Gyula közti 4234-es út is, de az lakott területeit nem érinti.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a körülbelül 12 kilométerre lévő Vésztő vasútállomás; ezt a MÁV 127-es számú Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonala, illetve a 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonala is érinti.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Polgármester
1990–1994 Varju Ferenc független[4]
1994–1998 Dán Márton független[5]
1998–2002 független[6]
2002–2006 független[7]
2006–2010 független[8]
2010–2014 független[9]
2014–2019 Kovács János László független[10]
2019–2024 Perecz Sándor Fidesz-KDNP[11]
2024– Fidesz-KDNP[1]

Története

[szerkesztés]

A község vidéke régóta lakott, a Megyer törzsbeliek lakták. Nevét fennmaradt írásos emlékek 1346-ban említették először Meger néven egy Megyeri nevű nemes nevében, aki az írás szerint Nadányon (Körösladány) megsebesült.

A mai Bélmegyer település 1946-ban alakult.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A település „Bél” előtagja a belső, belül lévő jelzőre utal, a „megyer” utótag pedig a más törzsbeliek közé települt Megyer törzsbeliek szállásterületére.

Népesség

[szerkesztés]
  • 1983: 1583 fő
  • 1990: 1354 fő
  • 2001: 1163 fő
  • 2010: 1035 fő[12]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
1011
1000
901
866
805
805
786
773
20132014201920212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,1% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás

[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a lakosság kb. 15%-a római katolikus, kb. 31,5%-a református, kb. 1%-a evangélikus, kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású, míg kb. 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 51,5%.[12]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,4%, református 25,7%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 39,9% (23,2% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben vallásuk szerint 20,4% volt református, 4,7% volt római katolikus, 0,9% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 39,6% felekezeten kívüli (31,2% nem válaszolt).[15]

Római katolikus egyház

[szerkesztés]

A Szeged-csanádi Egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességének Gyulai Esperesi Kerületében lévő Békési plébániához tartozik mint filia. 1949-ben szervezték lelkészséggé. Római katolikus templomának titulusa: Szentolvasó Királynője.

Református egyház

[szerkesztés]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik.

Evangélikus egyház

[szerkesztés]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Mezőberény II. Kerületi Evangélikus Egyházközséghez tartozik mint szórvány.

Baptista egyház

[szerkesztés]

A Békési Baptista Gyülekezet imaházat tart fenn a településen.

Természeti értékek

[szerkesztés]
  • A település határában 641,7 ha a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület, melyből 141 ha fokozottan védett. Természeti értékei, növény- és állatvilága hazánkban ritkaságszámba megy. Védett növényei közé tartozik a fátyolos nőszirom, a réti őszirózsa és a sziki kocsord. Életciklusával a tápnövényéhez, a sziki kocsordhoz kötődik a terület szintén védett lepkefaja, a nagy szikibagoly. Csapadékos időkben a legelőkön megjelennek a bíbicek. Az erdőben egerészölyv, barna kánya és holló is fészkel. A közeli Fehérháti halastavakra szürke gémek járnak táplálkozni.[16]
  • Védettséget élvez a bélmegyeri bekötő út mellett található 250-300 éves fehér fűzfa, melyet „Öreg hölgy”-ként is emlegetnek.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A fáspusztai Wenckheim-vadászkastély Bélmegyer településtől 5,5 km-re áll. Szilárd burkolatú, de kátyúktól nem mentes úton lehet megközelíteni. A vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla magyar miniszterelnök építtette égetett téglából a 19. század végén Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban. A kastélyépület és járulékos létesítményei régen nyári lakként a Wenckheim uradalomhoz tartoztak. A II. világháború vége előtt a kastély tulajdonosa gróf Wenckheim Fülöp volt. A kastély "A" épületének nevezett része korábbi építésű, a "B" épület valószínűleg jóval későbbi. Az "A" épület 1945-ig a gróf családjának lakhelye volt, a "B" épület a konyhának adott helyet. A kastély főépülete szabálytalan alakzatú, részben emeletes épület 2242 m² alapterülettel. 147 helyiségből áll! Az épület déli oldala a főhomlokzat, jobb oldalán egy sokszög alaprajzú háromszintes saroktoronnyal. A földszinten van a szép, kazettás famennyezetű ebédlő. Az előtérből az emeletre vezető falépcső ma is az épület egyik dísze. A kastélyban, amely akkor a megyei önkormányzat tulajdonában volt, 1998. április 15-ig nevelőotthon működött. 2007-től magántulajdonban van, az idegenforgalom számára zárt, csak külső megtekintése lehetséges.[17]
  • Kárász-vadászkastély: Az 1850-es években épült romantikus-eklektikus stílusban. Földszintes, jó tömegelosztású épület, emeletes kilátótoronnyal. Az akkor Csongrád vármegyei illetőségű, azon belül is a ma Szerbiához tartozó horgosi Kárász család építtette, hogy a vadászat idején megszállhasson benne. Az épület műemléki védettség alatt áll, látogatható.
  • Fási Vadászház (Fáspuszta)
  • Fási erdőspuszta (Fáspuszta)
  • Vadasi vadászház
  • Petőfi-emlékmű (Mezőberényi közúti híd)
  • Református templom (1950-ben épült)
  • Református harangláb (1925-ben állították)
  • Római katolikus Szentolvasó királynője-templom (belterület) (1996-ban épült, tornya a homlokzat előtt áll)
  • A település határában lévő Gereblyés-pusztán juhászkodott 1920–24 között Sinka István költő.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 270. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  7. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  9. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  10. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  11. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  12. ↑ a b http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=19390[halott link]
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Bélmegyer Helységnévtár
  15. ↑ Bélmegyer Helységnévtár
  16. ↑ Látnivalók Békés megyében
  17. ↑ http://www.wenckheim.hu/faspuszta.htm

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bélmegyer&oldid=28503901”