Békésszentandrás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Békésszentandrás
Békésszentnadrási duzzasztómű és hajózsilip.jpg
Békésszentandrás címere
Békésszentandrás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Szarvasi
Jogállás nagyközség
Polgármester Sinka Imre (független)[1]
Irányítószám 5561
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 3608 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 45,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 77,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Békésszentandrás (Magyarország)
Békésszentandrás
Békésszentandrás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 20° 28′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 20° 28′ 60″
Békésszentandrás (Békés megye)
Békésszentandrás
Békésszentandrás
Pozíció Békés megye térképén
Békésszentandrás weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Békésszentandrás témájú médiaállományokat.

Békésszentandrás nagyközség Békés megyében, a Szarvasi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Békés megye nyugati kapujában, Szarvas városától 5 km-re fekszik nyugati irányban. A városon áthalad a 44-es számú (Kecskemét – Békéscsaba – Gyula) főközlekedési út.

A település fekvését nagyban meghatározza az a tény, hogy a község területén fekszik Magyarország jelenlegi 5. legnagyobb állóvize, a Kákafoki-holtág. Ezért sokan az Alföld legszebb fekvésű falujának tartják. A településen több mint 500 hétvégi ház található, így idegenforgalmi jelleget kölcsönöz a településnek.

Magyarországon Békésszentandráson a legkisebb az évi átlagos csapadékösszeg.[3]

A falu határától nem messze található délnyugati irányban Magyarország legnagyobb kunhalma, a Gödény-halom.

Története[szerkesztés]

Békésszentandrás (Szentandrás) már az Árpád-korban lakott volt. Nevét 1297-ben említették először az oklevelek Andree alakban írva, majd 1329-ben Zenthonduryas, 1330-ban Zenthandreas írásmóddal.

A templom körül fekvő település a szomszédos Fejéregyházhoz hasonlóan valószínűleg a tatárjárás alatt vált lakatlanná.1297-ben a pusztán álló Szent András-templomot Hén és Fejéregyház közt említették. III. András király Hénnel és Fejéregyházzal együtt adta az Akus nemzetség-beli Akus fia Mihálynak. 1329-ben Uz (Wz) testvére László és Uz fiától, Lukácstól való Tamás nevű unokája öröklött birtoka volt. E birtokot Tamástól Szécsényi Marcell és István mint Fejéregyházához tartozó birtokrészt követelt. 1330-ban azonban megállapították, hogy Szentandrás nem tartozott Fejéregyházához, és ekkor határjelekkel is elválasztották tőle.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg lengyel, szlovák és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Fejéregyház[szerkesztés]

Ma Fejéregyház puszta Békésszentandrástól északnyugatra. Nevét 1297-ben említették először az oklevelek Feyreghaz alakban írva. 1297-ben III. András király mint lakatlan földet, melyen „fejéregyház” templom állott, az Akus nemzetségbeli Mihály fia Akus mesternek adta a lakatlan Hénnel együtt. A kettő között feküdt a Szent András-templom. 1329 előtt Károly Róbert király Fehéregyházát Szécsényi Marcellnek és Istvánnak adta cserébe, akik maguknak követelték Szent Andrást is az Uz rokonságtól, de utóbbiak 1330-ban igazolták, hogy a két birtok nem tartozik össze, és határral is el van választva egymástól.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Községháza
  • Református templom
  • Katolikus templom
  • Kunhalmok, köztük Magyarország legnagyobbja, a Gödény-halom
  • Szőnyeggyár
  • Zsidó temető (19. század elejéről származó síremlékekkel), előkertjében holokauszt-emlékmű (1994), Stefánia u.
  • Duzzasztó és hajózsilip
  • Léderer-kastély

Híres szülöttei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Békésszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Időjárási rekordok Magyarországon (csapadék)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]