Békésszentandrás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Békésszentandrás
Békésszentnadrási duzzasztómű és hajózsilip.jpg
Békésszentandrás címere
Békésszentandrás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásSzarvasi
Jogállás nagyközség
Polgármester Sinka Imre (független)[1]
Irányítószám 5561
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 3608 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület77,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Békésszentandrás (Magyarország)
Békésszentandrás
Békésszentandrás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 20° 28′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 20° 28′ 60″
Békésszentandrás (Békés megye)
Békésszentandrás
Békésszentandrás
Pozíció Békés megye térképén
Békésszentandrás weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Békésszentandrás témájú médiaállományokat.

Békésszentandrás nagyközség Békés megyében, a Szarvasi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Békés megye nyugati kapujában, Szarvas városától 5 km-re fekszik nyugati irányban. A városon áthalad a 44-es számú (Kecskemét – Békéscsaba – Gyula) főközlekedési út.

A település fekvését nagyban meghatározza az a tény, hogy a község területén fekszik Magyarország jelenlegi 5. legnagyobb állóvize, a Kákafoki-holtág. Ezért sokan az Alföld legszebb fekvésű falujának tartják. A településen több mint 500 hétvégi ház található, így idegenforgalmi jelleget kölcsönöz a településnek.

Magyarországon Békésszentandráson az egyik legkisebb az évi átlagos csapadékösszeg.[3]

A falu határától nem messze található délnyugati irányban Magyarország legnagyobb kunhalma, a Gödény-halom.

Története[szerkesztés]

Békésszentandrás (Szentandrás) már az Árpád-korban lakott volt. Nevét 1297-ben említették először az oklevelek Andree alakban írva, majd 1329-ben Zenthonduryas, 1330-ban Zenthandreas írásmóddal.

A templom körül fekvő település a szomszédos Fejéregyházhoz hasonlóan valószínűleg a tatárjárás alatt vált lakatlanná.1297-ben a pusztán álló Szent András-templomot Hén és Fejéregyház közt említették. III. András király Hénnel és Fejéregyházzal együtt adta az Akus nemzetség-beli Akus fia Mihálynak. 1329-ben Uz (Wz) testvére László és Uz fiától, Lukácstól való Tamás nevű unokája öröklött birtoka volt. E birtokot Tamástól Szécsényi Marcell és István mint Fejéregyházához tartozó birtokrészt követelt. 1330-ban azonban megállapították, hogy Szentandrás nem tartozott Fejéregyházához, és ekkor határjelekkel is elválasztották tőle.

SZENT ANDRÁS: "Magyar falu Békés Várm. Birtokosa B. Budnyánszky Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Körös vize mellett, mezeje bőv termésű, egy részét szántóföldgyeinek a’ víz áradsok járják; fája, nádgya nints, piatza távol van." 
(Vályi András: Magyar országnak leírása 3. kötet, 17961799)

Fejéregyház[szerkesztés]

Ma Fejéregyház puszta Békésszentandrástól északnyugatra. Nevét 1297-ben említették először az oklevelek Feyreghaz alakban írva. 1297-ben III. András király mint lakatlan földet, melyen „fejéregyház” templom állott, az Akus nemzetségbeli Mihály fia Akus mesternek adta a lakatlan Hénnel együtt. A kettő között feküdt a Szent András-templom. 1329 előtt Károly Róbert király Fehéregyházát Szécsényi Marcellnek és Istvánnak adta cserébe, akik maguknak követelték Szent Andrást is az Uz rokonságtól, de utóbbiak 1330-ban igazolták, hogy a két birtok nem tartozik össze, és határral is el van választva egymástól.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg lengyel, szlovák és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres szülöttei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]