Békésszentandrás

Békésszentandrás
Római katolikus templom
Békésszentandrás címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Járás	Szarvasi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Sinka Imre (független)
Irányítószám	5561
Körzethívószám	66
Népesség
Teljes népesség	3275 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	45,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	77,45 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 20° 28′ 60″46.866667, 20.483333
Békésszentandrás Pozíció Békés vármegye térképén
Békésszentandrás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Békésszentandrás témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Békésszentandrás (szlovákul: Békešský Svätý Ondrej) nagyközség Békés vármegyében, a Szarvasi járásban.

Fekvése

Az Alföldön, a Körösszögben, Békés vármegye nyugati kapujában fekszik Szarvas városától 5 kilométerre nyugatra. Területén van Magyarország 5. legnagyobb állóvize, a Hármas-Körös Kákafoki-holtága, s ezért is tartják sokan az Alföld legszebb fekvésű falujának. Határában – túlnyomórészt a holtág mentén – több mint 500 hétvégi ház található, ami komoly idegenforgalmi jelleget kölcsönöz a településnek.

Szomszédai: északkelet felől Mezőtúr, kelet felől Szarvas, dél felől Szentes, illetve annak nagy kiterjedésű külterületi határrészei, nyugat felől Öcsöd, északnyugat felől pedig Mesterszállás. Délnyugat felől közigazgatási területei kis híján érintkeznek Kunszentmárton határával is.

Békésszentandrás azok közé a magyar települések közé tartozik, ahol évről évre a legkevesebb csapadék hull.

A falu határától nem messze található délnyugati irányban Magyarország legnagyobb kunhalma, a Gödény-halom.

Megközelítése

A nagyközségen áthalad a Kecskemét – Békéscsaba – Gyula között húzódó 44-es főút, így ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala Kecskemét és Békés vármegye nagyobb városai felől is. Határszélét délkeleten érinti a 4401-es út is, melynek ráadásul csomópontja is van a déli határában húzódó M44-es autóúttal, így Szarvason keresztül az M44-es felől is elérhető.

Története

Középkor

Békésszentandrás (Szentandrás) már az Árpád-korban lakott volt. Nevét a 13. század­ban itt állt és Szent András apostol tiszteletére emelt templomról kapta. Nevét 1297-ben említik először fennmaradt oklevelek Andree alakban írva, majd 1329-ben Zenthonduryas, 1330-ban Zenthandreas írásmóddal. 1504-ben Túr-Szentandrásnak írták.

A templom körül fekvő település a szomszédos Fejéregyházhoz hasonlóan valószínűleg a tatárjárás alatt vált lakatlanná. 1297-ben a pusztán álló Szent András-templomot Hén és Fejéregyház közt említették.

III. András király Hénnel és Fejéregyházzal együtt adta az Akus nemzetség-beli Akus fia Mihálynak. 1329-ben Uz (Wz) testvére László és Uz fiától, Lukácstól való Tamás nevű unokája öröklött birtoka volt. E birtokot Tamástól Szécsényi Marcell és István mint Fejéregyházához tartozó birtokrészt követelte. 1330-ban azonban megállapították, hogy Szentandrás nem tartozott Fejéregyházához, és ekkor határjelekkel is elválasztották tőle.

1377 tavaszán a »Keres mellett Túr városhoz közeleső« falut I. Lajos király a Manalaki nevű kun családnak ajándékozta. Ámde az Uzvásáry család ekkor pert indított a korábbi irataival, hogy Szentandrás az ő örökös birtoka, így aztán 1378 tavaszán Garay Miklós nádor visszaítélte az Uzvásáryaknak.

1391-ben a csanádi káptalan egyik oklevele szerint: »Csaud«-i Ördög Miklós, János és István újabb adománnyal vámjogot nyertek itt. Majd a következő században, még 1437 előtt az egész községet a környező régióval együtt Hunyadi János szerezte meg. 1455-ben az Úzvásáry család Hunyadi János birtoklása ellen tiltakozott, de 1456-ban V. László király Hunyadit erősítette meg Szentandrás birtokában.

A Hunyadiak földesurasága idején Szentandrás nagyon felvirágzott. Ők mezővárosi jogokat szereztek a számára még 1463 előtt, s gazdatiszteket tartottak. Ilyenek voltak 1463-ban Temesközy János, Varjasy János és Csiray Benedek.

Fejéregyház

Ma Fejéregyház puszta Békésszentandrástól északnyugatra. Nevét 1297-ben említették először fennmaradt oklevelek Feyreghaz alakban írva. 1297-ben III. András király mint lakatlan földet, melyen „fejéregyház” templom állott, az Akus nemzetségbeli Mihály fia Akus mesternek adta a lakatlan Hénnel együtt. A kettő között feküdt a Szent András-templom. 1329 előtt Károly Róbert király Fejéregyházat Szécsényi Marcellnek és Istvánnak adta cserébe, akik maguknak követelték Szent Andrást is az Uz rokonságtól, de utóbbiak 1330-ban igazolták, hogy a két birtok nem tartozik össze, és határral is el van választva egymástól.

Török kor

1512-ben Győritelek, Furugytelek, Mogyoróstelek, Gödénytelek és Berektelek nevű határrészek tartoztak Szentandráshoz. 1535-ből ismeretes Szentandrás első bírája, Rácz András, aki a többi szentandrásival együtt fegyveresen szegült ellen annak, hogy Bereczkfy Mihályt Körös-Szentmiklós birtokába beiktassák.

A község telekkapui:

• 1552-ben 8,
• 1553-ban 12,
• 1556-ban 18,
• 1562-ben 54,
• 1564-ben 29 kapu után fizettek adót.

1560 táján a családok nagyobbrészt Ferenczi, Nyiri, Keresztesi, Vas, Kanizsa, Cseke, Csóva, Nyilas, Bene és Fonó neveket viseltek.

A török uralom alatt egy ideig megmaradt Szentandrás a régi birtokosok kezén. Például a Kaczkfyné része első férjétől származó unokájára Ábránfy Farkasra szállt. Ő 1575 táján Simon Antal egri hadnagynak zálogosította el 40 forintért.

1596-ban sok más dél-alföldi településsel együtt Szentandrás is megsemmisült. Később újratelepült, de 1648-ban csak faluként említik.

Török földesura maga a szultán volt, ennélfogva az úgynevezett khász-birtokok közé tartozott, s így sorsa tűrhetőbb volt, mint a többi községé, ahol a török földesurak gyakran változtak. Másrészt az erdélyi fejedelmek is a maguk hatalma alá tartozónak vélték, s ennélfogva híveiknek adományozták, a régi földesurak jogait tekintetbe sem véve. Így például 1608-ban Báthory Gábor egyik, éppen ezen faluból származó vitézének, borosjenői Szentandrásy Györgynek ajándékozta egy részét.

Amikor Nagyvárad és Borosjenő bukása után az erdélyi földesurak kénytelenek voltak távolabbra költözni Békés vármegyétől, a szentandrási bíró volt az, akinek kötelességévé tették, hogy az e vidéken lévő városok, falvak adóját és ajándékait összeszedje, s nekik Husztra felküldje. 1662-ben a szentandrásiaktól ilyen ajándékot követeltek a Husztra szorult erdélyi földesurak: »egy szép paplant; egy vég patyolatot, úrasszonynak valót; két vég vörös fejtőt (fonalat) ; két vég török zsinórt, szegfű színűt ; egy vég bulya (keleti, trapezunti) vásznat ; két bokor (pár) karmazsin csizmát kapcástól.«

A magyarországi és erdélyi földesurakon kívül volt még a szentandrásiaknak bajuk a szomszédos túriakkal is. Ők egy Cserki Kún nevű földet maguknak követeltek, és hét évi per után el is vettek.

Ebben az időben Szentandás lakosai református vallásúak voltak, s 1666-ban az egyik zsinat Szokolay Jánost rendelte ide papnak.

Utolsó nyoma a török világbeli Szentandrás községnek az, hogy 1683 októberében élelmezik Apafy seregét, majd 1698-ban azt írják róla, hogy egészen lakatlan. Így tehát áldozatul esett az alföld és a gyulai vár visszaszerzéséért vívott harcoknak.

18-19. század

Báró Száraz György királyi személynök 1702-ben 32.000 forint kincstárba történt befizetést követően megkapta a szentandrási uradalom birtokait. Halála után feleségére majd leányára, Száraz Júlia bárónőre szállt a birtok, aki dezséri Rudnyánszky Józseffel kötött házasságot. A Rudnyánszkyak többsége Szentandráson a kastélyban élt, és innen irányította a birtokot.

Az újratelepült község első lakosai 1719-ben jöttek ide, nagyobbrészt Kabáról. 1722-ben új családok csatlakoztak hozzájuk, de még 1725-ben is csak 25 jobbágycsaládból állt a falu.

Száraz György birtokos nem személyesen szedte a falu jövedelmét, a beszedést rábízta Tolnai Istvánra, aki szintúgy Debrecen vidékéről került a megyébe, mint a szentandrási lakosok. Ő azonban kegyetlenül bánt velük, s emiatt is tört ki Szentandráson 1735-ben a Péró-féle lázadás, amelyben csaknem minden fegyverre fogható szentandrási lakos (összesen 37) részt vett. Közülük a lázadás leverése során sokan meghaltak vagy rabságba estek, s csak 14-en tértek vissza.

A megcsökkent létszámú faluban az 1739-es pestisnek is áldozatul esett 228 lakos.

1742-ben evangélikus vallású tótok települtek a meggyérült lakosságú Szentandrásra.

1746-ban Rudnyánszky József táblabíró, Száraz György veje elhatározta a tótok áttelepítését Komlósra, s helyükre még ez évben a Tisza-menti falvakból magyar katolikusokat telepített le. Így 1746 májusában »egyedül Isten útmutatása mellett és az ő kifürkészhetetlen nagy segítségével« a régi katolikus templomot a református vallásúaktól visszavehette, s új jobbágyainak kész, bár nagy javításra szoruló templomot adhatott. A református vallásúak 1803-ban a község déli részén építettek új templomot maguknak. Így alakult ki a modern kori Szentandrás.

A katolikus templomot Rudnyánszky József özvegye, Száraz Julianna 1784-ben megnagyobbította, s hozzá új tornyot építtetett. 1868-ban aztán a templom elejét, vagyis szent helyét újra megnagyobbították.

Vályi András 18. század végi leírása alapján:

„SZENT ANDRÁS: Magyar falu Békés Várm. Birtokosa B. Rudnyánszky Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Körös vize mellett, mezeje bőv termésű, egy részét szántóföldgyeinek a’ víz áradások járják; fája, nádgya nints, piatza távol van.”

A jókora hasznot hajtó uradalomból a tágabb rokonság is részesedést követelt. Perre vitték az igényt, melynek következtében az uradalmat 1795-ben 3024 tulajdonrészre osztották. A földek művelését továbbra is a Rudnyánszkyak végezték, de a haszon elosztását a tulajdonolt részek alapján határozták meg. A jussok ezt követően sűrűn cseréltek gazdát.

A Rudnyánszkyakat követően a Csernus család birtokába került a település.

A népesség száma:

• 1827-ben 3740,
• 1852-ben 4941,
• 1890-ben 6735 főt tett ki. Ekkor ezek közül magyar nyelvű volt 6362, tót 346, egyéb nyelvű 27.

20. század

A két világháború között a kastély épületében berendezkedett Gassner Szövőgyár adott munkát a helybelieknek.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Bencsik Imre (független)
• 1994–1998: Sinka József (MSZP)
• 1998–2002: Sinka József István (MSZP)
• 2002–2006: Sinka József (MSZP)
• 2006–2010: Hamza Zoltán Gábor (Fidesz-FKgP-Gazdakörök)
• 2010–2014: Sinka Imre (független, 2012-től Jobbik)
• 2014–2019: Sinka Imre (független)
• 2019–2024: Sinka Imre (független)
• 2024– : Sinka Imre (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:

Lakosok száma	3716	3660	3608	3403	3328	3317	3303	3275
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024	2025

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg lengyel, szlovák és német) nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,9% szlováknak mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,4%, református 9,2%, evangélikus 5,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 15,7% (19,6% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% szlováknak, 0,3% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% bolgárnak, románnak és lengyelnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,9% volt római katolikus, 7,2% református, 4,4% evangélikus, 0,2% ortodox, 0,1% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 15,1% felekezeten kívüli (36% nem válaszolt).

Nevezetességei

Békésszentandrási duzzasztómű és hajózsilip

• Községháza
• Református templom
• Katolikus templom. A templom főoltárképe Szent András apostol keresztre feszítését ábrázolja. E freskó, valamint a mennyezeten lévő Szt. István és Szt. László királyok, Szt. Péter és Szt. Pál apostol fejedelmek és a négy Evangélista képei Chiovini Ferenc szolnoki festőművész alkotásai; mind 1938-ban készültek.
• Kunhalmok, köztük Magyarország legnagyobbja, a Gödény-halom
• Szőnyeggyár
• Zsidó temető (a 19. század elejéről származó síremlékekkel), előkertjében holokauszt-emlékmű (1994), Stefánia u.
• Duzzasztó és hajózsilip
• Léderer-kastély
• Hunyadi-Rudnyánszky-kastély

Híres szülöttei

• Komlósi Ildikó Kossuth-díjas operaénekesnő
• Lóránt János Demeter Munkácsy Mihály-díjas festő
• Mladonyiczky Béla szobrász, éremművész
• Sinka Brigitta sakkozó
• Pólya Jakab (Pollák Jakab) államtudományi doktor, ügyvéd, egyetemi magántanár és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Pólya György matematikus és fizikus édesapja.
• Sinka Mátyás Munkácsy Mihály-díjas grafikus
• Tóth Imre politikus, országgyűlési képviselő (FKgP)

Itt hunyt el

• Munkahelyi balesetben Samu Géza Munkácsy-díjas magyar szobrászművész (1947–1990)

Források

• Györffy György: Békésvármegye

Testvérvárosok

• Kishegyes, Szerbia (Vajdaság Autonóm Tartomány)
• Menyháza, Románia
• Temesszentandrás, Románia

További információk

• Békésszentandrás Önkormányzatának honlapja