Körösfő
| Körösfő (Izvoru Crișului, Krieschwej) | |
 | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Körösfő |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407340 |
| SIRUTA-kód | 58213 |
| Népesség | |
| Népesség | 871 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 929 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 623 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Körösfő
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 50′ 010″, k. h. 23° 06′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 010″, k. h. 23° 06′ 32″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Körösfő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Körösfő (románul Izvoru Crișului, németül Krieschwej) falu, az azonos nevű község központja Romániában Kolozs megyében. Egyike annak a 14 településnek, amelyek a megyében GMO-mentes régiót alakítottak.[2]
Fekvése[szerkesztés]
Bánffyhunyadtól 7 km-re keletre fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
A Sebes-Körös forrásáról nevezték el, amely itt ered a falutol 5 km-re Kolozsvár fele a (Hotel Izvoru Crișului) mögött.
Története[szerkesztés]
1276-ban Crisfeu néven említik először. Az Árpád-korban ez a terület a Kalota és az Almás folyó forrásvidékével együtt Biharhoz tartozott, a váradi püspökséghez. De 1282-ben már Kolozs vármegyéhez sorolják. Vámja 1371-ben a Bebek vagy Böbek György királyi tárnokmesteré, 1471-ben a losonci Bánffyaké. 1493-ban szerepel az erdélyi püspöknek egy Magyar Antal nevű körösfői jobbágya, 1504-ben pedig egy Gyalui János nevű jobbágy. Ők az első körösfői emberek, akiknek a nevét tudjuk.[3]
A trianoni békeszerződésig, majd 1940 és 1944 között újra magyar fennhatóság alatt Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1073, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
1992-ben társközségeivel együtt 1780 lakosából 1385 magyar és 395 román volt.
Látnivalók[szerkesztés]
- Körösfői templom: A négy fiatornyas református templom 1764-ben épült, középkori templom alapokra. Ekkor készült kazettás mennyezete is, melyet nagy részben Umling Lőrinc festett.[4] A templomban megtekinthető a II. Rákóczi György által a falunak ajándékozott török szőnyeg.
- A református templom mellett avatták fel 1995-ben a Fîntinel-fennsíkon hősi halált halt Vasvári Pál emlékművét.
- Asszonyok varrottasairól, illetve férfiak által készített fafaragásairól híres kalotaszegi település. Népművészetét az útmenti kirakodóvásárban is megtekinthetjük.
Képgaléria[szerkesztés]
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1941. július 7-én Péntek János nyelvész, néprajzkutató, Széchenyi-díjas akadémikus, a Babeș--Bolyai Tudományegyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Területi Bizottságának (KAB) alapító elnöke, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége elnöke.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
- ↑ transindex.ro. [2007. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 22.)
- ↑ Dr. Péntek János és Kovács Kuruc János (szerk.): Körösfő, monográfia
- ↑ Mátyás Vilmos: Utazások Erdélyben, Panoráma mini útikönyvek, ISBN 963-243-065-4
Testvértelepülések[szerkesztés]
Sásd, Magyarország- Bugyi, Magyarország
- Pátka, Magyarország
- Pásztó, Magyarország
- Budapest XVIII. kerülete, Magyarország
- Sárospatak, Magyarország
Külső hivatkozások[szerkesztés]
.svg){kind=small}