Noszoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Noszoly (Năsal)
Noszoly, előtérben a református templommal
Noszoly, előtérben a református templommal
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Cege
Rang falu
Községközpont Cege
Irányítószám 407566
SIRUTA-kód 59844
Népesség
Népesség 356 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 69
Népsűrűség 14,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 334 m
Terület 28,87 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Noszoly (Románia)
Noszoly
Noszoly
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 56′ 28″, k. h. 24° 06′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 28″, k. h. 24° 06′ 26″
A fatemplom

Noszoly (románul: Năsal) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Mezőségen, Szamosújvártól 25 km-re délkeletre fekszik. Külterületének 50%-a szántóföld, 13%-a legelő, 7%-a rét és 5%-a erdő.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve szláv eredetű személynévből keletkezhetett. Talán a falut jelöli az 1215-ös, Nazalas adat. 1220-ban Noozul, 1318/23-ban Nuzal, 1332/35-ben Nusal, 1587-ben Nwzaly alakban írták.

Története[szerkesztés]

Doboka, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott. 1220-ban Mojs fia Mojs birtoka volt, és az ő családjáé maradt még száz éven keresztül. A 15–16. században Buza mezőváros uradalmához tartozott, előbb a Bebek család, 1470-től Dengelegi Pongrácz János, a 16. században a Kendi és a Balassa család birtokában.

Lakói a 16. század második felében unitárius, 1622 és 1643 között református hitre tértek. Református egyháza 1766-ig, majd 1830 és 1875 között volt anyaegyházközség, azóta filia. A 17. században a Fekete, Cseffey, Petky és Kálnoky, a 18. században a Kálnoky, Henter, Domokos, Petky, Bálinttit és Bethlen család birtokolta. 1755-ben itt tartotta közgyűlését Doboka vármegye.

1750-ben 8 jobbágy-, 25 zsellér és 12 kóbor családját írták össze. Református gyülekezete 1766-ban 17 férfit és ugyanannyi asszonyt számlált. A 19. század első felében határában bort termesztettek, és gazdaságában fontos szerepet játszott a Cegei-tó halászata is, amelynek a határához tartozó ágait az 1860-as években csapolták le. (A falutól délkeletre ma található tó 1870-ben, földcsuszamlással keletkezett.)

Schilling Ottó földbirtokos a 19. század végén kezdte forgalmazni az eredetileg juhtejből készült és a szomszédos Göc határában található üregekben, később pincékben érlelt noszolyi sajtot. 1895-ben határának 52%-a volt szántó, 27%-a legelő, 7%-a rét és 6%-a erdő. Iskolájában 1972-ig működött magyar tagozat. 1981–83-ban a Habadok határrészben 16 hektáron gyümölcsöst telepítettek.

Lakossága[szerkesztés]

  • 1850-ben 907 lakosából 730 volt román, 137 magyar és 29 cigány nemzetiségű; 749 görög katolikus, 132 református, 18 római katolikus és 8 zsidó vallású.
  • 2002-ben 406 lakosából 337 volt román és 69 magyar nemzetiségű; 328 ortodox, 63 református és 9 görög katolikus vallású. A 60 éven felüliek aránya 38%.

Látnivalók[szerkesztés]

Híres szülöttei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ioan Mârza Coord.: Monografia comunei Țaga. [Kolozsvár], 2009

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)