Fejérd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fejérd (Feiurdeni)
A Kós Károly által tervezett görög katolikus (ma ortodox) templom
A Kós Károly által tervezett görög katolikus (ma ortodox) templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Kajántó
Rang falu
Községközpont Kajántó
Irányítószám 407207
SIRUTA-kód 57010
Népesség
Népesség 349 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 28
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 394 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Fejérd (Románia)
Fejérd
Fejérd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 52′ 52″, k. h. 23° 37′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 52″, k. h. 23° 37′ 40″

Fejérd (románul: Feiurdeni, 1924-ig Feiurd) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét patakjáról, a népi hagyomány szerint azonban a „fehér barátokról” kapta. Először 1326-ban Feyrd, majd 1334-ben Feyerd néven említették.

Története[szerkesztés]

A középkorban magyar lakosságú falu volt. 1437 végén a parasztok feldúlták Báthori Szaniszló fiainak, Lászlónak és Istvánnak a birtokát, és megölték gazdatisztjeiket.[2] 1674-ben elpusztult.

Román, magyar és cigány lakói eredetileg külön-külön falurészekbe települtek. 17601762-ben két unitus papja és egy ortodox temploma volt, református egyháza 1766-ban 39 felnőtt férfit és 60 asszonyt számlált.

A 19. század elején járási székhely volt Kolozs vármegyében. 1817 után Wesselényi Farkas kastélyt épített, amely az 1900-as években pusztult el. 1872-ben egy tűzvészben a főutca minden háza leégett. 1924-ben kivált belőle Telekfarka, 1956 előtt Fejérdi fogadók. Az 1970-es évek vége óta református egyháza Kajántó filiája.

Népessége[szerkesztés]

  • 1850-ben 1440 lakosából 1143 volt román, 227 magyar és 56 cigány nemzetiségű; 1143 görög katolikus, 261 református, 16 római katolikus és 12 unitárius vallású.
  • 1900-ban 2283 lakosából 1857 volt román és 417 magyar anyanyelvű; 1858 görög katolikus, 396 református és 18 zsidó vallású. A lakosság 12%-a tudott írni-olvasni és a román anyanyelvűek 2%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben 332 lakosából 293 volt román, 28 magyar és 11 cigány nemzetiségű; 277 ortodox, 18 református, 15 pünkösdista, 13 görög katolikus és 5 római katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Görög katolikus templomát Kós Károly tervezte, 1928 és 1938 között épült fel. A terv az építésznek a kolozsvári ortodox katedrális tervpályázatára beadott és azon második helyet nyert tervének egyszerűsített változata. Belsejét Balla Gyula és Kocsis István festette ki.
  • Református temploma 1889-ben épült. Harangja 1523-ból való. Beleépítették középkori templomának faragott kődarabjait.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Demény Lajos: Parasztfelkelés Erdélyben 1437–1438. Budapest, 1987, 174. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]