Fejérd
| Fejérd (Feiurdeni) | |
 | |
| A Kós Károly által tervezett görögkatolikus (ma ortodox) templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Kajántó |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kajántó |
| Irányítószám | 407207 |
| SIRUTA-kód | 57010 |
| Népesség | |
| Népesség | 338 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 18 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 394 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 52′ 57″, k. h. 23° 37′ 38″46.882411°N 23.627337°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 57″, k. h. 23° 37′ 38″46.882411°N 23.627337°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fejérd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fejérd (románul: Feiurdeni, 1924-ig Feiurd) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét patakjáról, a népi hagyomány szerint azonban a „fehér barátokról” kapta. Először 1326-ban Feyrd, majd 1334-ben Feyerd néven említették.
Története
[szerkesztés]A középkorban magyar lakosságú falu volt. 1437 végén a parasztok feldúlták Báthori Szaniszló fiainak, Lászlónak és Istvánnak a birtokát, és megölték gazdatisztjeiket.[2] 1674-ben elpusztult.
Román, magyar és cigány lakói eredetileg külön-külön falurészekbe települtek. 1760–1762-ben két unitus papja és egy ortodox temploma volt, református egyháza 1766-ban 39 felnőtt férfit és 60 asszonyt számlált.
A 19. század elején járási székhely volt Kolozs vármegyében. 1817 után Wesselényi Farkas kastélyt épített, amely az 1900-as években pusztult el. 1872-ben egy tűzvészben a főutca minden háza leégett. 1924-ben kivált belőle Telekfarka, 1956 előtt Fejérdi fogadók. Az 1970-es évek vége óta református egyháza Kajántó filiája.
Népessége
[szerkesztés]- 1850-ben 1440 lakosából 1143 volt román, 227 magyar és 56 cigány nemzetiségű; 1143 görögkatolikus, 261 református, 16 római katolikus és 12 unitárius vallású.
- 1900-ban 2283 lakosából 1857 volt román és 417 magyar anyanyelvű; 1858 görögkatolikus, 396 református és 18 zsidó vallású. A lakosság 12%-a tudott írni-olvasni és a román anyanyelvűek 2%-a beszélt magyarul.
- 2002-ben 332 lakosából 293 volt román, 28 magyar és 11 cigány nemzetiségű; 277 ortodox, 18 református, 15 pünkösdista, 13 görögkatolikus és 5 római katolikus vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- Görögkatolikus templomát Kós Károly tervezte, 1928 és 1938 között épült fel. A terv az építésznek a kolozsvári ortodox katedrális tervpályázatára beadott és azon második helyet nyert tervének egyszerűsített változata. Belsejét Balla Gyula és Kocsis István festette ki.
- Református temploma 1889-ben épült. Harangja 1523-ból való. Beleépítették középkori templomának faragott kődarabjait.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1923. január 21-én Benkő András zenetörténész.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Simion Gocan – Leontin Florian: Monografia comunei Feiurdeni. Cluj, 1939
- Janitsek Jenő: Feiurdeni (Fejérd) helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1988, 2. sz.
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
További információk
[szerkesztés]- Magyar énekelt dallamok Fejérdről, Kallós Zoltán gyűjtéséből
- fehér pamutszövetből készült párnahéj a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményéből [2][halott link]
Képek
[szerkesztés]-
-
Az ortodox templom -
-
A református templom -
.JPG)
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}