Komjátszeg
| Komjátszeg (Comșești) | |
.JPG) | |
| Unitárius templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Tordatúr |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tordatúr |
| Irányítószám | 407562 |
| SIRUTA-kód | 59791 |
| Népesség | |
| Népesség | 245 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 59[2] |
| Népsűrűség | 32,89 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 563 m |
| Terület | 7,45 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Komjátszeg
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 38′ 02″, k. h. 23° 40′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 02″, k. h. 23° 40′ 08″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Komjátszeg (románul: Comșești, korábban Comițig) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Kolozsvártól 13 km-re délkeletre fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Magyar nevének előtagja szláv eredetű. A mai román nevet a hasonló hangzás alapján a Comșa személynévhez igazították. Történeti névalakjai: Komiatzek (1355), Kamyadzeg (1366), Komyadzegh (1442) és Komyttszegh (1587).
Története[szerkesztés]
A középkorban magyar lakosságú falu volt és még a 17. században is unitárius kisnemesek lakták. Unitárius egyháza mindig Tordatúrhoz tartozott, a lelkész Túron, a kántor Komjátszegen lakott.[3] Legnagyobb birtokosai 1785-ben a Bethlen, a Jósika és a Komjátszegi családok voltak.[4] Torda, 1876 és 1919 között Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott.
1936 és 1942 között Buzogány Kálmán unitárius lelkész parókiát és iskolát építtetett.
Népessége[szerkesztés]
- 1785-ben 267 lakosa volt. A görögkatolikusok összeírása 1790-ben 231, az unitáriusoké ugyanazon évben 37 hívőt talált.[5]
- 1850-ben 487 lakosából 254 volt román, 173 magyar és 60 cigány nemzetiségű; 313 görögkatolikus, 130 unitárius, 35 római katolikus és 7 református vallású.
- 1900-ban 596 lakosából 355 volt román és 241 magyar anyanyelvű; 347 görögkatolikus, 198 unitárius, 25 református, 12 római katolikus és 8 ortodox vallású.
- 2002-ben 240 lakosából 175 volt román és 65 magyar nemzetiségű; 167 ortodox, 59 unitárius és 8 római katolikus vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- Unitárius templom (19. század).
Híres emberek[szerkesztés]
- Kelety Gusztáv festőművész 1901-ben komjátszegi előnévvel kapott nemességet.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ [1]
- ↑ Kénosi Tőzsér János – Uzoni Fosztó István: Az erdélyi unitárius egyház története. Kolozsvár, 2009, 2. köt., 353. o.
- ↑ Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet
- ↑ Miskolczy – Varga, i. h.
Források[szerkesztés]
- Orbán Balázs: Torda város és környéke[halott link]
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
.svg){kind=small}