Gyeke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyeke (Geaca)
Béldy-kastély
Béldy-kastély
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Gyeke
Rang községközpont
Irányítószám 407300
SIRUTA-kód 57840
Népesség
Népesség 542 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 43
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 294 m
Terület 68,68 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Gyeke (Románia)
Gyeke
Gyeke
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 51′ 32″, k. h. 24° 05′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 32″, k. h. 24° 05′ 23″
Gyeke weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyeke témájú médiaállományokat.

Gyeke (románul: Geaca) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése[szerkesztés]

A Mezőség belső részén, az ún. Tóvidéken fekszik, Kolozsvártól 60 km-re északkeletre. A D109C megyei úton közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

Árpád-kori település, első írásos említése 1228-ból maradt fenn. Nevének változatai: Gyeka (1228), Geke (1326), Gekekuta (1329), Kege (1332), Gywke (1455). Az újkorban többször Nagygyeke néven említik. Doboka, 1876-tól Kolozs vármegyéhez tartozott.

1213 előtt Simon bán birtoka volt, akitől Gertrudisz királyné meggyilkolásában való részvétele miatt II. András király elvette és a Tomaj nemzetségből való Dénes fia Dénes tárnokmesternek adta. 1329 előtt gazdátlan birtok volt, melyet László vajda egy ideig jogtalanul elfoglalva tartott, majd ő és fiainak hűtlensége miatt a király elvette tőlük és a Hontpázmány nemzetségbeli Bechend fia Ferenc fiának, Pogány István mesternek adta, cserébe Nyitra és Trencsén vármegyei birtokaiért.

1332-ben plébániatemploma volt. 1521-ben a Kácsik nemzetségbeliek, majd a Bánffy, a Gesztrágyi, Jankafi, Czegei Wass és más családoké volt. Lakossága a 16. században református lett, de a 18. században egyháza már csupán filia. A katolikus egyház a 18. században visszakapta a templomot, de az hívek nélkül állt az uradalom kertjében 1864-ig, amikor lebontották. 1702-ben éves vásár tartására szóló kiváltságot kapott.[2] 1839-ben jobbágylázadás színhelye volt. A reformátusok 1846-ban Borgóprundról vásároltak egy fatemplomot, de csak 1861-ben állították fel. A mai református templomot 1897-ben építették. A falu 1940-ben a határ román oldalára került, ezért sok magyar lakosa költözött át a magyarországi Feketelakra és Melegföldvárra.[3]

A Kornis családnak 1905-ben ménese volt itt. Az 1900-as években 21 román és magyar halász dolgozott a falu környéki tavakon. Az összefüggő Katonai-, Faluközi- és Gyekei-tavon vejszés és varsás rekesztéses és szigonyos halászatot űztek és úszós csukahoroggal horgásztak is. A kerítőhálós halászatot az egykori tóbérlő dunai halász Horvát Lőrinctől tanulták meg a helybeliek. Az állam 1948-ban lipován halászokat szerződtetett.

1880-ban 661 lakosából 458 volt román, 133 magyar és 69 egyéb (cigány) anyanyelvű; 435 ortodox, 137 református és 73 görög katolikus vallású.

2002-ben 645 lakosából 597 volt román és 43 magyar nemzetiségű; 567 ortodox, 38 református és 29 adventista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Az eklektikus Béldi-kastély 1800-ban épült. Alaprajza 17×11 méteres, főbejárata elé dór oszlopcsarnokot emeltek. Használaton kívül áll, állaga erősen leromlott.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900
  3. Vetési Júlia: Az Úristen akarta, hogy ide jöjjünk

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyeke témájú médiaállományokat.