Aranykút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aranykút (Aruncuta)
Aruncuta,Cluj-Aruncuta ,DSCF0192.JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Magyarszovát
Rang falu
Községközpont Magyarszovát
Irányítószám 407546
SIRUTA-kód 59675
Népesség
Népesség 350 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 10
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 420 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Aranykút (Románia)
Aranykút
Aranykút
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 43′ 57″, k. h. 23° 57′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 57″, k. h. 23° 57′ 58″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranykút témájú médiaállományokat.

Aranykút (románul Aruncuta) falu Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Kolozsvártól 40 kilométerre keletre, a Mezőség dombjai között fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Jó vizű forrásról kapta nevét. Az eredeti falumag a helyiek szerint a mai falu nyugati, Ciurgǎu vagy Cremeniș nevű részében feküdt, ahol több, iható vizű forrás fakad. A Ciurgǎu vizét ma öntözésre használják. Első említése, Arankuth alakban 1346-ból való. Ennek 660-ik évfordulóján, 2006-ban határában emlékművet is avattak.

Története[szerkesztés]

A 15. században és később is főként román lakosságú falu volt. Akkor a Suki, a 1720. században a Haller, a Wesselényi, a Kornis, a Karacsay, a Dorgó, a Vajda és a Hatfaludy család birtokolta.

1885-ben 3489 holdas határának 55%-a volt szántóföld, 22%-a rét és 13%-a legelő.

Az EMKE 1899-ben, lakossága megmagyarosítása céljából magyar iskolát nyitott a faluban.

1928-ban, mai templomának felépítésekor lerombolták 1713 előtt épült görög katolikus fatemplomát. Az új templomba beépítették az ugyancsak lebontott Karacsay-kúria anyagát.

Az 1980-as években a felszámolandó falvak listáján volt. Szimbolikus gesztusként, még 1989 előtt a belgiumi Musson község kötött vele testvérkapcsolatot.

Népessége[szerkesztés]

  • 1850-ben 771 lakosából 657 román, 53 magyar és 61 roma nemzetiségű; 701 görög katolikus és 62 református vallású volt.
  • 1910-ben 1035 lakosából 857 volt román, 178 magyar anyanyelvű; 855 görög katolikus, 143 református, 20 zsidó és 14 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 410 lakosából 400 volt román és 10 magyar nemzetiségű; 390 ortodox, 9 görög katolikus és 8 református vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A Dealul Criptei nevű dombon a nemesek temetője, benne három kripta és sírok. Többek közt a Haller, Wesselényi, Kornis és Karacsay családok tagjai nyugszanak itt. A helyet a 18. században fenyőkkel ültették be, melyeket 1960 és 1962 között kivágtak. Helyükön ma néhány zelnicemeggyfa nő.

Híres emberek[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]