Aranykút
| Aranykút (Aruncuta) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Magyarszovát |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarszovát |
| Irányítószám | 407546 |
| SIRUTA-kód | 59675 |
| Népesség | |
| Népesség | 350 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 6 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 420 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Aranykút
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 43′ 57″, k. h. 23° 57′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 57″, k. h. 23° 57′ 58″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aranykút témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Aranykút (románul Aruncuta) falu Romániában, Kolozs megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Kolozsvártól 40 kilométerre keletre, a Mezőség dombjai között fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Jó vizű forrásról kapta nevét. Az eredeti falumag a helyiek szerint a mai falu nyugati, Ciurgǎu vagy Cremeniș nevű részében feküdt, ahol több, iható vizű forrás fakad. A Ciurgǎu vizét ma öntözésre használják. Első említése, Arankuth alakban 1346-ból való. Ennek 660-ik évfordulóján, 2006-ban határában emlékművet is avattak.
Története[szerkesztés]
A 15. században és később is főként román lakosságú falu volt. Akkor a Suki, a 17–20. században a Haller, a Wesselényi, a Kornis, a Karacsay, a Dorgó, a Vajda és a Hatfaludy család birtokolta.
1885-ben 3489 holdas határának 55%-a volt szántóföld, 22%-a rét és 13%-a legelő.
Az EMKE 1899-ben, lakossága megmagyarosítása céljából magyar iskolát nyitott a faluban.
1928-ban, mai templomának felépítésekor lerombolták 1713 előtt épült görögkatolikus fatemplomát. Az új templomba beépítették az ugyancsak lebontott Karacsay-kúria anyagát.
Az 1980-as években a felszámolandó falvak listáján volt. Szimbolikus gesztusként, még 1989 előtt a belgiumi Musson község kötött vele testvérkapcsolatot.
Népessége[szerkesztés]
- 1850-ben 771 lakosából 657 román, 53 magyar és 61 roma nemzetiségű; 701 görögkatolikus és 62 református vallású volt.
- 1910-ben 1035 lakosából 857 volt román, 178 magyar anyanyelvű; 855 görögkatolikus, 143 református, 20 zsidó és 14 római katolikus vallású.
- 2002-ben 410 lakosából 400 volt román és 10 magyar nemzetiségű; 390 ortodox, 9 görögkatolikus és 8 református vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- A Dealul Criptei nevű dombon a nemesek temetője, benne három kripta és sírok. Többek közt a Haller, Wesselényi, Kornis és Karacsay családok tagjai nyugszanak itt. A helyet a 18. században fenyőkkel ültették be, melyeket 1960 és 1962 között kivágtak. Helyükön ma néhány zelnicemeggyfa nő.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1951. december 2-án Alexandru Cistelecan irodalomkritikus, publicista.
Képek[szerkesztés]
Az 1928-ban épült ortodox, eredetileg görögkatolikus templom
Gróf Karacsay Sándor (1789–1858) emlékjele
Feszület
Az egykori aranykúti zsidók 2005-ben állított emlékműve
Dombok a falu határában
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ [1]
Források[szerkesztés]
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
.svg){kind=small}