Kendilóna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kendilóna (Luna de Jos)
A kendilónai Teleki-kastély romjai
A kendilónai Teleki-kastély romjai
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Doboka
Rang falu
Községközpont Doboka
Irányítószám 407266
SIRUTA-kód 57564
Népesség
Népesség 742 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 115
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 291 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kendilóna (Románia)
Kendilóna
Kendilóna
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 56′ 11″, k. h. 23° 45′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 11″, k. h. 23° 45′ 34″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kendilóna témájú médiaállományokat.

Kendilóna falu Kolozs megyében, Romániában. Román neve Luna de Jos, német neve Lone.

Fekvése[szerkesztés]

Kolozsváról kb. 30 kilométerre északkeletre, Dobokától keletre kb. 8 kilométerre fekszik. A Lóna-patak Kendilóna mellett ömlik a Kis-Szamosba.

Nevének eredete[szerkesztés]

Előnevét egykori birtokosairól, a Kendi család után kapta, a Lona pedig 'öböl' jelentésű szláv szó. A falu nevének változatai: 1315-ben Lona, 1524-ben Lonya, 1631-ben Magyar-Lona, 1721-ben Kende-Lona.

Története[szerkesztés]

A falu helyén már a római korban település lehetett, mivel a környéken III. Valentinianus (425–455) késői kibocsátású solidusaiból találtak.[2] Lóna első ismert birtokosai 1315-ben a Kaplon nemzetségbeli Péter fiai János, Finta, Mihály és Kaplyon voltak. 1444-ben I. Ulászló király Lónai László fiát Miklóst megerősítette Lóna birtokában, amely ősi birtoka volt, de az erről szóló okmányok elvesztek az 1437-es parasztlázadásban. 1535-ben már a Kendi-család tulajdonában volt, de miután 1610-ben Kendy István merényletet tervezett Báthory Gábor fejedelem ellen, ezért Lónát elvették tőle. 1616-1688 között a Haller család tulajdonában volt, ezután került a Telekiek kezébe.

1880-1910 között Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott. 1891-ben 1125 lakosa volt, ebből 625 görög katolikus, 437 református, 55 római katolikus, 15 izraelita és 1-1 ortodox, lutheránus, illetve örmény katholikus.[3] 1992-ben a lakosok száma 828, ebből 589 román, 129 magyar, 108 cigány volt.[4]

a református templom

Látnivalók[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. szerk.: Köpeczi Béla, Makkai László, Mócsy András, Szász Zoltán: Erdély története. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-4203-X. Hozzáférés ideje: 1986. 
  3. Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. 288–303. o.  
  4. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)

További információk[szerkesztés]