Kálna (Románia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálna (Calna)
Biserica de lemn din Calna (3).JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Révkolostor
Rang falu
Községközpont Alparét
Irányítószám 407578
SIRUTA-kód 59988
Népesség
Népesség 141 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 335 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kálna (Románia)
Kálna
Kálna
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 11′ 01″, k. h. 23° 39′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 01″, k. h. 23° 39′ 21″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálna témájú médiaállományokat.
Kálna egy 1700-as évekből való térképen

Kálna (Calna), település Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Déstől északnyugatra, Alparét, Nagymező és Felsőbogáta közt fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

A község neve a kalu, kalina szláv szóból ered, mely sáros helyet jelent.

Története[szerkesztés]

Kálna nevét 1325-ben említette először oklevél Kalna, majd 1360-ban Kalna, Kálnaföld néven.

1512-ben Kalna, 1733-ban Kálna, 1750-ben Kalnok, 1808-ban Kálna, Kál néven írták.

1360-ban Monyorói Tamás birtoka volt, aki Kálna nevű földjének a Nádor fia János alapréti jobbágyai jogtalan használata ellen tiltakozott, Kálna azonban a fennmaradt adatok szerint még 1507-ben is Alparéthez tartozott. Ekkor nádasdi Ongor János fiainak János és Miklósnak magvaszakadtával, ezeknek Szobi (Zob) Mihálylyal kötött kölcsönös örökösödési szerződése alapján a király adományából Szobi Péter fiára Mihályra szállt.

1521-ben Héderfái Barlabási (és Barrabássi) Lénárd erdélyi alvajda is részbirtokos volt itt, aki itteni részét végrendeletileg leányaira: Katalin Nyujtódi Demeterné, Magdolna Somkereki Erdélyi Gergelyné és Zsófia, Borbála, Fruzsina hajadonokra hagyja.

1573-ban Miksa császár erősítette meg itteni birtokrészében Radák Lászlót.

1577 előtt a falu Barrabássi János csanádi püspök birtoka volt, aki Barrabássi Ferencz, Mihály és Bogáthi Ozsvátnéval osztozott meg rajta. A Barrabássiak utód nélküli halála után, Kendy Antal örökölte, kinek neje Bogáthi leány volt. De Kendy hűtlensége miatt fejét és jószágait elvesztve, a királyné Alárd Miklósnénak adta, kiről fia Ferenc örökölte.

1602-ben birtokosa Kornis Boldizsár, majd örököseinek birtoka lett.

1696-ban hódoltsági falu volt.

1716-ban a Kornisoké volt s ezeknek tisztje Kozárvári Ferencz deák kapta a Kornisoktól, mert mikor a török Papmezőt el akarta foglalni, innen a Kornisok javait kiszállította.

1769-ben Bornemissza Ignácot írták egyik birtokosának.

1820-ban gróf Kornis János, báró Bornemissza Lipót, gróf Haller Gábor, Tárcza János, Várady Ferenc, Vankai Ádámné, Rednik Lászlóné voltak birtokosai.

1910-ben 427 lakosából 12 magyar, 415 román volt. Ebből 415 görög katolikus, 12 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott.

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálna (Románia) témájú médiaállományokat.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)