Désakna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Désakna (Ocna Dejului)
Ocna Dejului 2.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
Rang falu
Községközpont Dés város
Irányítószám 405201
SIRUTA-kód 55026
Népesség
Népesség2372 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság293[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Désakna (Románia)
Désakna
Désakna
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 06′ 53″, k. h. 23° 51′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 53″, k. h. 23° 51′ 06″

Désakna (románul: Ocna Dejului) falu Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Kolozsvár-Almási hegycsoport keleti szélén, Déstől délnyugatra, a désaknai sóbánya Déstől 3 km, Kolozsvártól 60 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

A désaknai sóbányákban a római kortól kezdve folyt a kitermelés.

Várát valószínűleg az Árpád-korban építették az itteni sóbányák védelmére, de a vár meglétéről okleveles említés nem maradt fenn. A vár maradványai a temető nyugati oldalán találhatóak. 1236-ban IV. Béla oklevelében említik a désaknai sót.

A 12. században alapított falut 1236-ban Deesakna, 1248-ban Deszakna, 1427-ben oppidium Deesakna, 1553-ban Aknafalva néven említik. Tatárjárás előtti templomának meglétéről a Puszta-templom dűlő és a Szent Péter-hegy nevek alapján lehet következtetni, azonban az egyházára vonatkozó első adat (1332) a pápai tizedjegyzékben található. Déshez való közelsége ellenére már a középkorban önálló vásáros hely volt. A 15. században királyi fennhatóság alatt álló mezőváros volt.

A római időkből datálódó bányákban a 12. -13. századig folyt a sókitermelés, ezután kezdődött el a sókitermelés azon a környéken, ahol most is folyik. 1239, 1291, 1365, 1465-ből fennmaradtak olyan dokumentumok, amelyek arról szólnak, hogy hogyan is működött itt a sókitermelés. [forrás?]

A 18. században Belső-Szolnok vármegye alsó kerületéhez tartozott. 1876-tól a trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye dési járásához tartozott.

A bánya első javítása és modernizálása 1882-ben történt, ekkor nyílt meg a vasúti összeköttetése a bányának a környező nagy városokat átszelő vasúthálózattal.

Lakossága[szerkesztés]

  • 1850-ben 2060 lakosából 1202 román, 798 magyar.
  • 1880-ban 1879 lakosából 1063 román, 766 magyar.
  • 1900-ban 2305 lakosából 1331 román, 944 magyar.
  • 1930-ban 2885 lakosából 1779 román, 1045 magyar.
  • 1966-ban 2831 lakosából 1964 román, 864 magyar.
  • 1992-ben 2246 lakosából 1817 román, 415 magyar.[3]

Itt született[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011. adatbank.ro
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]