Magyarvista

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarvista (Viștea)
Magyarvista református temploma
Magyarvista református temploma
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Magyargorbó
Rang falu
Községközpont Magyargorbó
Irányítószám 407299
SIRUTA-kód 57984
Népesség
Népesség 781 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 780
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Magyarvista (Románia)
Magyarvista
Magyarvista
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 48′ 04″, k. h. 23° 24′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 04″, k. h. 23° 24′ 08″

Magyarvista (1899-ig Vista, románul Viștea) falu Romániában Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Kolozsvártól 14 km-re északnyugatra, a Nádas-patak jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv Visata személynévből ered.

Vista nevét szláv eredetű szónak tartják, melynek jelentése: kilátó, kilátóhely. És valóban, az egykori Vista tényleg kilátóhely volt, mert a mostani településhez képest az ősi falu a Kolozsvár és Bánffyhunyad közötti dombgerincen feküdt, ahonnan jó kilátás volt Kolozsvárra, Gyalura, Bánffyhunyad felé, illetve a hajdani Szolnok-Doboka megyére.[2]

Története[szerkesztés]

1229-ben Visata néven említik először. 1291-ben Vysta települést III. Endre több más községgel együtt kivette a világi bírák hatásköréből, és az erdélyi püspök alá rendelte.

1291-ben püspöki birtok volt, papja a Monoszló nemzetségből származó Péter volt, aki valószínűleg a falu Szent Péter tiszteletére szentelt templomát is építtette.

1332-ben papja 16, 1334-ben 12 garas és 6 keresztes bani pápai tizedet fizetett.

1395-ben IX. Bonifác pápa bullája a vistai Szent Péter plébániatemplom oltárigazgató papjának, Lászlónak jutalmul szép javadalmakat rendelt.

1437-ben Aszalós (Azalos) fia Mihály, László fia Márton, Szomordoki András, Bese Péter, Sólyom András, Nyilas Jakab, Fodor Péter, Nagy Tamás és Drágfi Albert birtoka volt.

1450-ben Barabás fia Balázs birtoka volt.

1542-ben Vistát – a gyalui vártartomány többi falvával együtt – a fejedelmi udvartartáshoz rendelték.

1580-ban említik az iratok Vista első iskoláját.

16021848 között rövid megszakításokkal földesúri magánbirtok volt.

1666-tól a Bánffyak birtoka volt, 1760 után az Eszterháziaké lett.

1910-ben 1400 lakosa volt: többségében magyarok, jelentős román kisebbséggel.

A trianoni békeszerződésig, valamint 1940–1944 között – újra magyar fennhatóság alatt – Kolozs vármegye Nádasmenti járásához tartozott.

Magyarvistai templom belső

Magyarvista lakói – mint a kalotaszegi emberek általában – kezdetben főleg földműveléssel, állattenyésztéssel és mészégetéssel foglalkoztak. A szájhagyomány szerint több fogat ökör szállította innen Kolozsvárra az égetett meszet.

Az 1870-es évek körül az itt átmenő Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal építési munkálatainál nagyon sok olasz kőfaragó-építőmester dolgozott, akiktől a vistai emberek eltanulták a kőfaragó mesterséget, később pedig a bányákból sajátos módon termelték, majd faragták ki a követ különböző házak, paloták díszítésére. Többek között a budapesti Országház egy része is a vistai mesterek munkájával épült. A környék településein már messziről felismerhetők az általuk épített, fehér mészkőből faragott díszes épületek.

A kőfaragást a mai napig fő foglalkozásként űzik a magyarvistai emberek, és nemcsak Romániában, de Magyarországon és Németországban is dolgoznak vistai kőfaragó mesterek.

A vistai asszonyok pedig máig gyöngyfűzéssel is foglalkoznak.

Magyarvista határában keletre eső helynév ma Felsőgerecse, Alsógerecse és Palota is.

Gerecse nevét 1304-ben említi a Gyulafehérvári konvent levéltárában őrzött egyik oklevél, mint Fekete (Niger) Pál fia Tamás és fiai Jakab és Miklós Vista szomszédságában, a Nádas folyó melletti birtokát.

Fekete (Niger) Pál fia Tamás fiai e birtokukat az oklevél szerint 7 M-ért eladták Miklós gyalui plébánosnak, és határát leírták: "Nyugat felől Churthlyuk mellett kezdődött és egy Berch-en (bereken?) át a Nadas nyúlik."

Pesty Frigyes leírása szerint "Geretse foglalja magában …Palota fiók részeket; az utolsó arról neveztetik, hogy ottan valami udvar házak voltak, melyeknek romjai ez előtt nem régen látzottak".

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református templom

A 13. század végén többször átépítették. Az egyik harangját még Mátyás király adományozta a falunak. 1563-ban a közeli Kolozsváron jelent meg nyomtatásban a latin nyelvű Heidelbergi Káté és így az alig 20 km-re fekvő Magyarvista falu lakói hamar áttértek a református hitre. 1580-ból származnak a falu református egyházáról az első írásos emlékek. A templom kazettás mennyezetét 1765 és 1787 között festette Umling Lőrinc. A 20. század elején középkori freskót találtak benne. Tornya nincs, helyette különálló fa harangláb áll mellette.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Magyarvista

További információk[szerkesztés]