Magyarköblös

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarköblös (Cubleșu Someșan)
RO CJ Biserica reformata din Cublesu Somesan (21).JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Páncélcseh
Rang falu
Községközpont Páncélcseh
Irányítószám 407447
SIRUTA-kód 58883
Népesség
Népesség 429 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 58
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 385 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Magyarköblös (Románia)
Magyarköblös
Magyarköblös
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 03′ 05″, k. h. 23° 37′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 05″, k. h. 23° 37′ 42″

Magyarköblös (románul Cubleșu Someșan) falu Romániában Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Dés-től (románul Dej) délnyugatra, Szamosújvártól (románul Gherla) keletre fekszik.

Nevének említése[szerkesztés]

Első említése 1280, 1306, 1320 Kublus, 1850, 1857 Magyar Köblös, 1920 Cubleșul unguresc, 1930 Cubleșul-Someșan.

Lakossága[szerkesztés]

1850-ben többségében románok lakják, 911 fős lakosságából 158 fő magyar. 1992-ben 527 fős lakosságából 457 fő román és 70 fő magyar. 1850-ben román lakossága görög katolikus, 136 fő református, 15 fő evangélikus, 3 fő unitárius és 17 fő izraelita. 1992-re a románok többsége ortodox hitű lett (342 fő), 16-an maradtak görög katolikusok, 7 római katolikus 57 református és 60 pünkösdista hívő van.

Története[szerkesztés]

Első birtokosai 1280-ban (Esküllői) Lőrincz fiai Mihály és János. 1320-ban a Sombor nemzetség leszármazottaié a falu, majd tőlük Károly Róbert király hűtlenség címén elvette a birtokot és Elefánti Dezsőnek adományozta.

A reformáció idejéből ismeretes unitárius papjai Székesfehérváry Mátyás (1578) és Basilis István (1587).

Az egyház az iskoláját 1782 körül létesítette, kezdetben a kántorok, később a papok tanítottak, de többször szünetelt. Becsky Gábor gondnok 1872-ben szervezte meg a rendszeres iskolát, 1886-ban állami iskola lett belőle.

Görög katolikus egyházközség, fatemploma helyett kőből épített templomát a Szűz Mária szeplőtlen fogantatása tiszteletére 1870-ben szentelték fel.

1877-ben a katolikusok is leányegyházat szerveznek és 1898-ban kápolnát építenek Szent Katalin tiszteletére.

A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott.

Látnivaló[szerkesztés]

  • Református templom. 1332-ben katolikus plébániája van, Szent Miklós tiszteletére építették, majd átépítették gótikus stílusban. A reformáció idején a templom az unitáriusoké lett (1578), később a reformátusoké (1745), ők újítják fel a templomot. Ekkor készíti el kidei Sipos Dávid a faragott szószéket. A templom faberendezése Rettegi György adományából készült. A karzatot és a szószékkoronát Umling Lőrinc festette. Felirata: „Te azért embernek fija őrállóúl adtalak én Tégedet az Izrael fiainak, hogy a mikor hallod az én számból az én beszédemet megincsed őket etc. 1774 eszt. Öreg Umling Lőrincz M. Gyerőmonostori Kabos Mihályné Budaki Rettegi Anna csináltatta maga költségével”. Két harangja közül a nagyobbikon e felirat: „Auxil. Deo. T. O. M. Fudi. In. Egus Glor. Denuo Eccl. Ref. in M. Köblösiensis Anno Domini 1763”: A kisebbiket, mint feliratán olvasható, Pataki Sándor öntette 1773. 1778-ban Rettegi György és neje megbízásából Bodoni József nyolctáblás nyugati karzatmellvédet készített. 1799-ben Asztalos Lengyel József készített el a hatvannégy táblára osztott mennyezetet. 1800-ban kiegészült a faberendezés Betski Miklósné, Szénási Borbála megrendelésére készült padokkal.
  • Ortodox temploma 1928-ban épült.

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)