Csucsa
| Csucsa (Ciucea) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Csucsa |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407225 |
| SIRUTA-kód | 57172 |
| Népesség | |
| Népesség | 928 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 5 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 19,93 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 46,56 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 57′, k. h. 22° 48′46.950000°N 22.800000°EKoordináták: é. sz. 46° 57′, k. h. 22° 48′46.950000°N 22.800000°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csucsa témájú médiaállományokat. | |
Csucsa (románul: Ciucea, németül: Tschötsch) település Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. Egyike annak a 14 településnek, amelyek a megyében GMO-mentes régiót alakítottak.[2]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bánffyhunyadtól 20 km-re északnyugatra, a Sebes-Körös jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1384-ben Chucha néven említik. 1848 novemberében ide szorultak ki a magyar csapatok Puchner Antal császári tábornok csapatai elől, majd Bem József innen indította 1848. december 18-án hadjáratát, amely végül Erdély felszabadításához vezetett. 1910-ben 2010, többségben román lakosa volt, jelentős, 22%-os magyar kisebbséggel[3]. 1919-ben kemény harcok folytak itt az Erdélyt megszálló román erők és a Székely Hadosztály között. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott. 2002-ben társközségeivel együtt 4426 lakosából 4392 román, 27 magyar és 4 cigány volt.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A domboldalon álló kerti lak, az úgynevezett „fehér ház”, ahol az első világháború idején Ady Endre is lakott. 1968-ban itt szerény emlékházat rendeztek be Ady emlékére, melyet 2014-ben a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum a kolozsvári Magyar Főkonzulátus kezdeményezésére modern emlékházzá alakított át.[4]
- Az emlékházzal azonos telken álló kastélyt a 19. század végén Boncza Miklós, Ady apósa építtette Csinszka édesanyjának a neves műépítésszel, Alpár Ignáccal. A sarokbástyás, földszintes építményből már csak egy kis rész maradt, a mai kastély e mellett található. Boncza Berta ugyanis az első világháború után, már Márffy Ödön festőművész feleségeként eladta a birtokot Octavian Goga író-politikusnak. Eddigre a csucsaiak széthordták a berendezést, amelynek csak néhány darabját tudta visszaszerezni. Goga saját ízlése szerint neobizánci stílusban emeletesre építtette át, csak egy kis sarokbástyát hagyva meg.
- Ebben a kastélyban ma Goga-emlékmúzeum van. A birtokon található még Goga gigantikus mauzóleuma is. A múzeum elsősorban Goga munkásságát és a román nemzeti mozgalomban végzett tevékenységét mutatja be, de emellett Adyra vonatkozó anyagokat is. A birtok mellett ortodox kolostor működik, melynek fatemplomát Octavian Goga özvegye 1939-ben hozatta át a Szilágy megyei Galponyáról.
- A domb lábánál álló református templomot 1913-ban építették. A csucsai református gyülekezetnek addig csak beszolgáló lelkésze volt (Barabás Árpád magyarókereki lelkipásztor), a református gyülekezet csupán 153 főt számlált (1910-ben, a falu ekkor 2000 lakosából). 1995-ben, amikor a felújított református templomot újraszentelték, a reformátusok már csak heten voltak.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Állítólag itt volt molnárlegény Kinizsi Pál, itt nyújtotta át malomkövön Mátyás királynak a vízzel telt kupát.[5][6][7]
- Itt született 1894. június 7-én Boncza Berta (Csinszka), Ady Endre felesége.
Ady és Csinszka a Boncza-kastély teraszán
A 2014-ben felújított „fehér ház”, Ady-emlékház
A régi Boncza-kastély maradványa
Kúria, amelyet Boncza Miklós felesége halála után építtetett
A Goga építtette új kastély, ma Goga-múzeum
A csucsai református templom
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
- ↑ "transindex.ro". 2007. december 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. szeptember 22.
- ↑ "1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912) | Könyvtár | Hungaricana". library.hungaricana.hu. Hozzáférés: 2025. január 1.
- ↑ "mno.hu". 2014. március 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. március 9.
- ↑ http://www.orszagalbum.hu/kinizsi-otalcajao_p_48621 Archiválva 2017. január 7-i dátummal a Wayback Machine-ben A csucsai malomkő
- ↑ http://leletek.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1127579 Archiválva 2012. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Malomkő
- ↑ http://www.karpataljalap.net/2012/06/29/molnarlegeny-akibol-hadvezer-lett Molnárlegény, akiből hadvezér lett
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}