Csucsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csucsa (Ciucea)
Csucsa látképe 2014.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségCsucsa
Rang községközpont
Irányítószám 407225
SIRUTA-kód 57172
Népesség
Népesség1132 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság5 (2011)[2]
Népsűrűség24,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,56 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csucsa (Románia)
Csucsa
Csucsa
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 57′ 13″, k. h. 22° 48′ 27″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 13″, k. h. 22° 48′ 27″
A Wikimédia Commons tartalmaz Csucsa témájú médiaállományokat.

Csucsa (románul: Ciucea, németül: Tschötsch) település Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. Egyike annak a 14 településnek, amelyek a megyében GMO-mentes régiót alakítottak.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Bánffyhunyadtól 20 km-re északnyugatra, a Sebes-Körös jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1384-ben Chucha néven említik. 1848 novemberében ide szorultak ki a magyar csapatok Puchner Antal császári tábornok csapatai elől, majd Bem József innen indította 1848. december 18-án hadjáratát, amely végül Erdély felszabadításához vezetett. 1910-ben 2010, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1919-ben kemény harcok folytak itt az Erdélyt megszálló román erők és a Székely Hadosztály között. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott. 2002-ben társközségeivel együtt 4426 lakosából 4392 román, 27 magyar és 4 cigány volt.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A domboldalon álló kerti lak, az úgynevezett „fehér ház”, ahol az első világháború idején Ady Endre is lakott. 1968-ban itt szerény emlékházat rendeztek be Ady emlékére, melyet 2014-ben a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum a kolozsvári Magyar Főkonzulátus kezdeményezésére modern emlékházzá alakított át.[4]
Az emlékházzal azonos telken álló kastélyt a 19. század végén Boncza Miklós, Ady apósa építtette Csinszka édesanyjának a neves műépítésszel, Alpár Ignáccal. A sarokbástyás, földszintes építményből már csak egy kis rész maradt, a mai kastély e mellett található. Boncza Berta ugyanis az első világháború után, már Márffy Ödön festőművész feleségeként eladta a birtokot Octavian Goga író-politikusnak. Eddigre a csucsaiak széthordták a berendezést, amelynek csak néhány darabját tudta visszaszerezni. Goga saját ízlése szerint neobizánci stílusban emeletesre építtette át, csak egy kis sarokbástyát hagyva meg.
Ebben a kastélyban ma Goga-emlékmúzeum van. A birtokon található még Goga gigantikus mauzóleuma is. A múzeum elsősorban Goga munkásságát és a román nemzeti mozgalomban végzett tevékenységét mutatja be, de emellett Adyra vonatkozó anyagokat is. A birtok mellett ortodox kolostor működik, melynek fatemplomát Octavian Goga özvegye 1939-ben hozatta át a Szilágy megyei Galponyáról.
  • A domb lábánál álló református templomot 1913-ban építették. A csucsai református gyülekezetnek addig csak beszolgáló lelkésze volt (Barabás Árpád magyarókereki lelkipásztor), a református gyülekezet csupán 153 főt számlált (1910-ben, a falu ekkor 2000 lakosából). 1995-ben, amikor a felújított református templomot újraszentelték, a reformátusok már csak heten voltak.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
  3. transindex.ro. [2007. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 22.)
  4. mno.hu
  5. http://www.orszagalbum.hu/kinizsi-otalcajao_p_48621 A csucsai malomkő
  6. http://leletek.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1127579 Malomkő
  7. http://www.karpataljalap.net/2012/06/29/molnarlegeny-akibol-hadvezer-lett Molnárlegény, akiből hadvezér lett

Források[szerkesztés]