Décse (település)

Décse (Dieci)
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Décse
Rang	községközpont
Községközpont	Décse
Irányítószám	317115
SIRUTA-kód	10710
Népesség
Népesség	691 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	– (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 19′, k. h. 22° 15′46.31666667, 22.25
Décse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Décse témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Décse, 1910-ig Diécs (románul: Dieci) falu Romániában, Arad megyében.

Nevének eredete

Eredeti neve a többes számú román dieci ('deákok') alakból való, legalábbis így értelmezték első felbukkanásakor, amikor párhuzamos magyar alakja Deákfalva volt. (1613-ban Diecz alias Deákfalva, majd 1619-ben Deakfalva, és még 1808-ban is Diécs, Deákfalva vagy Diákfalva.) A helységnévrendezéskor, 1907-ben a Diák új nevet állapították meg számára, majd miután a község tiltakozott nevének megváltoztatása ellen, Arad vármegye ötletéből és pusztán a hasonló hangzás alapján a Décse új nevet kapta.

Fekvése

Borossebestől 22 kilométerre délkeletre, a Fehér-Körös jobb partján fekszik.

Népesség

• 1839–40-ben 911 görögkeleti és tizenöt római katolikus lakosa volt.
• 1910-ben a település lélekszáma 1297 fő volt. Anyanyelv szerint 1254 fő (96,7%) volt román, 39 fő (3%) magyar, valamint 4 egyéb anyanyelvű; összesen 75 fő (5,8%) beszélt magyarul, köztük a magyar anyanyelvűek is. Vallás szerint 1252 fő (96,5%) volt görögkeleti, 34 fő (2,6%) római katolikus, valamint 11 fő egyéb vallású. Az írni-olvasni tudók száma 373 fő (28,9%) volt.
• 2002-ben 794 lakosából 793 volt román nemzetiségű; 672 görögkeleti és 117 baptista vallású.

Története

Román falu volt Zaránd, majd 1746-tól Arad vármegyében. 1692-ben a Cocnari-dombon állt fatemploma. A 19. század első felében lakossága több közeli, kisebb falu lakóinak beköltözésével gyarapodott. Sara/Szára lakói 1804 után, a krajcsovaiak 1810-ben, a zemerzeliek 1818 után kezdtek Décsére költözni. 1816-ban hozzácsatolták az 1692-ben már biztosan létező Dumbravica falut, amely nem azonos a délebbre, a Maros közelében ma is létező Alsódombróval. Krajcsovának 1754-ben épült fatemploma is volt és 1828-ban még lakták.

Alsódombró faluban volt a főhadiszállása azoknak a déznai Petru Baciu és Urs Ribița vezette útonállóknak, akik Forray András alispánt 1784. július 27-én elrabolták soborsini kastélyából. Forray beleegyezett, hogy a húsz haramia számára kegyelmi kérvényt ír, de a kérvény ügye több okból is elhúzódott. Először is, az erdőben további szegénylegények rejtőztek, akik a maguk számukra is kegyelmet kértek. Forrayval a betyárok két nap alatt jutottak el Honctőre, az ottani pap házába, ahol Forray meg is írta a latin nyelvű kérvényt. A rablóknak azonban Aradról kellett latinul tudó bizalmi embert hozatniuk, hogy ellenőrizzék a levél tartalmát. Ezalatt a vármegyei tisztikar is pontos tudomást szerzett a történtekről, és az aradi ortodox püspököt küldte tárgyalni Baciuékhoz. A püspök a vármegyei urak kíséretében Alsódombróra érkezett, ahol az 56 rabló közül 27 a kegyelemért cserébe hűségesküt tettek. Ekkor azonban kiderült, hogy közülük többen, köztük Baciu is, katonaszökevények voltak. Ezután a rablók kihátráltak az egyezségből, később nagy részük csatlakozott az Arad megyére is kiterjedő parasztfelkeléshez. Annak leverése után vezetőiket kivégezték.

A trianoni békediktátum előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.

Gazdaság

• Andezitbánya (1955 óta).

Források

• Pavel Vesa: Din istoria comunei Dieci (jud. Arad). Arad, 1999
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

További információk

• A falu úrbéri térképe 1790-ből