Simonyifalva
| Simonyifalva (Satu Nou) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Tőzmiske |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tőzmiske |
| Irányítószám | 317216 |
| Körzethívószám | +40 x40[1] |
| SIRUTA-kód | 11441 |
| Népesség | |
| Népesség | 784 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 753 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 94 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 37′ 22″, k. h. 21° 42′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 22″, k. h. 21° 42′ 10″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Simonyifalva (románul Satu Nou) falu Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Tőzmiskétől keletre, a Fekete-Körös bal partján, Vadász és Apáti közt fekvő település.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét vitézvári báró Simonyi József (1777–1837) huszárezredesről (Simonyi óbester) kapta. 2004. augusztus 15-én emléktáblát avattak a falu névadója tiszteletére.
Története[szerkesztés]
Simonyifalvát Simonyi Lajos báró (1824–1894), Simonyi óbester fia, 1848-as huszártiszt, politikus alapította. Nevét 1888-ban, majd 1913-ban is Simonyifalva néven írták.
A település birtokosai Makai Ferenc, Héja Lukács és Tóth József voltak.
Lakói németek, szlovákok, magyarok és románok, kiket báró Simonyi Lajos telepített ide Békésről, Szentandrásról, Orosházáról, Szarvasról, Szentesről, Gyulavarsándról, Mezőberényből,Endrődről,Kunágotáról,
és Pest megyéből. Lakossága földműveléssel, ipari növények (dohány, cukorrépa, cirok) termesztésével foglalkozott. Háziipara a szövés-fonás volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott.
1910-ben 2484 lakosából 2276 magyar, 162 német, 30 román volt. Ebből 1801 római katolikus, 255 református, 231 evangélikus volt.
A 2002-es népszámláláskor 857 lakosa közül 783 fő (91,4%) magyar, 54 (6,3%) román, 15 (1,8%) német nemzetiségű és 5 fő (0,6%) cigány etnikumú volt.[3]
Híres emberek[szerkesztés]
- Simonyi Imre (1920–1994) költő
- Matekovics János (1939. szeptember 3. – 2012. augusztus 26.) újságíró, szerkesztő, műfordító.
- Zsóri Dániel (2000–) Puskás Ferenc-díjas labdarúgó
- Brittich Erzsébet (1953-) képzőművész, festő, faragó
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források[szerkesztés]
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szab. kir. város monographiája. Szerk. Jancsó Benedek, a 3. kötettől Somogyi Gyula. Arad: Monographia-Bizottság. 1892–1895.
- Jókai Mór: A legvitézebb huszár
- Duna Tv (2004. VIII. 16.)
- RTV (2004. VIII. 24)
- Matekovics János Zoltán: Elmentem a világba, Családregény az Arad megyei Simonyifalváról In: Szövétnek XXVII.évfolyam, 1.(151.)szám, pp.20-21. (folyamatos közlés)
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}