Kerülős
| Kerülős (Chereluș) | |
 | |
| 18. századi kerülősi ház a bukaresti falumúzeumban | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Sikula |
| Rang | falu |
| Községközpont | Sikula |
| Irányítószám | 317326 |
| SIRUTA-kód | 12260 |
| Népesség | |
| Népesség | 949 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 3 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kerülős
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 28′ 05″, k. h. 21° 42′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 05″, k. h. 21° 42′ 20″ | |
 | |
| Kerülős weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kerülős (románul: Chereluș, németül: Kerelusch vagy Karldorf) falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Borosjenőtől 13 kilométerre északnyugatra fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Mai magyar neve az ómagyar Karul személynévből keletkezett a románban, majd népetimológiával a magyarban. Először 1334–37-ben Kual, majd 1462-ben Karwlos, 1746-ban pedig Kerelős alakban írták.
Története[szerkesztés]
Zaránd, majd Arad vármegyei falu volt. Eredetileg valószínűleg magyar lakosságú volt; 1579-ben hét magyar és román család lakta. 1890-ben szentmártoni németek telepedtek le.[3] Román lakói 1834-ben tértek át a görögkatolikus vallásra.[4] Őrgr. Sigrán Marsán uradalma 1895-ben 4938 holdon terült el a falu, Gurba, Szintye, Seprős, a Tőz és a Jakab-ér közt.[5] 1910-ben határából 34 ezer kataszteri hold a budapesti Telepítési Hitelbanké volt.
1880-ban 2139 lakosából 1906 volt román és 149 magyar anyanyelvű; 1942 görögkatolikus, 88 római katolikus, 47 ortodox, 32 zsidó és 25 református vallású.
2002-ben 973 lakosából 946 volt román és 23 cigány nemzetiségű; 873 ortodox, 29 baptista és 16 görögkatolikus vallású.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1858-ban Bodányi Ödön, Szombathely város főmérnöke.
- Itt született 1882-ben Ion Flueraș szociáldemokrata politikus.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ [1]
- ↑ Anton Karl – Anton Peter Petri: Heimatbuch der Gemeinde Sanktmartin im Arader Komitat. 1981, 32. o.
- ↑ Universalis schematismus ecclesiasticus venerabilis cleri romano- et graeco-catholici saecularis et regularis incliti Regni Hungariae Partiumque eidem adnexarum nec non Magni Principatus Transilvaniae … pro anno 1842/3 redactus. Budae
- ↑ Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898
További információk[szerkesztés]
- A település úrbéri térképe 1785-ben
- női bőrmellény[halott link] és gatya[halott link] a Magyar Néprajzi Múzeumban
.svg){kind=small}