Ugrás a tartalomhoz

Kerülős

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerülős (Chereluș)
18. századi kerülősi ház a bukaresti falumúzeumban
18. századi kerülősi ház a bukaresti falumúzeumban
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségSikula
Rangfalu
KözségközpontSikula
Irányítószám317326
SIRUTA-kód12260
Népesség
Népesség899 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság3 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 27′ 55″, k. h. 21° 42′ 19″46.465210°N 21.705337°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 55″, k. h. 21° 42′ 19″46.465210°N 21.705337°E
Kerülős weboldala
SablonWikidataSegítség

Kerülős (románul: Chereluș, németül: Kerelusch vagy Karldorf) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Borosjenőtől 13 kilométerre északnyugatra fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Mai magyar neve az ómagyar Karul személynévből keletkezett a románban, majd népetimológiával a magyarban. Először 1334–37-ben Kual, majd 1462-ben Karwlos, 1746-ban pedig Kerelős alakban írták.

Története

[szerkesztés]

Zaránd, majd Arad vármegyei falu volt. Eredetileg valószínűleg magyar lakosságú volt; 1579-ben hét magyar és román család lakta. 1890-ben szentmártoni németek telepedtek le.[2] Román lakói 1834-ben tértek át a görögkatolikus vallásra.[3] Őrgr. Sigrán Marsán uradalma 1895-ben 4938 holdon terült el a falu, Gurba, Szintye, Seprős, a Tőz és a Jakab-ér közt.[4] 1910-ben határából 34 ezer kataszteri hold a budapesti Telepítési Hitelbanké volt.

1880-ban 2139 lakosából 1906 volt román és 149 magyar anyanyelvű; 1942 görögkatolikus, 88 római katolikus, 47 ortodox, 32 zsidó és 25 református vallású.

2002-ben 973 lakosából 946 volt román és 23 cigány nemzetiségű; 873 ortodox, 29 baptista és 16 görögkatolikus vallású.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. [1]
  2. Anton Karl – Anton Peter Petri: Heimatbuch der Gemeinde Sanktmartin im Arader Komitat. 1981, 32. o.
  3. Universalis schematismus ecclesiasticus venerabilis cleri romano- et graeco-catholici saecularis et regularis incliti Regni Hungariae Partiumque eidem adnexarum nec non Magni Principatus Transilvaniae … pro anno 1842/3 redactus. Budae
  4. Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898

További információk

[szerkesztés]