Kerülős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerülős (Chereluș)
18. századi kerülősi ház a bukaresti falumúzeumban
18. századi kerülősi ház a bukaresti falumúzeumban
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang falu
Községközpont Sikula
Irányítószám 317326
SIRUTA-kód 12260
Népesség
Népesség 949 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 2
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 100 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kerülős (Románia)
Kerülős
Kerülős
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 28′ 05″, k. h. 21° 42′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 05″, k. h. 21° 42′ 20″
Kerülős weboldala

Kerülős (románul: Chereluș, németül: Kerelusch vagy Karldorf) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Borosjenőtől 13 kilométerre északnyugatra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Mai magyar neve az ómagyar Karul személynévből keletkezett a románban, majd népetimológiával a magyarban. Először 1334–37-ben Kual, majd 1462-ben Karwlos, 1746-ban pedig Kerelős alakban írták.

Története[szerkesztés]

Zaránd, majd Arad vármegyei falu volt. Eredetileg valószínűleg magyar lakosságú volt; 1579-ben hét magyar és román család lakta. 1890-ben szentmártoni németek telepedtek le.[2] Román lakói 1834-ben tértek át a görögkatolikus vallásra.[3] Őrgr. Sigrán Marsán uradalma 1895-ben 4938 holdon terült el a falu, Gurba, Szintye, Seprős, a Tőz és a Jakab-ér közt.[4] 1910-ben határából 34 ezer kataszteri hold a budapesti Telepítési Hitelbanké volt.

1880-ban 2139 lakosából 1906 volt román és 149 magyar anyanyelvű; 1942 görögkatolikus, 88 római katolikus, 47 ortodox, 32 zsidó és 25 református vallású.

2002-ben 973 lakosából 946 volt román és 23 cigány nemzetiségű; 873 ortodox, 29 baptista és 16 görögkatolikus vallású.

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Anton Karl – Anton Peter Petri: Heimatbuch der Gemeinde Sanktmartin im Arader Komitat. 1981, 32. o.
  3. Universalis schematismus ecclesiasticus venerabilis cleri romano- et graeco-catholici saecularis et regularis incliti Regni Hungariae Partiumque eidem adnexarum nec non Magni Principatus Transilvaniae … pro anno 1842/3 redactus. Budae
  4. Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898

További információk[szerkesztés]