Marosszlatina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marosszlatina (Slatina de Mureș)
A Munk-féle gyártelep 1902-ben
A Munk-féle gyártelep 1902-ben
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang falu
Községközpont Berzova
Irányítószám 317038
SIRUTA-kód 10186
Népesség
Népesség 185 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 430 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Marosszlatina (Románia)
Marosszlatina
Marosszlatina
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 09′ 16″, k. h. 22° 10′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 16″, k. h. 22° 10′ 49″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Marosszlatina témájú médiaállományokat.
Ortodox templom (1886)

Marosszlatina, 1910 és 1918 között Marosszalatna (románul: Slatina de Mureș) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Zarándi-hegységben, Lippától 40 km-re északkeletre található.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve szláv eredetű – a slatina szó a délszlávban 'savanyúvízforrás'-t, a csehben 'ingovány'-t jelent. Először 1439-ben említették, Sclathyna és Slathyna néven.

Története[szerkesztés]

Lakói a 18–19. században fakitermeléssel, szénégetéssel és hamuzsírfőzéssel foglalkoztak. A kevés szántóföldön egyoldalúan csak kukoricát termesztettek, a birtokok szétaprózódtak, szinte minden családfőnek mellékkeresetre volt szüksége. Nagy részüket az 1874-ben lezajlott tagosítás is hátrányosan érintette.

Uradalma, amely Alsószakács és Madarsák határának jó részére is kiterjedt, 15700 kataszteri hold területet foglalt el és 97%-ban erdőkből állt. Az 1880-as évekig a gróf Wickenburg család birtokolta, majd tőlük árverésen Munk H. és fiai fakereskedelmi vállalata vásárolta meg. A cég a falu felett, a Drócsa hegy lábánál gyártelepet épített, amely nemsokára Arad vármegye legnagyobb faipari gyárává nőtt. A korábbi irtások helyén fenyőerdőket ültetett, és 1885-ben húsz kilométer hosszú ipari vasutat épített Tótváradig. Ezt kezdetben lovak vontatták, de az 1890-es években, az akkori Magyarország erdei vasútjai között elsőként átálltak a villamos meghajtásra. A villanyvilágítást is az elsők között vezették be a telepre. A Madarsák felé lejtő 18°-ban lejtő hegyoldalon 500 méter hosszú siklót építettek. A fűrészeket gőzerő működtette. A gyárak deszkákat, bükk parkettát, hordókat, fagyapotot, 1895-től esernyőnyeleket és sétabotokat, a vegyipari gyár kátrányt, ecetsavat, metilalkoholt állított elő. A gyártelepen 1000–1200 munkás dolgozott, zömükben román, de magyar, német és más anyanyelvűek is. Gyermekeik számára a cég magyar tannyelvű iskolát tartott fenn.

Helyben termesztett régi alma tájfajták a sikulai (șiculane), pap (popești), érdes (aspre), kerekített (rotilate), telelő (iernarețe) és a meddő (sterpe).[2]

Népessége[szerkesztés]

  • 1880-ban 436 lakosából 412 volt román, 9 német és 13 egyéb anyanyelvű; 443 ortodox, 21 római katolikus és 7 zsidó vallású volt.
  • 2002-ben 223 román anyanyelvű lakosából 168 volt ortodox és 34 pünkösdista vallású.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1897-ben Szenes Piroska író, újságíró.
  • Itt ölték meg rablógyilkosok az 1849. augusztus 15-ről 16-ra virradó éjszakán Madách Imre nővérét, Máriát, annak férjét, Balogh Károly honvédőrnagyot és gyermeküket.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Nagy-Tóth Ferenc: Régi erdélyi almák. Kolozsvár, 1998

Források[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Marosszlatina témájú médiaállományokat.