Bakamező
| Bakamező (Bacău de Mijloc) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Batta |
| Irányítószám | 317021 |
| SIRUTA-kód | 9903 |
| Népesség | |
| Népesség | 187 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | – (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Bakamező
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 58′ 00″, k. h. 22° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 00″, k. h. 22° 06′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bakamező témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bakamező (románul: Bacău de Mijloc), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében
Fekvése[szerkesztés]
Arad-tól és Lippától délkeléetre, a Maros mellett fekvő település.
Története[szerkesztés]
Bakamező nevét 1332-ben említette először oklevél Mok ~ Both néven, mint az Aradi főesperesség parochiális faluját. 1717-ben Bacomesso, 1738-ban Bago-messeu, 1761-ben Bacamesau, 1778-ban Baecames, 1808-ban Bakamező, Bakanczea, 1913-ban Bakamező néven írták.
A falu az Arad vármegyei Baki család birtoka volt egészen 1551-ig, Lippa elestéig, mikor elpusztult, majd a fejedelemség idején magyarokkal telepítették újra.
1717-ben Bacomesso néven a Lippai kerülethez csatolták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bakamező, oláh falu, Krassó vármegyében, Facsethez 2 1/2 mérföldnyire: 2 katholikus 626 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Földesura a kamara.”
1888-ban mint kincstári birtok volt említve.
1910-ben 689 lakosából 674 román volt. Ebből 683 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Marosi járásához tartozott.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Garai Ferenc (1876. május 4. – 1949. október 18.) újságíró, író.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}