Cseralja
| Cseralja (Aluniș) | |
 | |
| A cseraljai római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Szépfalu |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szépfalu |
| Irányítószám | 317121 |
| SIRUTA-kód | 9306 |
| Népesség | |
| Népesség | 901 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 9 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 05′ 38″, k. h. 21° 29′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 38″, k. h. 21° 29′ 25″ | |
| Cseralja weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cseralja, 1904-ig Traunau (Bizliget, románul: Aluniș, 1947-ig Traunau vagy népiesen Tranova, németül: Traunau) falu Romániában, a Bánátban, Arad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Aradtól 15 km-re délkeletre fekszik. Tervezett, négyzethálós alaprajzú telepesfalu, 3 × 5 utcával.
Nevének eredete[szerkesztés]
A helyén állt középkori falut először 1349-ben említették, Cherallya néven. A falu német nevét közvetlenül a telepítéskor kapta, vagy gr. Tran kamarai tisztviselőről, vagy más forrás szerint a telepítést bonyolító Orczy gróf Tran családnevű hitveséről. 1828-ban Nagy Traunau és Bizliget, 1851-ben Tranova néven említették. Hivatalos úton keletkezett mai román nevének jelentése 'mogyoróliget'.
Története[szerkesztés]
A középkori Cseralja falu határában telepítette a kincstár 1784 és 1786 között száz, lotaringiai, saar-vidéki és pfalzi német és lotaringiai francia családdal (a franciák később elnémetesedtek). Római katolikus egyháza 1807-ben lett önálló plébánia.
1920 utánig Temes vármegyéhez tartozott, akkor Arad megyéhez csatolták.
A 20. század elején kb. ötszáz sváb lakója vándorolt ki az Egyesült Államokba, akiknek csak a negyede tért vissza. 1946-ig túlnyomóan német nyelvű falu volt, akkor Halmágy vidékéről szegény román családokat telepítettek be. Német lakossága a kommunizmus utolsó évtizedeiben nyugatra vándorolt.
Lakossága[szerkesztés]
- 1910-ben 1268 lakosából 1227 volt német, 24 magyar és 17 román anyanyelvű; 1247 római katolikus és 17 ortodox vallású.
- 2002-ben 943 lakosából 902 volt román, 16 német, 16 magyar és 6 szerb nemzetiségű; 878 ortodox, 31 római katolikus és 18 pünkösdista vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1838–39-ben épült. 1929-ben a korábbi zsindelytető helyett cseréppel fedték be. 2005-ben állították helyre.
- A falu déli részén néhány, a sváb telepítés idején (27, 39. sz.) vagy kevéssel utána (23, 25. sz.) épült parasztház.
Források[szerkesztés]
- Az egykori cseraljai svábok webhelye (németül)
- A falu lapja a Virtuális Arad megye webhelyen (románul)
- A római katolikus templom orgonájának fényképes dokumentációja (németül)
Jegyzetek[szerkesztés]
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}