Felsőszakács
| Felsőszakács (Secaci) | |
 | |
| Felsőszakács látképe a Mézes-patakkal. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Bél |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bél |
| Irányítószám | 317043 |
| SIRUTA-kód | 9985 |
| Népesség | |
| Népesség | 149 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | – (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőszakács
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 34′ 23″, k. h. 22° 02′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 23″, k. h. 22° 02′ 16″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőszakács (Secaci), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Béli-hegység alatt, a Mézes-patak mellett, Béltől északkeletre, a Medes felső völgyében fekvő település.
Története[szerkesztés]
Felsőszakács, Szakács nevét 1580-ban említette először oklevél Szekass néven. 1808-ban Szakács, 1909-ben Săcaciu, Szakács, 1913-ban Felsőszakács néven írták.
Szakács földesura a nagyváradi 1. sz. püspökség volt, még a 20. század elején is.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bihar vármegyében, a váradi deák püspök béli uradalmában, 204 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Lakosai dióból, szilvából, almából s faragásból keresnek egy kis pénzt. Földe sovány.”
1910-ben 304 lakosából 288 román volt. Ebből 304 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görög keleti temploma 1725-ben épült.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}