Iltő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iltő (Ilteu)
IlteuAR (3).JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang falu
Községközpont Marospetres
Irányítószám 317247
SIRUTA-kód 11691
Népesség
Népesség 261 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Iltő (Románia)
Iltő
Iltő
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 00′ 60″, k. h. 22° 21′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 60″, k. h. 22° 21′ 34″

Iltő, románul: Ilteu, település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Soborsintól keletre, a Maros jobb partja közelében fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét az Iltyó nevű patakról vette, mely románul Ilteu, ami magyarul mocsaras tavat jelent.

Története[szerkesztés]

Iltő, Iltőtó nevét 1337-ben pisc. Ilteuthow vocata super v. Pesthus néven említette először oklevél. 1743-ban Iltyio, 1808-ban Iltyó alias Ilgyó h., 1888-ban Iltyó, 1913-ban Iltő néven írták.

Román lakosságú falu, mely egykor a báró La Presti család uradalmához tartozott. Lakói egykor földműveléssel és hajókészítéssel foglalkoztak. A község régi pecsétjén egy zászlós hajó és egy csáklyás ember volt látható. A hagyományok szerint a település régen közel a Maroshoz egy Perczok nevű helyen feküdt és ez is volt a neve, de a Maros áradásai miatt lakói feljebb költöztek. Határában a Coşta Ogurului nevű helyen 1812-ben rézbányát nyitottak, de később a bányászatát abbahagyták. 1784-ben a felkelő román parasztok hamuvá égették az uraság minden épületét és gazdaságát, majd innen Tokra vonultak, ahol szintén dúltak. 1809-ben kilenc román haramia kirabolta az akkori birtokosnőt: Vojd Antóniát, nagyon megkínozták, és magukkal hurcolták a Marosig.

Birtokosai voltak a Vojd család, Herceg Lichtenstein Alajos, valamint La Presti is. La Prestiről az a hagyomány maradt fenn, hogy itt levő kastélya pincéiben vadállatokat tartott; hálószobájából süllyesztőn éjje­lenként lejárt hozzájuk fáklyafény mellett. Ugyanő fatalpú hegyi-vas­útat épített.

1910-ben 828 lakosából 759 román, 44 magyar, 13 német volt. Ebből 770 görögkeleti ortodox, 44 római katolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Máriaradnai járásához tartozott.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]