Tagadómedgyes

Tagadómedgyes (Tăgădău)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Bél
Rang	falu
Községközpont	Bél
Irányítószám	317044
SIRUTA-kód	9994
Népesség
Népesség	489 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	9 (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 30′ 32″, k. h. 22° 00′ 15″46.508948, 22.0042
Sablon Wikidata Segítség

Tagadómedgyes (Tăgădău), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése

Borosjenőtől északkeletre, A Béli-hegységhez tartozó Galaló-hegy alatt, a Tőz mellékvizei; a Hagymás és Medgyes összefolyása, fölött, Bél északkeleti szomszédjában, Benyefalva és Kománfalva közt fekvő település.

Története

Tagadómedgyes, Medgyes nevét 1489-ben említette először oklevél Meggyes néven. Meggyes Árpáddal együtt a Csákyak birtokai közé tartozott.

Nevét 1552-ben Meggyes, 1589-ben Thagado, 1599-ben Kysmeggies, Nagimemeggies, 1692-ben Tagado, Megyes, 1808-ban Megyes (Tagadó-), 1913-ban Tagadómedgyes-nek írták.

A 15. században a Csákyak birtokaként említették. Később a nagyváradi 1. sz. püspök birtoka lett, mely itt még a 20. század elején is birtokos volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Tagadó (román nyelven), a magyarok Tagadó-Megyesnek nevezik, Bihar vármegyében, hegyek közt, a váradi deák püspök béli uradalmában, 598 óhitű lakossal s anyatemplommal. Tagadó-Megyes, puszta, Bihar vármegyében, s ugyancsak a váradi deák püspök béli uradalmához tartozván, majorságilag kezeltetik. Van itt 455 óhitü lakos. Határa meglehetős, de laposabb részét a patak, mellyen 3 malom van, elönti. Közepén a pusztának van egy felséges forrás, mellynek vizét távolabbra is hordják.”

1910-ben 784 lakosából 691 román, 49 cigány, 43 magyar volt. Ebből 680 görögkeleti ortodox, 56 görögkatolikus, 32 római katolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görög keleti temploma 1791-ben épült.

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.