Maroscsicsér
| Maroscsicsér (Cicir) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Glogovác |
| Rang | falu |
| Községközpont | Glogovác |
| Irányítószám | 317406 |
| SIRUTA-kód | 9413 |
| Népesség | |
| Népesség | 955 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 5 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 08′ 43″, k. h. 21° 28′ 51″46.145258°N 21.480739°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 43″, k. h. 21° 28′ 51″46.145258°N 21.480739°E | |
 | |
Maroscsicsér (románul Cicir) falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Aradtól keletre, a Maros jobb partján, Mondorlak és Szabadhely közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Maroscsicsér nevét 1522-ben említette először oklevél, majd 1561-ben Csicsér, 1752-ben Csicsir, 1808-ban pedig Csicser néven írták.
1888-ban az Aradi járáshoz tartozott. Nevét 1913-ban említették először mai nevén Maroscsicsér-nek.
A trianoni békediktátum előtt Arad vármegye Aradi járásához tartozott.
1910-ben a település lélekszáma 971 fő volt. Anyanyelv szerint 932 fő (96%) volt román, 32 fő (3%) magyar, 4 fő (0,5%) tót, valamint 3 fő (0,3%) német anyanyelvű; összesen 66 fő (7%) beszélt magyarul, köztük a magyar anyanyelvűek is. Vallás szerint 931 fő (96%) volt görögkeleti, 20 fő (2%) római katolikus, 12 fő (1%) zsidó, valamint 8 fő (1%) egyéb vallású volt. Az írni-olvasni tudók száma 343 fő (35%) volt.[2]
Maroscsicsér mellett, a Csicséri-sziget-en állnak az egykori Bisztrai (Bizerei) monostor romjai. A monostor a fennmaradt oklevelek szerint már a 12. században fennállt. Nevét 1183-ban is említette oklevél monosterii de Bisra néven. 1233-ban ecclesia de Bistria, 1265-ben Bezered-nek írták.
1235-ben a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt bencés apátságban már 32 szerzetes lakott. Egy 1230-ban keltezett oklevél szerint a monostor hajói a Maroson évente háromszor szállítottak le sót vámmentesen és bármely sóbányából vásárolhattak sót. 1233-ban II. András király évi 4000 kősóban állapította meg sórészesedésüket.
1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint papja 13 garas, 1335-ben 4 garas pápai tizedet fizetett.
Egy 1528-ból fennmaradt térkép Bisztrát a Maros déli partján, Sződitől keletre tüntette fel.
Itt végzett szociológiai kutatásokat Braun Róbert (A falu lélektana).[3]
Nevezetességek
[szerkesztés]- Az egykori Bisztrai monostor romjai Csicséri szigeten.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2025. szeptember 27.)
- ↑ Braun Róbert: A falu lélektana. Budapest, 1913, A Huszadik Század Könyvtára.
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Arad megye közigazgatása .png){kind=small} | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}