Kurtakér
| Kurtakér (Chier) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tornova |
| Irányítószám | 317362 |
| SIRUTA-kód | 12545 |
| Népesség | |
| Népesség | 1216 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 3 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kurtakér
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 21′ 00″, k. h. 21° 49′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 00″, k. h. 21° 49′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.
Kurtakér (Chier) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Borosjenőtől délre, a Jordán patak mellett fekvő település.
Története[szerkesztés]
Kurtakér, Kér nevét 1325-ben említette először oklevél Keer néven. 1332-ben Kor [Ker], 1561-ben Kis-Kér néven az aradi káptalan birtoka volt. 1808-ban Kurvakér, 1828-ban Kurvakér alias Kurtakér, 1851-ben Kurtakér, 1888-ban Kurtakér, 1913-ban Kurtakér néven írták.
Kamarai birtok volt, majd Stipsics tábornok vásárolta meg, kitől az Ulman családé lett, majd Solymossy Lajos birtokába jutott. 1732-ben Raynald modenai kerceg kapta. Az 1800-as évek közepén a borosjenői Aczél János birtoka volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Kurtakér, Arad vármegyében, lapos, vizenyős vidéken, 6 katholikus, 1503 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Vize a Csiger. Birja Aczél János.”
1910-ben 2192 lakosából 2117 román, 73 magyar volt. Ebből 2118 görögkeleti ortodox, 49 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Tornovai járásához tartozott.
A település lakossága földmíveléssel, háziiparral (szövéssel, fonással) foglalkozott.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Arad vármegye és Arad szab. kir. város monographiája. Szerk. Jancsó Benedek, a 3. kötettől Somogyi Gyula. Arad: Monographia-Bizottság. [1892]–.
.svg){kind=small}