Pernyefalva
| Pernyefalva (Pârnești) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Soborsin |
| Irányítószám | 317274 |
| SIRUTA-kód | 11897 |
| Népesség | |
| Népesség | 167 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 237 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Pernyefalva
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 04′ 26″, k. h. 22° 14′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 26″, k. h. 22° 14′ 34″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pernyefalva (románul Pârnești) falu Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Zarándi-hegység alatt, Soborsintól északra, Torjás, Farkasfalva és Tótvárad közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
A falu nevét 1479-ben említette először oklevél Pernyfalwa alakban, mint Váradja 31. tartozékát. 1743-ban Pernestie, 1808-ban Pernyesty, 1851-ben Pernyest, 1913-ban Pernyefalva néven írták.
1510-ben Brandenburgi György kapta adományként, később kincstári birtok lett.
Román lakosságú falu. Lakosai főként földműveléssel foglalkoztak, de 1851-ben hamuzsír-gyár is működött a településen. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Pernyest, Arad vármegyében, erdős, hegyes vidéken, 332 óhitü lakossal, kis fatemplommal, 3 patakmalommal. Határa 1000 hold, mellyből 140 hold szántó, a többi erdőség. Szilvások. Földesura Kaszonyi Aloysia asszony.”
1910-ben 661 görögkeleti ortodox lakosa volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Máriaradnai járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 216 lakosa közül 210 fő (97,2%) román, 6 fő (2,8%) ismeretlen nemzetiségű volt.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szab. kir. város monographiája. Szerk. Jancsó Benedek, a 3. kötettől Somogyi Gyula. Arad: Monographia-Bizottság. 1892–1895.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}