Bél (település)
| Bél (Beliu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Bél |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 317040 |
| SIRUTA-kód | 9949 |
| Népesség | |
| Népesség | 1649 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 38 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 119 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 29′, k. h. 21° 59′46.483333°N 21.983333°EKoordináták: é. sz. 46° 29′, k. h. 21° 59′46.483333°N 21.983333°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bél (románul: Beliu) falu Romániában, Arad megyében, Beliu központja.
Fekvése
[szerkesztés]Borosjenőtől északkeletre, a Béli hegyek alatt, a Mézes- és béli-patak mellett fekvő település.
Története
[szerkesztés]Bél település egykor a váradi püspökök birtoka volt, és nem a mai helyén, hanem a Tőz patak mellett feküdt.
1332-1335 között már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is.
Nevét 1332-ben sacerdos de Boly néven említették először Meggyesi Bely Vaida Nicolae nevében, aki a kolozs megyei Meregyon vásárolt fél jobbágytelket.
A 16. században alesperesség volt, melyhez 25 plébánia tartozott.
Az 1800-as évek elején már négy országos vásárt is tartottak itt. Nagy sörháza, pálinkaégetője és messzi vidékeken is híres vízimalma volt.
A 20. század elején üveggyár is működött itt. Ekkor Bihar vármegye Béli járásához tartozott.
1910-ben 2198 lakosa volt, ebből 685 magyar, 77 német, 1347 román volt, melyből 555 római katolikus, 596 görögkatolikus, 775 görögkeleti ortodox volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Római katolikus temploma - 1813-ban épült.
- Görögkatolikus temploma - 1741-ben készült el.
- Görög keleti temploma - 1859-ben épült.
- Zsinagóga
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}