Jószás
| Jószás (Iosaș) | |
.JPG) | |
| Buteanu-emlékmű | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Gurahonc |
| Irányítószám | 317151 |
| SIRUTA-kód | 11003 |
| Népesség | |
| Népesség | 239 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | – (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Jószás
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 17′ 00″, k. h. 22° 20′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 00″, k. h. 22° 20′ 02″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jószás (románul: Iosaș) falu Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Fehér-Körös bal partján, Gurahonc mellett fekvő település.
Története[szerkesztés]
A falut 1574-ben említette először oklevél Kis-Jószás néven. 1746-ban Joszasel, 1808-ban Jószasel, Kisjószás, 1888-ban és 1913-ban Jószáshely néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Jószáshely, Arad vármegyében: 4 katholikus, 403 óhitü lakossal, anyatemplommal.”
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.
1910-ben 439 lakosából 425 fő román, 7 német, 6 magyar volt. A népességből 425 fő görögkeleti ortodox, 8 római katolikus és 5 izraelita volt.
A 2002-es népszámláláskor 266 lakosa közül mindenki román nemzetiségű volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Az 1934-ben felállított Ioan Buteanu-emlékmű (Troița lui Ioan Buteanu) a romániai műemlékek listáján az AR-IV-m-B-00694 sorszámon szerepel.[3]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Arad. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti geográfiája
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
.svg){kind=small}