Borosjenői járás
Az Borosjenői járás a történelmi Arad vármegye egyik járása volt. Székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta végig Borosjenő volt. Népessége 1910-es népszámlálás szerint 37 421 fő volt.[1] A járás területét a Trianoni békediktátum Romániának ítélte, így az Magyarország számára elveszett.
Települései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910-ben a járás lélekszáma 37 421 fő volt. Anyanyelv szerint 30 687 fő (82%) volt román, 5834 fő (15,6%) magyar, 424 fő (1,1%) német, 242 fő (0,6%) tót (szlovák), valamint 234 fő (0,6%) egyéb anyanyelvű; összesen 8556 fő (22,9%) beszélt magyarul, köztük a magyar anyanyelvűek is. Vallás szerint 26 334 fő (70%) volt görögkeleti, 4675 fő (12,5%) római katolikus, 4353 fő (11,6%) görögkatolikus, 887 fő (2,4%) református, valamint 1172 fő (3,1%) egyéb vallású. Az írni-olvasni tudók száma 10 261 fő (27,4%) volt.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2017. szeptember 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. január 20.