Barza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barza (Bârsa)
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang községközpont
Beosztott falvak Áldófalva, Körösvajda, Zarándhódos
Polgármester Avram Ciev (Keresztény-Liberális Mozgalom, 2012)
SIRUTA-kód 10060
Népesség
Népesség 909 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság 1
Község népessége 1791 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 247 m
Terület 51,74 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Barza (Románia)
Barza
Barza
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 23′ 00″, k. h. 22° 04′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 00″, k. h. 22° 04′ 00″
Barza weboldala
A falu Barda néven, 1782–85-ben

Barza, 1910-ig Berza (románul: Bârsa) falu Romániában, Arad megyében.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve személynévi eredetű, amely vagy a román Bârsa, vagy a magyar Borza személynévi adatokkal áll kapcsolatban.[2] Első okleveles említése 1489-ből származik, Berza alakban. A ma â-vel jelölt felső nyelvállású, illabiális centrális román beszédhang magyar átírására mind az a, mind az e használatban volt, a helységnévrendezés idején nevét magánhangzó-harmóniát teremtve próbálták magyarosabbá tenni.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aradtól 76 kilométerre északkeletre, Borossebestől négy kilométerre északnyugatra, a Fehér-Körös bal partján fekszik.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1839–40-ben 1140 ortodox román és hat római katolikus lakosa volt.[3]
  • 1910-ben 1460 lakosából 1402 volt román és 54 magyar anyanyelvű; 1379 ortodox, 30 római katolikus, tizenhárom református, tíz zsidó és 27 egyéb (baptista) vallású.
  • 2002-ben 1008 lakosából 999 volt román nemzetiségű; 916 ortodox, 46 baptista és 40 pünkösdi hitű.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi hagyomány szerint 1750-ben alapította harmincöt, Havasalföldről érkezett család.[4] Ez azonban nincs így, a település a 15. században keletkezett és már jóval 1750 előtt, valószínűleg kezdettől román lakosságú volt. 1746-ig Zaránd, attól kezdve Arad vármegyéhez tartozott. 1740 és 45 között költözött a Gunoiește nevű helyről a Dealul Crișului-ba, lakossága egyúttal a szomszéd falvakból érkező beköltözőkkel gyarapodott.[5] 1746-ban 31 jobbágy, 1802-ben ötven zsellér, 81 nyolcad-, 43 negyed-, 14 3/8-ad, hét féltelkes és egy egésztelkes jobbágycsalád lakta. A kincstártól 1804-ben egy Leopold Kardetter nevű bécsi kereskedő vásárolta meg Álgyesttel és Vojvodénnyel együtt. Birtokán letelepedve fölvette az áldófalvi Álgyay nevet és juhkereskedésbe fogott. 1809–10-ben a falut mai helyén vonatta utcarendbe. 1823-ra épült fel a templom, 1826-ra az iskola. Álgyay közben belebukott a vállalkozásba, birtokát a cincár eredetű Takács György Tibor vásárolta meg. 1834-ben a falu határában elkészült a Malom-csatorna. 1853-ban a hatóságok elrendelték kerítések építését.[6] 1863-ban szeszgyárat, majd Kádár József birtokán 1890-ben egy nagy téglagyárat építettek. Utóbbi tavasztól kora őszig kb. százötven munkást foglalkoztatott. 1960–65-ben tetőcserepet is gyártott, és ma is üzemel. 1944. szeptember 14. és 18. a falu határa a magyar és román csapatok közötti harcok színhelye volt.

Jelentős fazekasfalunak számított. 1900 körül hatvannál több fazekas készített benne vörös, mázatlan agyagedényeket. Az agyagot a falu határából, a Rovine dombról hozták.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Kiss Lajos: Helynévmagyarázatok. Magyar Nyelv 2006, 2. sz. [1] PDF
  3. Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. Pesten, 1851 (Bersza néven)
  4. Pavel Vesa: Episcopia Aradului: istorie, cultură, mentalități; 1706–1918. Cluj-Napoca, 201. o.
  5. Uo., 214. o.
  6. Uo.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ioan Godea: Bârsa. Arad, 2012 [2] PDF