Bogyafalva
| Bogyafalva (Bodești) | |
 | |
| Bogyafalva görögkeleti ortodox temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Nagyhalmágy |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyhalmágy |
| Irányítószám | 317162 |
| SIRUTA-kód | 11085 |
| Népesség | |
| Népesség | 110 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 287 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 17′ 30″, k. h. 22° 34′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 30″, k. h. 22° 34′ 47″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bogyafalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bogyafalva (Bodești) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Halmágycsúcstól délkeletre, Zarándbánya nyugati szomszédjában, hegyoldalon, völgykatlanban fekvő zsáktelepülés.
Története[szerkesztés]
Bogyafalva nevét 1441-ben, majd 1445-ben említette először oklevél Bodyafalva néven, mint a világosi várhoz tartozó települést. 1525-ben Bogesthfalwa, 1808-ban Bugyesd, Bugyiest, 1888-ban Budesd, 1913-ban Bogyafalva néven írták.
1601-ben Toldy István kapta meg, 1732-ben pedig Raynald modenai herceg birtoka volt. Román lakossága földműveléssel és gyümölcstermeléssel foglalkozott.
1910-ben 443 román görögkeleti ortodox lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Nagyhalmágyi járásához tartozott.
Nevezetesség[szerkesztés]
Galéria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Arad. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források[szerkesztés]
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szab. kir. város monographiája. Szerk. Jancsó Benedek, a 3. kötettől Somogyi Gyula. Arad: Monographia-Bizottság. 1892–1895.
.svg){kind=small}