Borosjenő

Borosjenő (Ineu)
A borosjenői várkastely
Borosjenő címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Rang	város
Községközpont	Ineu
Beosztott falvak	Apatelek
Polgármester	Mehelean Nicolae
SIRUTA-kód	9538
Népesség
Népesség	7976 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság	229 (3%, 2021)
Község népessége	8807 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség	89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	116 m
Terület	116 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 25′ 33″, k. h. 21° 50′ 13″46.425833333333, 21.836944444444
Borosjenő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borosjenő témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Borosjenő (románul Ineu, szerbül Janopol, törökül Yanova), város Romániában, Arad megyében.

Fekvése

Aradtól 48 km-re északkeletre, a Fehér-Körös partján fekvő egykori járási székhely.

Nevének eredete

Neve a magyar Jenő törzsnévből ered, melynek szállásterülete lehetett. Előtagja a környék gazdag bortermő voltára utal.

Története

Várát 1295-ben említik először castri Jeneu alakban. 1332-ben Jeno néven szerepel. Albert magyar király 1438-as sikertelen hadjárata után a Murád szultán bosszúja elől menekülő szerbek telepedtek le itt. A település szerb neve Hunyadi János tiszteletére született. 1564-ben elfoglalták a törökök, 1595-ben Borbély György karánsebesi bán foglalja vissza. 1658-ban ismét a törökök kezére került, akiktől a települést 1693-ban foglalták vissza. Ma is látható négy saroktornyos várkastélya, iskola van benne. Határában a balukányi malom környékén lehetett a 13. századi eredetű, de először 1318-ban említett Szent Dénes tiszteletére szentelt monostor és a mellette állt Szentlélek templom, melyek a tizenöt éves háborúban pusztulhattak el.

Itt tette le a fegyvert 1849. augusztus 21-én Vécsey Károly tábornok Fjodor Vasziljevics Rüdiger orosz tábornok serege előtt. Leiningen-Westerburg Károly tábornok, a tizenhárom aradi vértanú egyike, a katolikus templomban van eltemetve.

A trianoni békediktátum előtt Arad vármegye Borosjenői járásának székhelye volt.

Népessége

1910-ben a település lélekszáma 6599 fő volt. Anyanyelv szerint 4084 fő (61,9%) volt román, 2339 fő (35,4%) magyar, 101 fő (1,5%) német, valamint 75 fő (1,1%) egyéb anyanyelvű; összesen 3145 fő (47,7%) beszélt magyarul, köztük a magyar anyanyelvűek is. Vallás szerint 3923 fő (59,4%) volt görögkeleti, 1991 fő (30,2%) római katolikus, 232 fő (3,5%) református, valamint 453 fő egyéb vallású. Az írni-olvasni tudók száma 2542 fő (38,5%) volt.^[forrás?]

1992-ben a hozzá tartozó Apatelekkel együtt 10 915 lakosa volt, ebből 9438 román (86,46%), 1126 magyar (10,31%), 182 cigány (1,66%) és 85 német (0,77%).

Nevezetességei

• Borosjenői várkastély, a „jenői vár”, a török időkben a jenői pasa székhelye.

Neves személyek

• Itt született 1650-ben vagy 1651-ben Nagyari József református prédikátor, egyházi író.
• Itt született 1806-ban Institoris János megyei főjegyző, váltótörvényszéki elnök.
• Itt született 1850-ben báró Atzél Béla neves utazó, az országos kaszinó igazgatója.
• Itt született 1923-ban Jozefovits Ferenc tüdőgyógyász, orvosi szakíró, egyetemi oktató.
• Borosjenőn volt eltemetve 1849 és 1974 között Leiningen-Westerburg Károly, Aradon kivégzett vértanú tábornok. Emléktáblája a református templomban látható.
• Borosjenőn töltötte élete egy részét és itt is halt meg Diószeghy László festő, rovartani szakíró.

Jegyzetek

• - Borosjenői Református Egyházközség honlapja