Fjodor Vasziljevics Rüdiger

Fjodor Vasziljevics Rüdiger
Született	1783. december Mitau
Elhunyt	1856. június 11. (72 évesen) Szentpétervár
Állampolgársága	orosz
Nemzetisége	balti német
Szülei	Jakob Wilhelm Rüdiger
Foglalkozása	fegyveres erők tagja
Tisztsége	member of the State Council of the Russian Empire
Kitüntetései	Lista Knight of the Order of St. Alexander Nevsky Order of Saint Anna, 1st class Order of Saint Anna, 2nd class Order of Saint Anna, 3rd class Fehér Sas-rend Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata Order of St. Vladimir, 2nd class Order of St. Vladimir, 1st class Szent András-rend Gold Sword for Bravery Order of St. George, 3rd class Order of St. George, 4th class Vörös Sas-rend 1. osztálya Order of Saint Alexander Nevsky Szent Vlagyimir-rend Szent Anna-rend Magyar Királyi Szent István-rend Osztrák Császári Lipót-rend Vörös Sas-rend Katonai Vilmos-rend Knight Grand Officer of the Order of William (1849. október 15.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fjodor Vasziljevics Rüdiger témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fjodor Vasziljevics Rüdiger (oroszul: Фёдор Васильевич Ридигер, Fjodor Vasziljevics Rigyiger), német nevén Friedrich Alexander von Rüdiger (Mitau, 1783. december – Szentpétervár, 1856. június 2.) balti német származású gróf, cári lovassági tábornok. Az 1848-49-es magyar szabadságharc ellen küldött cári intervenciós hadsereg egyik tábornoka.

Német eredetű családban született Kurlandban. A cári hadsereg tisztjeként részt vett a Napóleon elleni háborúkban, majd a novemberi felkelés leverésében. 1849-ben lovassági tábornoki rangban a cár főhadsegéde volt.

Fjodor Vasziljevics Rüdiger a cári intervenciós hadsereg III. hadtestének parancsnoka

1849 nyárán a cári intervenciós hadsereg III. hadtestének parancsnokává nevezték ki. Hadtestével részt vett az 1849. július 15–17-ei váci csatában, majd az augusztus 2-ai debreceni ütközetben. A váci csata után felszólította Görgei Artúrt a béketárgyalásokra. Augusztus 10-én a magyar minisztertanács az ő közvetítésével ajánlotta fel a magyar koronát a cári család valamelyik tagjának. 1849. augusztus 13-án a Világos melletti szőlősi síkon csapatai előtt tette le a fegyvert Görgei Artúr magyar honvédtábornok hadserege.

A szabadságharc előtt részt vett az 1828–29 között zajló orosz–török háborúban.

Források

• Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 963-327-367-6
• Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN 963-326-337-9
• Révai nagy lexikona