Köröstarcsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Köröstarcsa
Ev. ref. templom (1908)
Ev. ref. templom (1908)
Köröstarcsa címere
Köröstarcsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásBékési
Jogállás község
Polgármester Lipcsei Zoltán (független)[1]
Irányítószám 5622
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség2316 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség39,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület62,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Köröstarcsa (Magyarország)
Köröstarcsa
Köröstarcsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 44″, k. h. 21° 01′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 44″, k. h. 21° 01′ 26″
Köröstarcsa (Békés megye)
Köröstarcsa
Köröstarcsa
Pozíció Békés megye térképén
Köröstarcsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Köröstarcsa témájú médiaállományokat.

Köröstarcsa község Békés megye Békési járásában.

Fekvése, földrajza[szerkesztés]

Köröstarcsa Békés megyében, Mezőberénytől 7 kilométerre található. Szomszédos települések: Mezőberény, Csárdaszállás, Körösladány.

Természetföldrajzi szempontból a Körös menti sík déli peremén, a Kettős-Körös bal partján, a Békési-hát szomszédságában fekszik.[3] A Kettős-Körös hullámtere vadregényes, ligetes tájék, a bal partján a hullámtér helyenként 100 méteres, a töltés lábánál kubikgödrök sora húzódik. A Körös völgy csaknem egésze védett, akárcsak a közeli kunsági puszták túzoktelepei, vízi- és énekesmadarak fészkelő helyei. A településen kívül a töltések mellett Körös holtágak sorakoznak, mint a Paprév-zug, a Németjárói-holtág, az Erdő-zug, vagy a Harcsás-zug, melyek egy része vízinövénnyel lassan telítődött, benőtt, sekély vizű, vagy már kiszáradt. A köröstarcsai jegyző 1864-ben ezt írta: “Harcsás-zug arról nevezetes, hogy a harcsa halaknak e zug melletti körös kanyarulatba állandó tanyájuk volt, csupán harcsa halakat e helyen igen nagy mennyiségben lehetett kihalászni, - de a víz szabályozás által már ez is elenyészett.”

Elérhető a 47-es főúton.

Története[szerkesztés]

Egykori halászfalu. A község nevét 1221-ben említi először a Váradi Regestrum, egy peres ügy kapcsán Terechaként. A per Calanda fia, Pál nevéhez fűződik. A „Köröstarcsa” elnevezés a Tarcsa személynévből ered, melyhez hozzájárult a Körös előtag.

Kőkorból származó régészeti leletek bizonyítják, hogy a település már régóta lakott hely.

1383-ban a települést 12 jobbágytelek formájában a megye legősibb és legtekintélyesebb családja, a Csolt nemzetségből származó Ábrahámfi család birtokolta. Az 1400-as években megyegyűlést is tartottak itt. 1500-ban egy Veér nevű földbirtokos udvarházat építtetett (a mai polgármesteri hivatal helyén), majd a község a török uralom alatt elpusztult, s csak 1700-ban épült újra. 1720-ban 44 család élt itt. 1728-ban a Köröstarcsa és Körösladány közti határvita perre ment, amiben egy bizonyos vén Márkus Ladány képviseletében hamis tanúságot tett, aminek következményeként a perben Ladány nyert. Az esetet Arany János az A hamis tanú című költeményében (1852) örökítette meg.

1851-ben a lakosság száma már 3446 fő volt, akik állattartásból, szőlő- és gyümölcstermesztésből illetve halászatból éltek. A tarcsaiak gúnyneve, a „halkörmölők” arra utal, hogy a falut a 19. század végéig jelentős helyi halászati központnak tartották. A 1819. században többször pusztított a környéken és a településen is a kolera és a pestis. Az első híd 1880-ban épült; a jelenlegi hidat 1978-ban adták át. 1881. március 14-én Köröstarcsa háromnegyedét egy hatalmas árvíz elmosta. 1891-ben már 5385-en éltek a városban.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Széplaki Zoltán (független)[4]
  • 1994–1998: Széplaki Zoltán (független)[5]
  • 1998–2002: Széplaki Zoltán (független)[6]
  • 2002–2006: Széplaki Zoltán (független)[7]
  • 2006–2010: Nosza József (független)[8]
  • 2010–2014: Smiri László Zoltán (Fidesz-Magosz)[9]
  • 2014–2019: Lipcsei Zoltán (független)[10]
  • 2019-től: Lipcsei Zoltán (független)[1]

A településen a 2010. október 3-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt. Aznap a 2235 szavazásra jogosult lakos közül 1240 fő járult az urnákhoz, 38 fő közülük érvénytelen szavazatot adott le, az érvényes szavazatokból pedig egyformán 553-553 esett a három induló közül a két pártjelöltre, a szocialista Nagy Lászlóra és a Fideszes Smiri László Zoltánra (a korábbi polgármester nem indult a választáson).[11] Az emiatt szükségessé váló időközi választást 2010. december 12-én tartották meg: ekkor több mint százzal magasabb volt az érvényesen leadott szavazatok száma, ez pedig a jobboldali jelöltnek kedvezett inkább.[9][12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány, német és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,2%, református 34%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 36,3% (22,4% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

A református templom 1794–96 között épült a kecskeméti Fischer Ágoston által, copf stílusban. Tűzfigyelő tornyát 1859-ben egy emelettel megtoldották és körfolyosóval látták el. A templomkertet 1894-ben kerítették körül. A kertben található I. és II. világháborús emlékművek, melyeket a köröstarcsai áldozatok emlékére emeltek, Istók János és Mladonyiczky Béla szobrászművészek alkotásai. Paprév-paperdei részen szentkép volt felállítva.

A községháza eklektikus jellegű épülete magánvilla volt, 1929-ben építtette a Petneházi család. A mögötte fekvő százéves kert – ma liget – a helyi fiatalság kedvelt nyári szórakozóhelye. Bejáratánál az 1997-ben felállított székely kapu Kovács András köröstarcsai származású fafaragóművész és fiai alkotása.

A régmúlt emlékeit a falu tájházában gyűjtötték össze, ahol állandó kiállítás keretében tekinthető meg a régi időkben használt tárgyak, eszközök.

1992 óta minden évben itt rendezik meg a Megyei Amatőr Művészeti Fesztivált, amelyen számos ismert előadó és híres együttes lépett már fel. A rendezvényen minden korosztály talál magának való programot.

A Kettős-Körös és holtágai, illetve a liget mellett nemrégiben kialakított horgásztó remek lehetőséget kínál a horgászat szerelmeseinek. A Körös partján szabadstrand és hajókikötő várja a pihenni vágókat; itt nemcsak fürdésre, hanem csónakázásra, vízibiciklizésre is lehetőség van.

A környéken különösen sok a fácán, az őz és a vadnyúl, így a község a vadászok körében is hamar ismertté vált.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt születtek:

Díszpolgárok[szerkesztés]

  • Bartalus Ilona zenepedagógus (2000)
  • Arany Gusztáv lelkész, aki egy pályázat alapján megnyerte a Köröstarcsai Általános Iskola megépítésének lehetőségét; 2010-ben az iskolát is róla nevezték el.
  • S. Nagy István dalszövegíró (2014)

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Köröstarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 201. január 1.9 (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. augusztus 14.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 270. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Köröstarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Köröstarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  6. Köröstarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  7. Köröstarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  8. Köröstarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  9. a b Köröstarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. december 12. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  10. Köröstarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)[halott link]
  11. Köröstarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  12. Smiri László Zoltán lett Köröstarcsa új polgármestere (magyar nyelven). Hír6.hu, 2010. december 12. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora Békés megyében
  14. Köröstarcsa Helységnévtár

További információk[szerkesztés]