Szabó Károly (történész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabó Károly
Szabó Károly - Ellinger, Cserna.jpg
Született 1824. december 14.
Köröstarcsa
Elhunyt 1890. augusztus 31. (65 évesen)
Kolozsvár
Foglalkozása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Károly témájú médiaállományokat.
A Nagy tanári kar-szoborcsoport – Arany János, Salamon Ferenc, Szabó Károly, Szász Károly, Szigeti Warga János, Szilágyi Sándor és Tomory Anasztáz szobra – a nagykőrösi Arany János Múzeum előtt. Varga Imre szobrászművész alkotása (1996)

Szabó Károly (Köröstarcsa, 1824. december 14.Kolozsvár, 1890. augusztus 31.) magyar történész, műfordító, az MTA rendes tagja.

Élete[szerkesztés]

Szabó Mihály református lelkész és Tószegi Zsuzsánna fia. 1833-42 között Debrecenben tanult; ezután Késmárkra ment jogot hallgatni, és itt Hunfalvy Pál vezetése alatt különösen a görög klasszikus írók felé fordult a figyelme, azonkívül az ifjúság között alakult magyar nyelvgyakorló társaságnak is tagja volt. 1843 júniusában kitűnő sikerrel tette le jogi vizsgáit; ezután még egy évig Késmárkon joggyakornok, egy évig mint királyi táblai hites jegyző Pozsonyban volt. 1845-ben köz- és váltóügyvédi oklevelet szerzett, ügyvédi gyakorlatot azonban nem folytatott. 1846-ban Fiuméba ment azzal a szándékkal, hogy tengerész lesz, és a tengerészeti tanfolyam első évfolyamát el is végezte. Ekkor veszélyes betegségbe esett, és hazatért szüleihez. Itt teljesen felépülve, 1847 tavaszán Toldy Ferenc meghívására Pestre ment, és segített neki a Magyar Tudósok Tára című irodalmi vállalkozásában, mely munka kéziratban maradt, valamint kritikái jelentek meg a szintén részben Toldy által szerkesztett Magyar Szépirodalmi Szemlében. E vállalkozás célja volt az összes magyar írók életrajzát és munkáik jegyzékét kiadni. 1848 vége feléig Toldynál lakott, és mintegy 8 kötetnyi életrajzot írt, a kézirat a H betűig terjedt. 1848 első felében Békés városa tiszti ügyészének választotta; de e hivatalt nem fogadta el, hanem a szabadságharc kitörésekor a Békés megyei önkéntes nemzetőrök (szabadcsapat) közé lépett be, és a bánáti táborozás alatt több csatában vett részt, így 1849. április-májusban az Aradot ostromló seregben a főhadnagyságig vitte, és néhány hónapig Okolicsány őrnagynak a segédtisztje volt. Különösen kitüntette magát Szenttamás ostrománál, ahol 40 nemzetőrrel lőszert szállított egy honvédszázadnak.

A szabadságharc leverése után egy ideig szülőföldjén húzódott meg; 1850 elején a Teleki-levéltárat rendezte, és április 25-én Geringer báró, saját kérelmére, az egyetemi könyvtárhoz fizetés nélküli gyakornoknak nevezte ki. Közben Toldy Teleki József grófhoz, a Hunyadiak kora rendezéséhez ajánlotta, s 1850-től '55-ig (a gróf haláláig) itt dolgozott, s az ő közreműködésével jelent meg öt kötet. A gróf halála után szintén ő rendezett a hátralévő anyagból még négy kötetet sajtó alá; mellékesen régi magyar történeti forrástanulmányokkal és kutatásokkal is foglalkozott. 1855 szeptemberében hívták meg a nagykőrösi református gimnáziumba a görög nyelv tanárának. Itt tanítottak akkor Arany János, Salamon, Szilágyi Sándor, s ezeknek társasága történeti irányú irodalmi működésére még inkább buzdítólag hatott.

1858. december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta (1871. május 17-én lett rendes tag). 1859. november 25-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület alakító közgyűlése megválasztotta könyvtárnokává. Ekkor Kolozsvárra költözött, és ettől kezdve kutatásait a régi magyar bibliográfiára is kiterjesztette. Könyvtárnoksága mellett a tanári pályával se szakított, előbb a református kollégiumban a görög nyelvet tanította, 1873-tól kezdve pedig a kolozsvári egyetemre a magyar történeti tanszékre nevezték ki. Az 1882–83-as tanévben az egyetem rektora is volt. Sírja a Házsongárdi temetőben található.

Művei[szerkesztés]

  • Euripidész válogatott színművei. Iphigenia Auliszban és Iphigenia Tauriszban. Pest, 1849 (Kisfaludy Társaság Hellen Könyvtára V., VI.)
  • Attila. Történeti kor- és jellemrajz. Thierry Amadetól, ford. francziából. Pest, 1855
  • Oidipusz király. Szophoklész színműve, görögből. Kecskemét, 1857 (A nagykőrösi helv. hitv. gymn. programjában is)
  • Magyarország történetének forrásai. Pest, 1860–64. Négy kötet. I. Béla király névtelen jegyzőjének könyve, 2. Rogerius mester siralmas éneke Magyarországnak a tatárok által történt romlásáról. Tamás spalatói esperes: A tatárjárás s Nagy-Magyarország dolgáról
  • Kézai Simon mester magyar krónikája
  • Emlékiratok a magyar keresztyénség első századáról
  • Erdélyi történelmi adatok. IV. kötet (Új folyam 1. köt.) Kiadja az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Szerk. Kolozsvár, 1862
  • Az erdélyi múzeumi könyvtár többszörös példányainak jegyzéke. U. ott, 1863
  • Attila-mondák. Írta Thierry A., ford. Pest, 1863
  • Attila és utódai történelme a magyarok Európába telepedéseig. Írta Thierry A., ford. Pest, 1865, két rész
  • A magyar vezérek kora. Árpádtól Szent Istvánig. Pest, 1869. (A Magyar Tudományos Akadémiától a Marczibányi-mellékjutalmat kapta)
  • Székely oklevéltár. (1211–1519.). Kiadta a m. tört. társ. kolozsvári bizottsága. Kolozsvár, 1872, 1876, két kötet
  • Péter és Aba. Székfoglaló értekezés. Pest, 1872 (Értekezések a tört. tud. köréből II. 3.)
  • Apáczai Csere János Barcsai Ákos fejedelemhez benyujtott terve a magyar hazában felállítandó első tudományos egyetem ügyében. Pest, 1872 (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből III. 2.)
  • Kisebb történelmi munkák. Budapest, 1873, két kötet.
  • Az erdélyi múzeumi könyvtár többszörös példányainak jegyzéke. Kolozsvár, 1873
  • Kritobulosz. II. Mehemet élete. A. Magyar Tudományos Akadémia tört. bizottsága által kiadott görög szöveget ford. Budapest, 1875 (Monumenta Hung. Historica II. osztály. Irók XXII.)
  • A székely határőrség története. Irta gr. Teleki Domokos. A szerző hátrahagyott irataiból közzétette. Budapest, 1877
  • Szilágyi Ferencz emlékezete. Olvastatott a Magyar Tudományos Akadémia 1878. máj. 27. ülésében. Budapest, 1878
  • Régi magyar könyvtár. I. Az 1531-től 1711-ig megjelent magyar nyomtatványok könyvészeti kézikönyve. Budapest, 1879. II. Az 1473–1711-ig megjelent nem magyar nyelvű hazai nyomtatványok jegyzéke. U. ott, 1885. III. és IV. kötet: A magyar szerzőktől külföldön 1480-tól 1711-ig megjelent nem magyar nyelvű nyomtatványok könyvészeti kézikönyve. Írták Szabó Károly és Hellebrant Árpád. Budapest, 1896, 1898 I. II. III. IV.
  • Királyi telepítvényesek-e a székelyek? Marosvásárhely, 1884
  • Gyulafi Lestár följegyzései 1565–1605. Marosvásárhely, 1881 (M. Történelmi Emlékek. II. oszt. Irók XXXI. kötet)
  • Kun László 1272–1290. Marosvásárhely, 1886 (M. Történeti Életrajzok II. évf. 4. 5. füzet)
  • A régi székelység : székely történelmi és jogi tanulmányok. 1890

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]