Spalatói Tamás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Spalatói Tamás
Életrajzi adatok
Született12. század
Split
Elhunyt1268. május 15.
Split
Ismeretes mint történetíró
Nemzetiség olasz
Iskolái Bolognai Egyetem
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Jelentős munkái A salonai és spalatoi főpapok története

Tamás spalatói főesperes (1200 körül – Spalató, 1268. május 8.), latin nyelven író középkori krónikás. Historia Salonitanorum Pontificum atque Spalatensium, azaz A salonai és spalatói főpapok története című munkája[1] fontos forrása a magyar, horvát, dalmát történelemnek s különösen a tatárjárásnak. A magyar történeti szakirodalomban Spalatói Tamás néven említik.

Élete[szerkesztés]

Bolognában tanult. Születési időpontjára abból következtethetünk, hogy 1230-ban 30 évesnek mondta magát. Ekkor választották meg főesperesnek, korábban kanonok volt. Környezetét megosztotta; sok tisztelője és sok ellensége is volt. Rómában hamisan megvádolták, de sikeresen megvédte magát. 1239-ben érseknek is megválasztották, de a támadások hatására inkább lemondott a székről.

Kétszer járt követségben IV. Béla udvarában is. A tatárjárással kapcsolatosan tájékoztat a helyi, dalmáciai eseményeken kívül magyarországiakról is; ezekről az ott érsekként működő s a tatárjárást korábban személyesen átélő Rogerius mestertől értesülhetett.

Műve[szerkesztés]

A bevezetőben említett művének a tatárjárásra vonatkozó része magyarul is hozzáférhető A tatárjárás emlékezete c. könyvben. Szinnyey szerint ez a krónika az egyetlen forrása annak a történetnek, hogy Imre király fegyvertelenül, egy szál pálcával átment az ellene törő öccse, a későbbi II. András táborába, és egyedül elfogta őt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]