Békés vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Békés vármegye
Békés vármegye címere
Békés vármegye címere

Egyéb nevei Békésország
Fennállás 1000-1949
Ország Magyar Királyság
Központ Békés (kb. 1000-1400 között)
Gyula (kb. 1400-1948 között)
Békéscsaba (1948-1950 között)
Főbb települések Gyula
Békéscsaba
Békés
Népesség
Népesség 298 700 (1910)
Nemzetiségek 73% magyarok
22% szlovákok
2% németek
2% románok
Vallás katolikusok, reformátusok
Földrajzi adatok
Terület3 670  km2
Térkép
Békés vármegye térképe
Békés vármegye térképe
Békés vármegye domborzati térképe
Békés vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Békés vármegye témájú médiaállományokat.
Békés vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Békés vármegye (németül: Komitat Bekesch; latinul: Comitatus Bekesiensis, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részében. Jelenleg is Magyarországhoz tartozik, a mai Békés megye területe nagyrészt megegyezik vele. Északról Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, keletről Bihar vármegye, délkeletről Arad vármegye, délről Csanád vármegye, délnyugatról pedig Csongrád vármegye határolta. Központja Békés, Gyula, majd pedig Békéscsaba volt.

A népnyelvben Békésország-ként is előfordul.[1]

Földrajz[szerkesztés]

Az egykori vármegye teljes területe síkság. Legfontosabb folyói a Körösök, Berettyó, Hortobágy-Berettyó és a Száraz-ér.

Történelem[szerkesztés]

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején valószínűleg a Csolt nemzetség birtokaira alapozva.[2]

A vármegye neve megegyezett egykori székhelyéével, Békés városéval, amelyet az itteni földvárban székelő Békés nevű ispánról neveztek el. A tatárok betörése idején azok közé a területek közé tartozott, amelyek a háború miatt néptelenedtek el. A 14. századtól egyre inkább Gyula lett a vármegye székhelye.

Török és Habsburg uralom[szerkesztés]

Az ország 1541-es három részre való szakadása után egy ideig a Keleti Magyar Királyság része volt, 1566-ban a gyulai vár elestével átkerült a közvetlen török irányítás alá. Az 1699-es karlócai béke értelmében szabadult fel az Oszmán Birodalom megszállása alól. 1703-tól 1711-ig a terület a kurucok irányítása alatt volt. A 18. század második felében szilárdult meg a béke országszerte, ekkor kezdődött el az Alföld újranépesedése (benne Békés vármegyével is).

Szabadságharc és a dualizmus[szerkesztés]

Az 1848-as események nem különösebben érintették a vármegyét. Bár a lakosság részt vett a szabadságharcban, de mivel a vármegye területén sem nagyobb város (nagyobb mint Gyula vagy Békéscsaba) nem volt, sem stratégiai fontosságú település, ezért nem zajlottak csaták a területen. Az 1867-es Kiegyezés után a terület gyors fejlődésnek indult: megépítették az első vasútvonalakat a vármegyében, ezek fellendítették a két lényegesebb település, Gyula és Békéscsaba gazdaságát, de fellendülést hoztak a vármegye többi részének is.

Az első világháború után[szerkesztés]

1919-ben román megszállás alá került a terület, amely 1920 márciusáig tartott. Az 1920-as trianoni békeszerződés területileg érintetlenül hagyta a megyét, de az addig az ország szívében levő vármegye hirtelen az ország peremére került. Arad és Nagyvárad elvesztése miatt Békéscsabának és Gyulának át kellett vennie az átcsatolt egykori városok szerepét. 1944 októberében került szovjet megszállás alá. A második világháború után a Csehszlovákiával kötött lakosságcsere-szerződés értelmében kitelepítették vármegye szlovák lakosságának egy jelentős részét, akiknek helyére felvidéki magyarok érkeztek főként a Csallóközből. Békés vármegye az 1950-es megyerendezés értelmében szűnt meg, egykori területét összevonták két csanádi, egy bihari, egy szolnoki, illetve egy csongrádi járással, így alakult ki a mai Békés megye.

Lakosság[szerkesztés]

  • A lakosság száma 1880-ban 229 757 fő volt. Közülük 152 877 magyar (66,54%), 6 611 német (2,88%), 53 517 szlovák (23,29%), 5 347 román (2,33%) anyanyelvű volt.
  • A lakosság száma 1910-ben 298 700 fő volt. Közülük 218 051 magyar (73%), 5974 német (2%), 65 714 szlovák (22%), 5974 román (2%) anyanyelvű volt.

Közigazgatás[szerkesztés]

1910-ben a vármegye hét járásra volt felosztva:

Ezenkívül található volt a vármegyében egy rendezett tanácsú város, Gyula, amihez 1918-ban Békéscsaba, 1946-ban pedig Orosháza csatlakozott. 1948-ban azonban a városok száma 2-re csökkent Békéscsaba törvényhatósági jogú várossá nyilvánítása miatt, így a továbbiakban az nem tartozott Békés vármegyéhez.

Békés vármegye alispánjai[szerkesztés]

1715–1950

Név Időszak Időszak
Komáromi György, kóji alispán 1715. július 23. – 1722. április 17.
Ujfaludy Márton alispán 1722. június 8. – 1725. május 11.
Bakay József alispán 1725–1729.
Almássy Márton alispán 1729–1734. (†)
Khlosz Mátyás helyettes alispán 1734. augusztus 28. alispán 1736. május 15. – 1755. október 21.
Hrabovszky László alispán 1755. október 21. – 1781. június 18.
Angyal József, sikabonyi alispán 1781. június 18. – 1793. október 25. (†)
Csupor László helyettes alispán 1793. november 8. alispán 1793. november 25. – 1811. október 24. (†)
Vidovich György alispán 1812. október 2. – 1832. október 24.
Rosty Albert, barkóczi másodalispán 1819. szeptember 24. – 1826. július 25.
báró Rudnyánszky Sándor, dezseri helyettes alispán 1825. július 30. – 1827. október 8.
Cseh Ferenc, szentkatolnai másodalispán 1828. június 25. – 1832. október 24. első alispán 1832. október 24. – 1837. április 17.
Horváth Antal, szentgyörgyi másodalispán 1832. október 24. – 1837. április 17.
Novák Antal első alispán 1837. április 17. – 1843. május 19. (†)
báró Wenckheim Béla másodalispán 1837. április 17. – 1840. november 23.
gróf Wenckheim József másodalispán 1840. november 23. – 1842. szeptember 19.
Simay Kajetán helyettes alispán 1842. szeptember 19. első alispán 1843. július 3. – 1846. július 27.
Németh Antal másodalispán 1843. július 3. – 1846. július 27.
Szombathelyi Antal első alispán 1846. július 27. – 1849. június 4.
Tomcsányi József másodalispán 1846. július 27. – 1849. június 4.
Sipos Sándor első alispán 1849. június 11. – 1849. augusztus 25.
Terényi I. Lajos másodalispán 1849. június 11. – 1849 augusztus másodalispán 1860. december 11. – 1861. március 18.
Trefort Ágoston első alispán 1860. december 11. – 1861. március 18.
Omazta Zsigmond, rozváczi első alispán 1861. március 18. – 1861. november 14. ideiglenes és helyettesített első alispán 1861. november 14. – 1861. december 10.
Urszinyi Andor másodalispán 1861. március 18. – 1861. május 16.
Karassiay István másodalispán 1861. május [27.]-1861. november 10.
Weinzierl Zsigmond első alispán 1862. április 15. – 1867. január 6. (†)
Herberth Antal másodalispán 1862-1867.
Karassiay István első alispán 1867. április 13. – 1871. december 30.
Jancsovics Pál másodalispán 1867. április 13. – 1871. december 30. alispán 1871. december 30. – 1894. február 24. (†)
Fábry Sándor, felsőalmási alispán 1894. május 16. – 1906. április 21.
Ambrus Sándor, váradvelencei alispán 1906. május 23. – 1916. március 6.
Daimel Sándor alispán 1916. május 23. – 1930. november 22.
Márky Barnabás, sarkadi alispán 1930. december 19. – 1944.
Csige Varga Antal alispán 1944. október 25. – 1945. március 17.
Molnár Jenő alispán 1945. március 22. – 1950. március 30.
Szabó János alispán 1950. március 30. – 1950. június 15.

Békés vármegye főispánjai[szerkesztés]

1699–1950

Név Tisztség Időszak Megyjegyzés
gróf Löwenburg Jakab főispán 1699. december 2. – 1732. július 16. (†)
báró Harruckern János György főispán 1732. szeptember 6. – 1742. április 18. (†) Főispáni kinevezése 1729. május 22-én kelt, mely a főispáni szék megüresedése esetére szólt.
báró Harruckern Ferenc főispán 1743. március 16. – 1775. november 14. (†)
gróf nagykárolyi Károlyi József főispán 1776. január 7. – 1791.
eötvenesi Lovász Zsigmond főispán 1791. október 13. – 1801.
szentgyörgyi Horváth Zsigmond főispáni helytartó, főispán 1802. január 22. – 1808. november 16. (†) 1801. október 23-tól főispáni helytartó volt.
báró komori Bedekovich Ferenc főispán 1809. február 3. – 1825. március 19.
lánczi Lánczy József főispán 1825. március 19. – 1836. 1836-ig volt hivatalában, de a főispáni címet 1841. január 14-én bekövetkezett haláláig megtartotta.
báró borosjenői Atzél Antal főispáni helytartó 1836. május 19. – 1841. szeptember 16.
gróf nagykárolyi Károlyi György főispán 1841. szeptember 16. – 1848.
báró Wenckheim Béla főispán 1848. április 21. – 1849.
Szűcs Sámuel helyettes királyi biztos 1848. augusztus – szeptember
Stachó János kormánybiztos 1848. augusztus 27. – 1850.
zsitvafői Zsitvay József kormánybiztos 1850. július 29. – 1851.
bonyhádi Bonyhády Gyula megyefőnök 1850. március 21. – 1856.
Torkos Kálmán megyefőnök 1856. – 1860.
báró Wenckheim Béla főispán 1860. november 18. – 1862. október 26. Másodszor főispán.
Keresztessy József királyi biztos 1861. végén
Kis János főispáni helytartó 1861. december 20. – 1864.
bonyhádi Bonyhády Gyula főispán 1864. október 23. – 1865. szeptember 1. Másodszor hivatalban.
báró Wenckheim Béla főispán 1865. augusztus 23. – 1867. Harmadszor főispán.
Tomcsányi József főispán 1867. március 31. – 1876. május 4. (†)
bajczai Beliczey István főispán 1876. július 23. – 1889. április 23.
Terényi Lajos főispán 1889. április 23. – 1891. május 17.
Reiszig Ede főispán 1891. május 17. – 1892. október 11.
báró vizeki Tallián Béla főispán 1892. október 8. – 1896. december 17.
erzsébetvárosi Lukács György főispán 1897. március 23. – 1905. június 18.
Krcsmarik János főispán 1905. november 25. – 1906. április 19.
felsőalmási Fábry Sándor főispán 1906. április 21. – 1907. július 12.
jobaházi Dőry Pál főispán 1907. december 14. – 1909. november 25.
Kéry Gyula főispán 1911. július 6. – 1915. december 28.
váradvelenczei Ambrus Sándor főispán 1916. március 6. – 1917. június 14.
tövisi és füzesséri Füzesséry Zoltán főispán–kormánybiztos 1917. július 25. – 1919. március 6.
zilahi Kiss Jenő főispán–kormánybiztos 1919. szeptember 30. – 1920. augusztus 10.
borostyánkői Egán Imre főispán 1920. augusztus 28. – 1921. április 27.
Daimel Sándor főispáni teendők ellátásával megbízott alispán 1917. május 6. – 1922.
Brandt Vilmos főispán 1922. március 4. – 1924. június 5.
rétháti Kovacsics Dezső főispán 1924. június 5. – 1929. október 29.
báró Feilitzsch Berthold főispán 1929. október 29. – 1931. október 6.
korosi és nagyhelbényi Korossy György főispán 1931. október 6. – 1934. június 8.
fáji Fáy István főispán 1934. június 8. – 1935. szeptember 8.
Ricsóy-Uhlyarik Béla főispán 1935. szeptember 8. – 1939. július 17.
bajczai Beliczey Miklós főispán 1939. szeptember 13. – 1944. április 26.
Székács István főispán 1944. április 26. – 1944. október 27.
Koppányi Imre 1944. október 27. Főispáni kinevezését megelőzően katonai szolgálat teljesítése közben életét vesztette.
Szobek András főispán 1945. január 4. – 1945. szeptember 27.
Keresztes Mihály főispán 1945. szeptember 28. – 1947. november 12.
Papp Sándor főispán 1947. november 12. – 1950. március 13.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Békésmegyei közlöny, 1906. okt. 4. (XXXIII. évf. 86. sz.), 2. o.
  2. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  3. Fényes Elek:A magyar birodalom nemzetiségei és ezek száma vármegyék és járások szerint (Pest, 1867)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Békés County (Kingdom of Hungary)
A Wikimédia Commons tartalmaz Békés vármegye témájú médiaállományokat.