Ugrás a tartalomhoz

Sarkadkeresztúr

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sarkadkeresztúr
Sarkadkeresztúr címere
Sarkadkeresztúr címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásSarkadi
Jogállásközség
PolgármesterBakucz Péter (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5731
Körzethívószám66
Népesség
Teljes népesség1310 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség42,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,3 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 48′ 00″, k. h. 21° 22′ 59″46.800000°N 21.383333°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 00″, k. h. 21° 22′ 59″46.800000°N 21.383333°E
Sarkadkeresztúr (Békés vármegye)
Sarkadkeresztúr
Sarkadkeresztúr
Pozíció Békés vármegye térképén
Sarkadkeresztúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarkadkeresztúr témájú médiaállományokat.

Sarkadkeresztúr (románul: Crâstor)[3] község Békés vármegye Sarkadi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Sarkad északi szomszédságában fekszik, természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét déli peremén, a Körös menti sík szomszédságában.[4] További szomszédai: észak felől Okány, északkelet felől Mezőgyán (Nagygyanté), kelet felől Újszalonta, délkelet felől pedig Méhkerék. Nyugat felől, egészen az okányi határszélig Sarkadhoz tartozó, jobbára lakatlan külterületek határolják.

Megközelítése

[szerkesztés]

A településen, nagyjából északkelet-délnyugati irányban keresztülhúzódik a Furta-Gyula közti 4219-es út, ez a leginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala a két végponti település, illetve a 44-es és a 47-es főutak felől is. Csökmővel és Okánnyal a 4223-as út köti össze.

Közigazgatási területét a hazai vasútvonalak közül a MÁV 128-as számú Kötegyán–Püspökladány-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Sarkadkeresztúr megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Méhkerék megállóhely és Okány vasútállomás között található; fizikailag a település központjától jó 3 kilométerre északkeletre helyezkedik el, közúti elérését a 4219-es útból kiágazó 42 342-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története

[szerkesztés]

A község a történelmi idők során jellemzően osztozott a vele szomszédos, tőle délre fekvő Sarkad sorsában.

A 17. század második felében birtokosai a Leel-Őssy, Farkas, Sánta, Lakatos, Hrabovszky, Szappanos, Fazekas és Csotka családok voltak.

A 19. században a gróf Cseszneky örökösök, valamint a Marsó, Tóth, Bende, Kánya, Musztonyi, Gyulay és Debreczeni családok rendelkeztek nagyobb birtokkal a településen és a környező pusztákon.

A 20. század elején gróf Tisza István és dr. Gervay Pál kincstári ügyész birtoka volt.

A településhez tartoztak Varsányhely, Győr, Herpa, Veresgyürüs, Kányé, Romogy, Meggyes és Kis-Nyék puszták is. Győr puszta neve már 1396-ban feltűnt a korabeli oklevelekben. Herpa puszta 1396 és 1460 között községként volt feltüntetve az oklevelekben. Sarkadkeresztúr a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye cséffai járásához tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Polgármester
1990–1994 Nagy Mihály független[5]
1994–1998 független[6]
1998–2002 MSZP[7]
2002–2006 MSZP[8]
2006–2010 MSZP[9]
2010–2014 Bakucz Péter független[10]
2014–2016 Fidesz-KDNP[11] a képviselő-testület feloszlatta magát
2016–2019 független[12] Időközi választás 2016. december 18.
2019–2024 független[13]
2024– Fidesz-KDNP[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
1587
1544
1509
1406
1338
1343
1323
1310
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg román és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,3% németnek, 4,2% románnak, 0,9% szlováknak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,9%, református 39,9%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 28,2% (18,6% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% románnak, 0,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,1-0,1% görögnek, szlováknak, örménynek és lengyelnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,7% volt református, 6,9% római katolikus, 1,6% ortodox, 0,1% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 22,6% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[16]

A zsidó közösség és temetője

[szerkesztés]

Sarkadkeresztúron a 19. század közepén tekintélyes lélekszámú, kereskedő, vándorkereskedő zsidó közösség élt, akik a sarkadi zsidósággal álltak szoros kapcsolatban, temetőjük és imaházuk volt a faluban. 1944-ben a helyi zsidókat deportálták. A deportálástól való félelmében Kemény Franciska helyi tanítónő öngyilkos lett. A zsidó temetőt a nyilasok 1944 nyarán feldúlták és a földdel tették egyenlővé.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református temploma - 1818-ban épült.
  • Görög k. temploma - 1830-ban készült.

Sportélete

[szerkesztés]
  • A Sarkadkeresztúri Sportegyesület leginkább labdarúgóklubként működik a településen.

Források

[szerkesztés]
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. ↑ Comunitatea română din Ungaria (román nyelven). Ambasada României în Ungaria. (Hozzáférés: 2022. június 5.)
  4. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  5. ↑ Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  7. ↑ Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  8. ↑ Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  9. ↑ Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  10. ↑ Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  11. ↑ Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  12. ↑ Sarkadkeresztúr települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. december 18. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  13. ↑ Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Sarkadkeresztúr Helységnévtár
  16. ↑ Sarkadkeresztúr Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sarkadkeresztúr&oldid=28782241”