Sarkadkeresztúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sarkadkeresztúr
Sarkadkeresztúr címere
Sarkadkeresztúr címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásSarkadi
Jogállás község
Polgármester Bakucz Péter (független)[1]
Irányítószám 5731
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség1509 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség42,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sarkadkeresztúr (Magyarország)
Sarkadkeresztúr
Sarkadkeresztúr
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 00″, k. h. 21° 22′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 00″, k. h. 21° 22′ 59″
Sarkadkeresztúr (Békés megye)
Sarkadkeresztúr
Sarkadkeresztúr
Pozíció Békés megye térképén
Sarkadkeresztúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarkadkeresztúr témájú médiaállományokat.

Sarkadkeresztúr község Békés megye Sarkadi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sarkad északi szomszédságában fekszik, természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét déli peremén, a Körös menti sík szomszédságában.[3] További szomszédai: észak felől Okány, északkelet felől Mezőgyán (Nagygyanté), kelet felől Újszalonta, délkelet felől pedig Méhkerék. Nyugat felől, egészen az okányi határszélig Sarkadhoz tartozó, jobbára lakatlan külterületek határolják.

Megközelítése[szerkesztés]

A településen, nagyjából északkelet-délnyugati irányban keresztülhúzódik a Furta-Gyula közti 4219-es út, ez a leginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala a két végponti település, illetve a 44-es és a 47-es főutak felől is. Csökmővel és Okánnyal a 4223-as út köti össze.

Közigazgatási területét a hazai vasútvonalak közül a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Sarkadkeresztúr megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Méhkerék megállóhely és Okány vasútállomás között található; fizikailag a település központjától jó 3 kilométerre északkeletre helyezkedik el, közúti elérését a 4219-es útból kiágazó 42 342-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története[szerkesztés]

A község a történelmi idők során jellemzően osztozott a vele szomszédos, tőle délre fekvő Sarkad sorsában.

A 17. század második felében birtokosai a Leel-Őssy, Farkas, Sánta, Lakatos, Hrabovszky, Szappanos, Fazekas és Csotka családok voltak.

A 19. században a gróf Cseszneky örökösök, valamint a Marsó, Tóth, Bende, Kánya, Musztonyi, Gyulay és Debreczeni családok rendelkeztek nagyobb birtokkal a településen és a környező pusztákon.

A 20. század elején gróf Tisza István és dr. Gervay Pál kincstári ügyész birtoka volt.

A településhez tartoztak Varsányhely, Győr, Herpa, Veresgyürüs, Kányé, Romogy, Meggyes és Kis-Nyék puszták is. Győr puszta neve már 1396-ban feltűnt a korabeli oklevelekben. Herpa puszta 1396 és 1460 között községként volt feltüntetve az oklevelekben. Sarkadkeresztúr a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye cséffai járásához tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Ifj. Nagy Mihály (független)[4]
  • 1994–1998: Nagy Mihály (független)[5]
  • 1998–2002: Nagy Mihály (MSZP)[6]
  • 2002–2006: Nagy Mihály (MSZP)[7]
  • 2006–2010: Nagy Mihály (MSZP)[8]
  • 2010–2014: Bakucz Péter (független)[9]
  • 2014–2016: Bakucz Péter (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2016–2019: Bakucz Péter (független)[11]
  • 2019-től: Bakucz Péter (független)[1]

A településen 2016. december 18-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is nyerte azt. Ugyancsak elindult egy országos ismertségre jutott politikus – Kásler Árpád, A Haza Pártja alapító elnöke – is, de 17,83 %-os eredményével, öt jelölt közül csak a harmadik helyet érte el.[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg román és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,3% németnek, 4,2% románnak, 0,9% szlováknak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,9%, református 39,9%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 28,2% (18,6% nem nyilatkozott).[14]

A zsidó közösség és temetője[szerkesztés]

Sarkadkeresztúron a 19. század közepén tekintélyes lélekszámú, kereskedő, vándorkereskedő zsidó közösség élt, akik a sarkadi zsidósággal álltak szoros kapcsolatban, temetőjük és imaházuk volt a faluban. 1944-ben a helyi zsidókat deportálták. A deportálástól való félelmében Kemény Franciska helyi tanítónő öngyilkos lett. A zsidó temetőt a nyilasok 1944 nyarán feldúlták és a földdel tették egyenlővé.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma - 1818-ban épült.
  • Görög k. temploma - 1830-ban készült.

Sportélete[szerkesztés]

  • A Sarkadkeresztúri Sportegyesület leginkább labdarúgóklubként működik a településen.

Források[szerkesztés]

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  6. Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  7. Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  8. Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  9. Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  10. Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  11. a b Sarkadkeresztúr települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. december 18. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  12. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. Sarkadkeresztúr Helységnévtár

További információk[szerkesztés]