Magyarhomorog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarhomorog
Magyarhomorog címere
Magyarhomorog címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Berettyóújfalui
Jogállás község
Polgármester Barabás Károlyné (Fidesz)[1]
Irányítószám 4137
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség 922 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 22,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 39,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyarhomorog (Magyarország)
Magyarhomorog
Magyarhomorog
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 21″, k. h. 21° 32′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 21″, k. h. 21° 32′ 38″
Magyarhomorog (Hajdú-Bihar megye)
Magyarhomorog
Magyarhomorog
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Magyarhomorog weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarhomorog témájú médiaállományokat.

Magyarhomorog község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Hajdú-Bihar megyében, Biharkeresztestől délnyugatra, Komádi és Körösszakál között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Magyarhomorog Árpád-kori település. Nevét Humuroc néven már 1214-ben említette a Váradi Regestrum egy perrel kapcsolatban, mely során Csőszi falubeliek egy ide való embert latorsággal vádoltak meg.

1322-ben Humuruk, 1273-ban Homrok, 1291-ben Humuruk, 1332-ben Humrugd néven írták nevét. 1322-ben Humuruk Márton fia Mihály mester birtoka, és Tótival volt határos.

A 16. században esperességi székhely volt, melyhez 2 alesperesség és 32 plébánia tartozott.

1406-ban Csáky birtok, ekkor Kényes-Homorog néven említették

1553-ban Kis-Homorog néven a Literaty, Vémen és Csáky családok birtoka volt.

1612-ben Buchy Benedek kapta adományba Bethlen Gábor fejedelemtől.

1732-ben a Buday, Tarsoly, Kiss, Szász, Szabó családok birtoka, az 1800-as évek második felében pedig Buday Anna, Rettegi Zsigmond és György, Fehér Sándor és a Balogh és Nemes családok birtoka volt.

Az 1900-as évek elején a Csáky családnak és a Farkas örökösöknek volt itt birtoka. Az 1910-es összeíráskor 1669 lakosából 1475 magyar volt, 183 pedig román. Ebből 1206 református, 379 görögkeleti ortodox, 53 izraelita volt. A 20. század elején Bihar vármegye Biharkeresztesi járásához tartozott. Az 1900-as évek elején a településhez tartoztak még Kenéz, Czifra-Nyésta, Petend, Nagy-Nyésta, Kis-Tóti, Nagy-Tóti, Mogyorós puszták és Boldogasszonytelke is.

Nagy-Nyésta[szerkesztés]

Ma puszta, egykor azonban egyházas hely, népes település volt.

A 13. század végén neve még a püspöki tizedjegyzékben is szerepelt Egyházas-Nyésta néven.

1553-ban még 3 birtokosa volt. Ekkor Márkus András, Sárándi János és Izsákai Ozsvát volt Nagy-Nyésta birtokosa.

Kis- és Nagytóti[szerkesztés]

Kis- és Nagytóti puszta egykor Tóti néven ikerközség és szintén egyházas hely volt.

A 14. század elején Benczencz biharmegyei alispán, később Ivánki váradi püspök testvérei, majd a Csákyak voltak földesurai.

Egyházát már 1322-ben is említette egy oklevél.

Boldogasszonytelke[szerkesztés]

Boldogasszonytelke 1489-ben még mint község volt említve, mely ekkor a Nadányiak birtoka volt.

Petend[szerkesztés]

Petend mára már elpusztult, egykori egyházas község emlékét őrzi neve.

1552-ben Sasvári Ferenc és Eősi Boldizsár voltak Petend birtokosai.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma - 1894-ben épült.
  • Görögkeleti temploma 1880-ban épült.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarhomorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]