Báránd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Báránd
Báránd, Hungary - panoramio (2).jpg
Báránd címere
Báránd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásPüspökladányi
Jogállás község
Polgármester Dr. Kovács Miklós (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4161
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség2631 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség59,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Báránd (Magyarország)
Báránd
Báránd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 35″, k. h. 21° 13′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 35″, k. h. 21° 13′ 41″
Báránd (Hajdú-Bihar megye)
Báránd
Báránd
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Báránd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Báránd témájú médiaállományokat.

Báránd község Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Debrecentől 50 kilométerre fekszik, a megye délnyugati részén, a Nagy-Sárrét északi vidékén. Áthalad rajta a 42-es főút (amely ezen a szakaszon európai útnak is minősül, E60áa számozással); ez az út Püspökladánynál ágazik le a Budapestre vezető 4-es főútból és ezen közelíthető meg az ártándi határátkelő is. Áthalad még a településen a 4801-es út is, amely Kabával és Debrecen térségével biztosít közúti összeköttetést.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala érinti, ennek révén közvetlen vasúti összeköttetése van mind Budapest, mind az országhatár irányába; a településen a vasútvonalnak egy megállási pontja van, Báránd vasútállomás.

Bárándot autóbuszjárat köti össze Püspökladánnyal, illetve Földessel.

Polgármesteri hivatal

Története[szerkesztés]

Báránd már a középkorban a Nagyváradi római katolikus egyházmegye birtoka volt, neve Sarand, Carand, Zarand, Barand változatokban fordult elő.

13321336 között a pápai tizedjegyzékben már szerepelt, tehát ekkor már egyháza is volt.

1573-ban Fráter György birtoka volt, aki el akarta cserélni a Bajoniakkal, de a csere elmaradt, mert azután is a nagyváradi püspök maradt a földesura.

A 19. század elején a kolozsvár-budapesti gyorskocsi egyik fontos állomása itt volt Bárándon.

Az 1900-as évek elején feljegyezték a település régi dűlőinek neveit is; melyek az Inacs, Kincses, Papérhát, Deáksziget és Peres nevű dülők voltak.

A 20. század elején Bihar vármegye Sárréti járásához tartozott.

1910-ben 4022 lakosából 4019 magyar volt. Ebből 697 római katolikus, 3239 református, 72 izraelita volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Farkas Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Farkas Ferenc (független)[4]
  • 1998–2002: Farkas Ferenc (független)[5]
  • 2002–2006: Kiss Sándor (Fidesz)[6]
  • 2006–2010: Kiss Sándor (Fidesz)[7]
  • 2010–2012: Kiss Sándor (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2012–2014: Dr. Kovács Miklós (független)[9]
  • 2014–2019: Dr. Kovács Miklós (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Dr. Kovács Miklós (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2012. június 10-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[9] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választás hat polgármesterjelöltje között a hivatalban lévő polgármester is elindult, de a két legerősebb vetélytársától messze leszakadva csupán a harmadik helyet érte el.[9]

Statisztikai adatok (2014)[szerkesztés]

  • A település típusa, jellege: község
  • Területe: 4265 ha
  • Lakossága 2635 fő
  • Aktív korúak száma: 1976 fő
  • Fiatalkorúak: 703 fő
  • Idősek: 597 fő
  • Nemzetiség: Magyar
  • Foglalkoztatottság: 50%

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[12] de kisebb roma közösség is él itt

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,8%, református 63,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,8% (15,8% nem válaszolt).[13]

Infrastruktúra[szerkesztés]

A település infrastrukturális ellátottsága nagy fejlődésnek indult. A falun áthaladó nemzetközi főút kedvez a fellendülőben levő falusi turizmusnak. A faluban szinte mind az 1160 lakás be van kapcsolva a vezetékes ivóvízellátásba; vezetékes gázzal a lakások 85%, telefonnal, mobiltelefonnal 89-100%-a rendelkezik. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése befejeződött 2014-ben. A folyékony és szilárd kommunális hulladék a Berettyóújfalui szemétlerakó telepre kerül, szemétszállító autóval. A burkolt portalanított utak aránya 37%. Az utóbbi években készült a legtöbb útburkolat. Elkészült a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésének megvalósítása.A fejlesztési elképzelések között megkülönböztetett fontosságú az útalapkészítés, útlefedés.

Sport[szerkesztés]

A Bárándi Sport Egyesület fő ágai:

Műemlékek[szerkesztés]

  • Református temploma - 1612-ben épült. 1775-ben kibővítették, tornyát néhány évvel később emelték.
  • Római katolikus temploma - 1747-ben épült, 1891-ben gróf Csáky Miklós költségén kibővítették.
  • A főtéren barokk Nepomuki Szent János szobor, Szent István szobor, második világháborús hősi emlékmű és Kossuth szobor látható.
  • Polgármesteri Hivatal 1910-ben épült műemléknek, előterjesztett épülete

Híres szülöttei[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  6. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  9. a b c Báránd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. június 10. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  10. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  11. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
  13. Báránd Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Ajánlott irodalom[szerkesztés]