Báránd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Báránd
Báránd címere
Báránd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Püspökladányi
Jogállás község
Polgármester Dr. Kovács Miklós (független)
Irányítószám 4161
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség 2631 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 59,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 42,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Báránd (Magyarország)
Báránd
Báránd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′, k. h. 21° 14′Koordináták: é. sz. 47° 18′, k. h. 21° 14′
Báránd (Hajdú-Bihar megye)
Báránd
Báránd
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Báránd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Báránd témájú médiaállományokat.

Báránd község Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Debrecentől 50 km-re, a megye délnyugati részén, a Nagy-Sárrét északi szélén fekszik.
A településen halad át a 42. számú fő közlekedési út /E60/ amelyen az ártándi határátkelő felől közelíthető meg; ez az út Püspökladánynál csatlakozik a Budapestre vezető 4-es számú főúthoz. Áthalad rajta a 4801. jelű összekötő út is, amelyen Kabánál szintén a 4-es főúthoz csatlakozva elérhető Debrecen.
Közvetlen vasúti összeköttetése van mind Budapest, mind az országhatár irányába; a 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal átszeli a községet (Báránd vasútállomás). Bárándot autóbuszjárat köti össze Püspökladánnyal, illetve Földessel.

Polgármesteri hivatal

Története[szerkesztés]

Báránd már a középkorban a Nagyváradi római katolikus egyházmegye birtoka volt, neve Sarand, Carand, Zarand, Barand változatokban fordult elő.

13321336 között a pápai tizedjegyzékben már szerepelt, tehát ekkor már egyháza is volt.

1573-ban Fráter György birtoka volt, aki el akarta cserélni a Bajoniakkal, de a csere elmaradt, mert azután is a nagyváradi püspök maradt a földesura.

A 19. század elején a kolozsvár-budapesti gyorskocsi egyik fontos állomása itt volt Bárándon.

Az 1900-as évek elején feljegyezték a település régi dűlőinek neveit is; melyek az Inacs, Kincses, Papérhát, Deáksziget és Peres nevű dülők voltak.

A 20. század elején Bihar vármegye Sárréti járásához tartozott.

1910-ben 4022 lakosából 4019 magyar volt. Ebből 697 római katolikus, 3239 református, 72 izraelita volt.

Statisztikai adatok (2014)[szerkesztés]

  • A település típusa, jellege: község
  • Területe: 4265 ha
  • Lakossága 2635 fő
  • Aktív korúak száma: 1976 fő
  • Fiatalkorúak: 703 fő
  • Idősek: 597 fő
  • Nemzetiség: Magyar
  • Foglalkoztatottság: 50%

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[2] de kisebb roma közösség is él itt

Infrastruktúra[szerkesztés]

A település infrastrukturális ellátottsága nagy fejlődésnek indult. A falun áthaladó nemzetközi főút kedvez a fellendülőben levő falusi turizmusnak. A faluban szinte mind az 1160 lakás be van kapcsolva a vezetékes ivóvízellátásba; vezetékes gázzal a lakások 85%, telefonnal, mobiltelefonnal 89-100%-a rendelkezik. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése befejeződött 2014-ben. A folyékony és szilárd kommunális hulladék a Berettyóújfalui szemétlerakó telepre kerül, szemétszállító autóval. A burkolt portalanított utak aránya 37%. Az utóbbi években készült a legtöbb útburkolat. A fejlesztési elképzelések között megkülönböztetett fontosságú az útalapkészítés, útlefedés és a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésének megvalósítása.

Sport[szerkesztés]

A Bárándi Sport Egyesület fő ágai:

Műemlékek[szerkesztés]

Híres szülöttei[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Ajánlott irodalom[szerkesztés]