Nádudvar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nádudvar
Református templom
Református templom
Nádudvar címere
Nádudvar címere
Nádudvar zászlaja
Nádudvar zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásHajdúszoboszlói
Jogállás város
Polgármester Maczik Erika (független)[1]
Irányítószám 4181
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség8636 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség38,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület294,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nádudvar (Magyarország)
Nádudvar
Nádudvar
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′, k. h. 21° 10′Koordináták: é. sz. 47° 25′, k. h. 21° 10′
Nádudvar (Hajdú-Bihar megye)
Nádudvar
Nádudvar
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Nádudvar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádudvar témájú médiaállományokat.

Nádudvar város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúszoboszlói járásban.

Története[szerkesztés]

Nádudvar ősi település, nevét az árterekben előforduló nádról és az ebből kerített udvarokról kapta. Első írásos említése 1212-ben a Váradi Regestrumban található. Mátyás király 1461-ben mezővárosi rangot adott Nádudvarnak. A városi rangot 1989. március 1-jén kapta meg.

Különleges események a városban[szerkesztés]

  • Mátyás király és az általa felemelt, az erdélyi lázadásból hamar kihátráló Szapolyai Imre közt a megegyezésre legkésőbb 1468 februárjában, a király Erdély felől Budára vezető útján, Nádudvaron került sor.[3]
  • Fráter György szakítva korábbi törökbarát politikájával 1549-ben titkon egyezséget kötött Ferdinánd biztosaival Nádudvaron, melynek lényege, hogy a pálos szerzetes kötelezte magát arra, hogy átadja Erdélyt és a koronát a Habsburg uralkodónak, cserébe viszont János Zsigmond számára két sziléziai hercegséget, Oppelnt és Ratibort, a maga számára az esztergomi érsekséget, a bíbornoki süveget, valamint a kincstartóságot kéri, az özvegy királynénak, Izabellának pedig 100000Ft-ot biztosít. A szerződés végrehajtása miatt Ferdinánd erős sereget fog küldeni Erdélybe.
  • 1711 januárjában Nádudvaron találkozott Pálffy János császári főparancsnok Komáromi György debreceni főbíróval, aki a találkozó után a megegyezés hívévé tette Károlyi Sándor-t a szövetkezett rendek képviselőjét, közvetlen a Szatmári béke megkötése előtt.
  • Az 1848-49-es szabadságharc idején a Kossuth-kormány Debrecenbe költözésekor egy éjszakát a városban töltött a Szent Korona és kísérete.
  • Nádudvaron, 1849 március 21. Kossuth tudtul adja a seregvezéreknek Bem újabb erdélyi diadalát.[forrás?]
  • 1904. június 1-jén nyílt meg a Kabára vezető vasútvonal, amely a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalhoz kapcsolta. A vonal 1971. december 31-éig üzemelt.[4]
  • 1909-ben Debreczen sz. kir. város Múzeuma a nádudvari ref. egyháztól megőrzés végett letétben kapott egy XV. századbeli rézkelyhet, egy XVII. századbeli alakokkal díszített aranyozott ezüst poharat, egy verejtékes ezüst poharat 1664-ből s egy hímzett úrasztali patyolat terítőt.[forrás?]
  • A debreceni múzeum ásatásának eredményeként Nádudvar melletti Töröklaponyag halmon 1964 őszén egy X— XI.századi temető összesen 52 sírját tárták fel. A koponyák egy részén szimbolikus trepanáció (jelképes koponyalékelés) figyelhető meg. A Kárpát-medence területén a jelképes trepanáció gyakorlása kizárólagosan a honfoglaló magyarokhoz köthető, leszámítva néhány késő avar kori esetet. A korabeli gyógyítók szakértelmét nem vitathatjuk, mert az esetek nagyobbik részében a gyógyulás reakciómentes volt. A megfigyelhető remek gyógyulási arányt a “nyugati” orvostudomány a XX. század közepéig nem tudta megközelíteni sem.[forrás?]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Korcsmáros Sándor (független)[5]
  • 1994–1998: Korcsmáros Sándor (független)[6]
  • 1998–2002: Korcsmáros Sándor (független)[7]
  • 2002–2006: Korcsmáros Sándor (MSZP)[8]
  • 2006–2010: Beke Imre (független)[9]
  • 2010–2014: Beke Imre (független)[10]
  • 2014–2019: Beke Imre (független)[11]
  • 2019-től: Maczik Erika (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 3,4% cigánynak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5%, református 23,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 44,1% (26,1% nem válaszolt).[13]

Turizmus[szerkesztés]

  • Nádudvari Termál- és Strandfürdő. Kevesen tudják, hogy először Nádudvaron végezett fúrásokat Pávai-Vajna Ferenc Geológus az 1920-as években. Majd mikor itt megtalálta a termálvizet és nem engedték meg, hogy fürdőt hozzon létre, Hajdúszoboszlón próbálkozott meg.[14]
  • A 300 éves múltra visszatekintő fekete kerámia korábban a mindennapok kelléke volt, amivel hírnevet vívott ki magának a város. Mára jobban előtérbe került a népművészeti szerepe, ezáltal idegenforgalmi jelentősége.
  • Minden évben megrendezésre kerül két nagy érdeklődéssel kísért kulturális rendezvény: áprilisban a Pásztornap a kihajtásünnephez kapcsolódóan, szeptemberben a Városnap, a népi kismesterségek hagyományainak jegyében (a város különlegessége az itt működő Népi Kézműves Szakiskola.)

Híres nádudvariak[szerkesztés]

Itt születtek
  • Kőődi Lázár Miklós (1814–1885) költő, iskolaigazgató, nagyváradi plébános és tiszteletbeli kanonok
  • Zöldi Miklós (1821–1876) színész
  • Molnár Endre (1826–1908) okleveles ügyvéd, országgyűlési képviselő földbirtokos
  • Bárány József (1856–1916) kecskeméti főrabbi, egyházi író
  • Frank Ödön (1859–1941) magyar orvos, higiénikus.
  • Forrai Miklós (1869–?) zeneszerző
  • Schwarz Gábor (1872.12.13–?) zágrábi főrabbi, egyházi író
  • Ladányi Imre (1877–1949) színész, rendező, prózaíró
  • Marosi Géza (1889–1951) színházi főigazgató, jellemszínész
  • Mezey Sándor néhol Mezei Sándor névformával is (1884 – Buenos Aires, 1968) zsidó származású magyar költő.
  • Ludmann László (1921–2015) Kossuth-díjas magyar gépészmérnök, feltaláló
  • Szabó István (1924–2017) az egykori híres Vörös Csillag MGTSZ elnöke, volt országgyűlési képviselő, MSZMP KB és PB tag
  • Oláh István (1926–1985) hadseregtábornok, honvédelmi miniszter
  • Mészáros János (1927–2018) a város díszpolgára, akadémikus, az Állatorvostudományi Egyetem emeritus professzora
  • Beke Albert (1934–) magyar irodalomtörténész, kritikus
  • Rózsa Erzsébet (1945–) a Debreceni Egyetem Filozófiai Intézetének emeritus professzora
  • Kovács István (1950) olimpiai bronzérmes, szabadfogásban máig az egyetlen világbajnok magyar birkózó
  • Papp Gyula (1951–) rockzenész, zeneszerző, az Újszínház zenei vezetője
  • Popovics Lőrinc (1953–) szobrász
  • Szathmári János (1969–) világválogatott kézilabdázó
  • Török Lajos (1969–) KEK győztes (1992) válogatott kézilabdázó


A városhoz kapcsolódnak
  • Lukács Dénes (Nagyvárad, 1816 – Nádudvar, 1868. ápr. 1.): 1848-as honvéd tüzérezredes, a magyar tüzérség megteremtője. A tüzértiszti isk. elvégzése után a bécsi felső tüzér isk. tanára lett, 1848-ban a honvédtüzérség megszervezését és műszaki kiképzését bízták rá. Írt egy tüzérségi kézikönyvet, amelynek alapján oktatták a honvéd tüzértiszteket. Világos után Aradon halálra ítélték, de kegyelmet nyert, s ítéletét több évi várfogságra változtatták. Fogsága alatt földgömbök készítésével foglalkozott. Amikor kiszabadult, Nádudvaron telepedett le, községi árva gyám lett. A korabeli kútfők alapján elkészítette az Első magyar földtekét (1840).
  • Osváth Lajos - Apja O. Dániel tanító. Kondó, Borsod m., 1830. jan. 3., ref. A miskolci gimnáziumban végez. Tanító. Nőtlen. (Felesége Micskey Karolina lett, meghalt Nádudvar, 1907.) 1848 júniusában beáll a Kassán alakuló veres sipkás 9. honvédzászlóaljhoz.1849. ápr. 30. őrmesterként kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával. Jún. (1.)- hadnagy, végül főhadnagy alakulatánál a III. hadtestben. Világosnál teszi le a fegyvert.Bujkál, 1852- teológushallgató Debrecenben. 1857- tanító, majd lelkész Hódmezővásárhelyen, 1865- Békésen, 1867- haláláig Nádudvaron. 1890. a Debrecen városi Honvédegylet tagja. † Nádudvar, 1890. márc. 29.
  • Straub Sándor (1857–1923) tanár, elektrotechnikus, gépészmérnök
  • Kacsó Sándor (Szentgerice, 1896. márc. 18. – Nádudvar, 1962. márc. 14.): agronómus, Kossuth-díjas (1958). A mezőgazdasági ak.-t Kassán és Kolozsvárott végezte, ahol 1919-ben oklevelet nyert. Ezt követően gr. Teleki Béla erdélyi birtokán volt gazdatiszt. A II. világháború idején szovjet hadifogságba került. 1947-ben Hercegszántón telepedett le, s itt gazdálkodott, majd 1951– től a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet agronómusa. Felismerve az anyagi érdekeltség fontosságát, 1953-ban bevezette a premizálási rendszert, amely országosan mint „nádudvari módszer” vált ismertté.
  • Bangóné Borbély Ildikó (1972–) óvónő, politikus, 2014 óta a Magyar Szocialista Párt színeiben országgyűlési képviselő, 2016 és 2022 között a párt elnökségi tagja
  • Polgár Csaba (1982) színész, rendező
  • Nagy Kornél (1986–) NB1-es gólkirály, válogatott kézilabdázó
  • Kiss Éva (1987–) Eb bronzérmes (2012) válogatott kézilabdázó
  • Hornyák Dóra (1992–) 2-szeres BL győztes (2013, 2014) válogatott kézilabdázó

Testvérvárosai[szerkesztés]

Nádudvar megjelenése irodalmi művekben[szerkesztés]




Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia (1458–[1476]–1490). Bp. 2011. (História könyvtár. Kronológiák, adattárak 12. – Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. 
  4. Kaba-Nádudvar vasútvonal. www.vasutallomasok.hu. [2011. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
  5. Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  7. Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  10. Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  11. Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Nádudvar Helységnévtár
  14. Nádudvar város fürdőjének egykori honlapja
  15. Nádudvar testvérvárosai. www.nadudvar.hu. [2007. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 7.)

További információk[szerkesztés]