Nádudvar
Nádudvar | |||
![]() | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Hajdúszoboszlói | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Maczik Erika (független)[1] | ||
Irányítószám | 4181 | ||
Körzethívószám | 54 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 8379 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 38,5 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 294,99 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 25′, k. h. 21° 10′Koordináták: é. sz. 47° 25′, k. h. 21° 10′ | |||
Nádudvar weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nádudvar témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nádudvar város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúszoboszlói járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A Hortobágy tájegységdéli részén helyezkedik el, a megyeszékhely Debrecentől mintegy 40 kilométerre nyugatra. Különálló településrésze Mihályhalma, mely a központjától légvonalban körülbelül 7-8, közúton nagyjából 10 kilométerre fekszik nyugati irányban. Közigazgatási területének nyugati fele nagyrészt a Hortobágyi Nemzeti Park részterülete, s ily módon természetvédelmi oltalom alatt áll.
A közvetlenül határos települések: észak felől Hortobágy, északkelet felől Nagyhegyes, kelet felől Hajdúszoboszló, délkelet felől Kaba, dél felől Püspökladány, délnyugat felől Karcag, nyugat felől Kunmadaras, északnyugat felől pedig Nagyiván.
Megközelítése[szerkesztés]
Az országos főutak elkerülik Nádudvart, a település közúton csak mellékutakon érhető el. Püspökladánnyal és Nagyhegyessel, illetve a Hortobágyot átszelő 33-as főúttal a 3405-ös, Hajdúszoboszlóval a 3406-os, Kabával és Földessel pedig a 3407-es út köti össze. Mihályhalma a városközpont felől a 341 111-es számú mellékúton érhető el.
Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala a 4-es főút, melyről Püspökladánynál letérve lehet eljutni a városba.
Vasútvonal ma már nem érinti, de az 1970-es évekbeli megszüntetéséig elérhető volt vasúton is, a mai Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal egy rövid szárnyvonalán, a Kaba–Nádudvar-vasútvonalon. A vonalnak három megállási pontja is volt Nádudvar területén: Bojár-Hollós megállóhely (az azonos nevű tanyacsoport mellett), Nádudvar alsó megállóhely [1940-ig Nádudvar megállóhely] a belterület déli széle közelében, valamint a végállomás, Nádudvar vasútállomás, a központ keleti részén (a mai Kiskert utca és Bem József utca kereszteződése közelében, a KITE Zrt. telephelyének területén). Egy bizonytalan adat szerint még régebben egy keskeny nyomtávú vasútvonala is volt, mely a központtól Mihályhalmáig vezetett.
Története[szerkesztés]
Nádudvar ősi település, nevét az árterekben előforduló nádról és az ebből kerített udvarokról kapta. Első írásos említése 1212-ben a Váradi regestrumban található. Mátyás király 1461-ben mezővárosi rangot adott Nádudvarnak. A városi rangot 1989. március 1-jén kapta meg.
Különleges események a városban[szerkesztés]
- Mátyás király és az általa felemelt, az erdélyi lázadásból hamar kihátráló Szapolyai Imre közt a megegyezésre legkésőbb 1468 februárjában, a király Erdély felől Budára vezető útján, Nádudvaron került sor.[3]
- Fráter György, szakítva korábbi törökbarát politikájával 1549-ben titkon egyezséget kötött Ferdinánd biztosaival Nádudvaron, melynek lényege, hogy a pálos szerzetes kötelezte magát arra, hogy átadja Erdélyt és a koronát a Habsburg uralkodónak, cserébe viszont János Zsigmond számára két sziléziai hercegséget, Oppelnt és Ratibort, a maga számára az esztergomi érsekséget, a bíbornoki süveget, valamint a kincstartóságot kéri, az özvegy királynénak, Izabellának pedig 100000Ft-ot biztosít. A szerződés végrehajtása miatt Ferdinánd erős sereget fog küldeni Erdélybe.
- 1711 januárjában Nádudvaron találkozott Pálffy János császári főparancsnok Komáromi György debreceni főbíróval, aki a találkozó után a megegyezés hívévé tette Károlyi Sándor-t a szövetkezett rendek képviselőjét, közvetlen a Szatmári béke megkötése előtt.
- Az 1848-49-es szabadságharc idején a Kossuth-kormány Debrecenbe költözésekor egy éjszakát a városban töltött a Szent Korona és kísérete.
- Nádudvaron, 1849 március 21. Kossuth tudtul adja a seregvezéreknek Bem újabb erdélyi diadalát.[forrás?]
- 1904. június 1-jén nyílt meg a Kabára vezető vasútvonal, amely a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalhoz kapcsolta. A vonal 1971. december 31-éig üzemelt.[4]
- 1909-ben Debreczen sz. kir. város Múzeuma a nádudvari ref. egyháztól megőrzés végett letétben kapott egy XV. századbeli rézkelyhet, egy XVII. századbeli alakokkal díszített aranyozott ezüst poharat, egy verejtékes ezüst poharat 1664-ből s egy hímzett úrasztali patyolat terítőt.[forrás?]
- A debreceni múzeum ásatásának eredményeként Nádudvar melletti Töröklaponyag halmon 1964 őszén egy X— XI.századi temető összesen 52 sírját tárták fel. A koponyák egy részén szimbolikus trepanáció (jelképes koponyalékelés) figyelhető meg. A Kárpát-medence területén a jelképes trepanáció gyakorlása kizárólagosan a honfoglaló magyarokhoz köthető, leszámítva néhány késő avar kori esetet. A korabeli gyógyítók szakértelmét nem vitathatjuk, mert az esetek nagyobbik részében a gyógyulás reakciómentes volt. A megfigyelhető remek gyógyulási arányt a “nyugati” orvostudomány a XX. század közepéig nem tudta megközelíteni sem.[forrás?]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
Időszak | Polgármester | Párt |
---|---|---|
1990–1994 | Korcsmáros Sándor | független[5] |
1994–1998 | független[6] | |
1998–2002 | független[7] | |
2002–2006 | MSZP[8] | |
2006–2010 | Beke Imre | független[9] |
2010–2014 | független[10] | |
2014–2019 | független[11] | |
2019-től | Maczik Erika | független[1] |
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 3,4% cigánynak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5%, református 23,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 44,1% (26,1% nem válaszolt).[13]
Turizmus[szerkesztés]
- Nádudvari Termál- és Strandfürdő. Kevesen tudják, hogy először Nádudvaron végezett fúrásokat Pávai-Vajna Ferenc Geológus az 1920-as években. Majd mikor itt megtalálta a termálvizet és nem engedték meg, hogy fürdőt hozzon létre, Hajdúszoboszlón próbálkozott meg.[14]
- A 300 éves múltra visszatekintő fekete kerámia korábban a mindennapok kelléke volt, amivel hírnevet vívott ki magának a város. Mára jobban előtérbe került a népművészeti szerepe, ezáltal idegenforgalmi jelentősége.
- Minden évben megrendezésre kerül két nagy érdeklődéssel kísért kulturális rendezvény: áprilisban a Pásztornap a kihajtásünnephez kapcsolódóan, szeptemberben a Városnap, a népi kismesterségek hagyományainak jegyében (a város különlegessége az itt működő Népi Kézműves Szakiskola.)
Híres nádudvariak[szerkesztés]
- Itt születtek
- Kőődi Lázár Miklós (1814–1885) költő, iskolaigazgató, nagyváradi plébános és tiszteletbeli kanonok
- Zöldi Miklós (1821–1876) színész
- Molnár Endre (1826–1908) okleveles ügyvéd, országgyűlési képviselő földbirtokos
- Bárány József (1856–1916) kecskeméti főrabbi, egyházi író
- Frank Ödön (1859–1941) magyar orvos, higiénikus.
- Forrai Miklós (1869–?) zeneszerző
- Schwarz Gábor (1872.12.13–?) zágrábi főrabbi, egyházi író
- Bárány Dezső, volt segédjegyző és takarékpénztári főkönyvelő. 1876-ban született Hajdúnádudvaron.
- Ladányi Imre (1877–1949) színész, rendező, prózaíró
- Marosi Géza (1889–1951) színházi főigazgató, jellemszínész
- Mezey Sándor néhol Mezei Sándor névformával is (1884 – Buenos Aires, 1968) zsidó származású magyar költő.
- Ludmann László (1921–2015) Kossuth-díjas magyar gépészmérnök, feltaláló
- Szabó István (1924–2017) az egykori híres Vörös Csillag MGTSZ elnöke, volt országgyűlési képviselő, MSZMP KB és PB tag
- Oláh István (1926–1985) hadseregtábornok, honvédelmi miniszter
- Mészáros János (1927–2018) a város díszpolgára, akadémikus, az Állatorvostudományi Egyetem emeritus professzora
- Molnár János (1927–1990) magyar főiskolai tanár, történész, művelődésügyi miniszterhelyettes
- Beke Albert (1934–) magyar irodalomtörténész, kritikus
- Rózsa Erzsébet (1945–) a Debreceni Egyetem Filozófiai Intézetének emeritus professzora
- Kovács István (1950) olimpiai bronzérmes, szabadfogásban máig az egyetlen világbajnok magyar birkózó
- Papp Gyula (1951–) rockzenész, zeneszerző, az Újszínház zenei vezetője
- Popovics Lőrinc (1953–) szobrász
- Szathmári János (1969–) világválogatott kézilabdázó
- Török Lajos (1969–) KEK győztes (1992) válogatott kézilabdázó
- A városhoz kapcsolódnak
- Lukács Dénes (Nagyvárad, 1816 – Nádudvar, 1868. ápr. 1.): 1848-as honvéd tüzérezredes, a magyar tüzérség megteremtője. A tüzértiszti isk. elvégzése után a bécsi felső tüzér isk. tanára lett, 1848-ban a honvédtüzérség megszervezését és műszaki kiképzését bízták rá. Írt egy tüzérségi kézikönyvet, amelynek alapján oktatták a honvéd tüzértiszteket. Világos után Aradon halálra ítélték, de kegyelmet nyert, s ítéletét több évi várfogságra változtatták. Fogsága alatt földgömbök készítésével foglalkozott. Amikor kiszabadult, Nádudvaron telepedett le, községi árva gyám lett. A korabeli kútfők alapján elkészítette az Első magyar földtekét (1840).
- Osváth Lajos - Apja O. Dániel tanító. Kondó, Borsod m., 1830. jan. 3., ref. A miskolci gimnáziumban végez. Tanító. Nőtlen. (Felesége Micskey Karolina lett, meghalt Nádudvar, 1907.) 1848 júniusában beáll a Kassán alakuló veres sipkás 9. honvédzászlóaljhoz.1849. ápr. 30. őrmesterként kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával. Jún. (1.)- hadnagy, végül főhadnagy alakulatánál a III. hadtestben. Világosnál teszi le a fegyvert.Bujkál, 1852- teológushallgató Debrecenben. 1857- tanító, majd lelkész Hódmezővásárhelyen, 1865- Békésen, 1867- haláláig Nádudvaron. 1890. a Debrecen városi Honvédegylet tagja. † Nádudvar, 1890. márc. 29.
- Straub Sándor (1857–1923) tanár, elektrotechnikus, gépészmérnök
- Kacsó Sándor (Szentgerice, 1896. márc. 18. – Nádudvar, 1962. márc. 14.): agronómus, Kossuth-díjas (1958). A mezőgazdasági ak.-t Kassán és Kolozsvárott végezte, ahol 1919-ben oklevelet nyert. Ezt követően gr. Teleki Béla erdélyi birtokán volt gazdatiszt. A II. világháború idején szovjet hadifogságba került. 1947-ben Hercegszántón telepedett le, s itt gazdálkodott, majd 1951– től a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet agronómusa. Felismerve az anyagi érdekeltség fontosságát, 1953-ban bevezette a premizálási rendszert, amely országosan mint „nádudvari módszer” vált ismertté.
- Bangóné Borbély Ildikó (1972–) óvónő, politikus, 2014 óta a Magyar Szocialista Párt színeiben országgyűlési képviselő, 2016 és 2022 között a párt elnökségi tagja
- Polgár Csaba (1982) színész, rendező
- Nagy Kornél (1986–) NB1-es gólkirály, válogatott kézilabdázó
- Kiss Éva (1987–) Eb bronzérmes (2012) válogatott kézilabdázó
- Hornyák Dóra (1992–) 2-szeres BL győztes (2013, 2014) válogatott kézilabdázó
Testvérvárosai[szerkesztés]
Szalárd, Románia (2007 óta)[15]
Urzędów, Lengyelország (2000 óta)
Nádudvar megjelenése irodalmi művekben[szerkesztés]
- Magyarország és Erdély képekben. Köt. 1-4 https://books.google.hu/books?id=hz3Ulld_i8wC&lpg=RA1-PA13&ots=sasKKyyZoS&dq=n%C3%A1dudvar%20t%C3%B6r%C3%B6k%20id%C5%91kben&hl=hu&pg=RA1-PA13#v=onepage&q&f=false
- Salánki György: Historia cladis Turcicae ad Nadudvar http://mek.oszk.hu/12000/12039/html/index.html
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia (1458–[1476]–1490). Bp. 2011. (História könyvtár. Kronológiák, adattárak 12. – Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2.
- ↑ Kaba-Nádudvar vasútvonal. www.vasutallomasok.hu. [2011. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
- ↑ Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
- ↑ Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Nádudvar Helységnévtár
- ↑ Nádudvar város fürdőjének egykori honlapja
- ↑ Nádudvar testvérvárosai. www.nadudvar.hu. [2007. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
További információk[szerkesztés]
- Nádudvar város önkormányzatának honlapja Archiválva 2017. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Nádudvar.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Nádudvar város fürdőjének egykori honlapja
- Nádudvar az Utazom.com honlapján[halott link]
|