Nádudvar
| Nádudvar | |||
 |
|||
| Református templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Hajdúszoboszlói | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Beke Imre[1] | ||
| Irányítószám | 4181 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8636 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 38,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 225,91 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nádudvar
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 47° 25′, k. h. 21° 10′Koordináták: é. sz. 47° 25′, k. h. 21° 10′ | |||
Nádudvar
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
|
|||
| Nádudvar weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nádudvar témájú médiaállományokat.
|
|||
Nádudvar város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúszoboszlói járásban.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Nádudvar ősi település, nevét az árterekben előforduló nádról és az ebből kerített udvarokról kapta. Első írásos említése 1212-ben a Váradi Regestrumban található. Mátyás király 1461-ben mezővárosi rangot adott Nádudvarnak. Az 1848-49-es szabadságharc idején a Kossuth-kormány Debrecenbe költözésekor egy éjszakát a városban töltött a Szent Korona és kísérete.
1904. június 1-jén nyílt meg a Kabára vezető vasútvonal, amely a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalhoz kapcsolta. A vonal 1971. december 31-éig üzemelt.[3]
A városi rangot 1989. március 1-jén kapta meg.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Turizmus[szerkesztés]
- Nádudvari Termál- és Strandfürdő
- A 300 éves múltra visszatekintő fekete kerámia korábban a mindennapok kelléke volt, amivel hírnevet vívott ki magának a város. Mára jobban előtérbe került a népművészeti szerepe, ezáltal idegenforgalmi jelentősége.
- Minden évben megrendezésre kerül két nagy érdeklődéssel kísért kulturális rendezvény: áprilisban a Pásztornap a kihajtásünnephez kapcsolódóan, szeptemberben a Városnap, a népi kismesterségek hagyományainak jegyében (a város különlegessége az itt működő Népi Kézműves Szakiskola.)
A város szülöttei[szerkesztés]
- Szabó István (1924-2017) az egykori híres Vörös Csillag MGTSZ elnöke, volt országgyűlési képviselő, MSZMP KB és PB tag
- Mészáros János (1927-2018) a város díszpolgára, akadémikus, az Állatorvostudomyányi Egyetem emeritus professzora
- Rózsa Erzsébet (1945–2017) a Debreceni Egyetem Filozófiai Intézetének professzora
- Papp Gyula (1951) zenész
- Szathmári János (1969–) világválogatott kézilabdázó
- Török Lajos (1969-) KEK győztes (1992) válogatott kézilabdázó
- Nagy Kornél (1986-) NB1-es gólkirály, válogatott kézilabdázó
- Kiss Éva (1987-) Eb bronzérmes (2012) válogatott kézilabdázó
- Hornyák Dóra (1992–) 2-szeres BL győztes (2013, 2014) válogatott kézilabdázó
Testvérvárosai[szerkesztés]
Szalárd, Románia (2007 óta)[5]
Urzędów, Lengyelország (2000 óta)
Képek[szerkesztés]
-
A nádudvari római katolikus templom
-
Nádudvari utcakép
-
Légi felvétel
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Kaba-Nádudvar vasútvonal. www.vasutallomasok.hu. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Nádudvar testvérvárosai. www.nadudvar.hu. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Nádudvar város önkormányzatának honlapja
- Nádudvar.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Nádudvar város fürdőjének honlapja
- Nádudvar az Utazom.com honlapján
- Légi felvételek Nádudvarról
|
