Nádudvar

Nádudvar
Református templom
Nádudvar címere Nádudvar zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Járás	Hajdúszoboszlói
Jogállás	város
Polgármester	Maczik Erika (független)
Irányítószám	4181
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	8636 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	38,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	294,99 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nádudvar Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′, k. h. 21° 10′47.416666666667, 21.166666666667
Nádudvar Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Nádudvar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádudvar témájú médiaállományokat.

Nádudvar város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúszoboszlói járásban.

Fekvése

A Hortobágy tájegységdéli részén helyezkedik el, a megyeszékhely Debrecentől mintegy 40 kilométerre nyugatra. Különálló településrésze Mihályhalma, mely a központjától légvonalban körülbelül 7-8, közúton nagyjából 10 kilométerre fekszik nyugati irányban. Közigazgatási területének nyugati fele nagyrészt a Hortobágyi Nemzeti Park részterülete, s ily módon természetvédelmi oltalom alatt áll.

A közvetlenül határos települések: észak felől Hortobágy, északkelet felől Nagyhegyes, kelet felől Hajdúszoboszló, délkelet felől Kaba, dél felől Püspökladány, délnyugat felől Karcag, nyugat felől Kunmadaras, északnyugat felől pedig Nagyiván.

Megközelítése

Az országos főutak elkerülik Nádudvart, a település közúton csak mellékutakon érhető el. Püspökladánnyal és Nagyhegyessel, illetve a Hortobágyot átszelő 33-as főúttal a 3405-ös, Hajdúszoboszlóval a 3406-os, Kabával és Földessel pedig a 3407-es út köti össze. Mihályhalma a városközpont felől a 341 111-es számú mellékúton érhető el.

Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala a 4-es főút, melyről Püspökladánynál letérve lehet eljutni a városba.

Vasútvonal ma már nem érinti, de az 1970-es évekbeli megszüntetéséig elérhető volt vasúton is, a mai Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal egy rövid szárnyvonalán, a Kaba–Nádudvar-vasútvonalon. A vonalnak három megállási pontja is volt Nádudvar területén: Bojár-Hollós megállóhely (az azonos nevű tanyacsoport mellett), Nádudvar alsó megállóhely [1940-ig Nádudvar megállóhely] a belterület déli széle közelében, valamint a végállomás, Nádudvar vasútállomás, a központ keleti részén (a mai Kiskert utca és Bem József utca kereszteződése közelében, a KITE Zrt. telephelyének területén). Egy bizonytalan adat szerint még régebben egy keskeny nyomtávú vasútvonala is volt, mely a központtól Mihályhalmáig vezetett.

Története

Nádudvar ősi település, nevét az árterekben előforduló nádról és az ebből kerített udvarokról kapta. Első írásos említése 1212-ben a Váradi Regestrumban található. Mátyás király 1461-ben mezővárosi rangot adott Nádudvarnak. A városi rangot 1989. március 1-jén kapta meg.

Különleges események a városban

• Mátyás király és az általa felemelt, az erdélyi lázadásból hamar kihátráló Szapolyai Imre közt a megegyezésre legkésőbb 1468 februárjában, a király Erdély felől Budára vezető útján, Nádudvaron került sor.
• Fráter György, szakítva korábbi törökbarát politikájával 1549-ben titkon egyezséget kötött Ferdinánd biztosaival Nádudvaron, melynek lényege, hogy a pálos szerzetes kötelezte magát arra, hogy átadja Erdélyt és a koronát a Habsburg uralkodónak, cserébe viszont János Zsigmond számára két sziléziai hercegséget, Oppelnt és Ratibort, a maga számára az esztergomi érsekséget, a bíbornoki süveget, valamint a kincstartóságot kéri, az özvegy királynénak, Izabellának pedig 100000Ft-ot biztosít. A szerződés végrehajtása miatt Ferdinánd erős sereget fog küldeni Erdélybe.
• 1711 januárjában Nádudvaron találkozott Pálffy János császári főparancsnok Komáromi György debreceni főbíróval, aki a találkozó után a megegyezés hívévé tette Károlyi Sándor-t a szövetkezett rendek képviselőjét, közvetlen a Szatmári béke megkötése előtt.
• Az 1848-49-es szabadságharc idején a Kossuth-kormány Debrecenbe költözésekor egy éjszakát a városban töltött a Szent Korona és kísérete.
• Nádudvaron, 1849 március 21. Kossuth tudtul adja a seregvezéreknek Bem újabb erdélyi diadalát.^[forrás?]

• 1904. június 1-jén nyílt meg a Kabára vezető vasútvonal, amely a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalhoz kapcsolta. A vonal 1971. december 31-éig üzemelt.
• 1909-ben Debreczen sz. kir. város Múzeuma a nádudvari ref. egyháztól megőrzés végett letétben kapott egy XV. századbeli rézkelyhet, egy XVII. századbeli alakokkal díszített aranyozott ezüst poharat, egy verejtékes ezüst poharat 1664-ből s egy hímzett úrasztali patyolat terítőt.^[forrás?]
• A debreceni múzeum ásatásának eredményeként Nádudvar melletti Töröklaponyag halmon 1964 őszén egy X— XI.századi temető összesen 52 sírját tárták fel. A koponyák egy részén szimbolikus trepanáció (jelképes koponyalékelés) figyelhető meg. A Kárpát-medence területén a jelképes trepanáció gyakorlása kizárólagosan a honfoglaló magyarokhoz köthető, leszámítva néhány késő avar kori esetet. A korabeli gyógyítók szakértelmét nem vitathatjuk, mert az esetek nagyobbik részében a gyógyulás reakciómentes volt. A megfigyelhető remek gyógyulási arányt a “nyugati” orvostudomány a XX. század közepéig nem tudta megközelíteni sem.^[forrás?]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Korcsmáros Sándor (független)
• 1994–1998: Korcsmáros Sándor (független)
• 1998–2002: Korcsmáros Sándor (független)
• 2002–2006: Korcsmáros Sándor (MSZP)
• 2006–2010: Beke Imre (független)
• 2010–2014: Beke Imre (független)
• 2014–2019: Beke Imre (független)
• 2019-től: Maczik Erika (független)

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 3,4% cigánynak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5%, református 23,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 44,1% (26,1% nem válaszolt).

Turizmus

• Nádudvari Termál- és Strandfürdő. Kevesen tudják, hogy először Nádudvaron végezett fúrásokat Pávai-Vajna Ferenc Geológus az 1920-as években. Majd mikor itt megtalálta a termálvizet és nem engedték meg, hogy fürdőt hozzon létre, Hajdúszoboszlón próbálkozott meg.
• A 300 éves múltra visszatekintő fekete kerámia korábban a mindennapok kelléke volt, amivel hírnevet vívott ki magának a város. Mára jobban előtérbe került a népművészeti szerepe, ezáltal idegenforgalmi jelentősége.
• Minden évben megrendezésre kerül két nagy érdeklődéssel kísért kulturális rendezvény: áprilisban a Pásztornap a kihajtásünnephez kapcsolódóan, szeptemberben a Városnap, a népi kismesterségek hagyományainak jegyében (a város különlegessége az itt működő Népi Kézműves Szakiskola.)

Híres nádudvariak

Itt születtek

• Kőődi Lázár Miklós (1814–1885) költő, iskolaigazgató, nagyváradi plébános és tiszteletbeli kanonok
• Zöldi Miklós (1821–1876) színész
• Molnár Endre (1826–1908) okleveles ügyvéd, országgyűlési képviselő földbirtokos
• Bárány József (1856–1916) kecskeméti főrabbi, egyházi író
• Frank Ödön (1859–1941) magyar orvos, higiénikus.
• Forrai Miklós (1869–?) zeneszerző
• Schwarz Gábor (1872.12.13–?) zágrábi főrabbi, egyházi író
• Bárány Dezső, volt segédjegyző és takarékpénztári főkönyvelő. 1876-ban született Hajdúnádudvaron.
• Ladányi Imre (1877–1949) színész, rendező, prózaíró
• Marosi Géza (1889–1951) színházi főigazgató, jellemszínész
• Mezey Sándor néhol Mezei Sándor névformával is (1884 – Buenos Aires, 1968) zsidó származású magyar költő.
• Ludmann László (1921–2015) Kossuth-díjas magyar gépészmérnök, feltaláló
• Szabó István (1924–2017) az egykori híres Vörös Csillag MGTSZ elnöke, volt országgyűlési képviselő, MSZMP KB és PB tag
• Oláh István (1926–1985) hadseregtábornok, honvédelmi miniszter
• Mészáros János (1927–2018) a város díszpolgára, akadémikus, az Állatorvostudományi Egyetem emeritus professzora
• Beke Albert (1934–) magyar irodalomtörténész, kritikus
• Rózsa Erzsébet (1945–) a Debreceni Egyetem Filozófiai Intézetének emeritus professzora
• Kovács István (1950) olimpiai bronzérmes, szabadfogásban máig az egyetlen világbajnok magyar birkózó
• Papp Gyula (1951–) rockzenész, zeneszerző, az Újszínház zenei vezetője
• Popovics Lőrinc (1953–) szobrász
• Szathmári János (1969–) világválogatott kézilabdázó
• Török Lajos (1969–) KEK győztes (1992) válogatott kézilabdázó

A városhoz kapcsolódnak

• Lukács Dénes (Nagyvárad, 1816 – Nádudvar, 1868. ápr. 1.): 1848-as honvéd tüzérezredes, a magyar tüzérség megteremtője. A tüzértiszti isk. elvégzése után a bécsi felső tüzér isk. tanára lett, 1848-ban a honvédtüzérség megszervezését és műszaki kiképzését bízták rá. Írt egy tüzérségi kézikönyvet, amelynek alapján oktatták a honvéd tüzértiszteket. Világos után Aradon halálra ítélték, de kegyelmet nyert, s ítéletét több évi várfogságra változtatták. Fogsága alatt földgömbök készítésével foglalkozott. Amikor kiszabadult, Nádudvaron telepedett le, községi árva gyám lett. A korabeli kútfők alapján elkészítette az Első magyar földtekét (1840).
• Osváth Lajos - Apja O. Dániel tanító. Kondó, Borsod m., 1830. jan. 3., ref. A miskolci gimnáziumban végez. Tanító. Nőtlen. (Felesége Micskey Karolina lett, meghalt Nádudvar, 1907.) 1848 júniusában beáll a Kassán alakuló veres sipkás 9. honvédzászlóaljhoz.1849. ápr. 30. őrmesterként kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával. Jún. (1.)- hadnagy, végül főhadnagy alakulatánál a III. hadtestben. Világosnál teszi le a fegyvert.Bujkál, 1852- teológushallgató Debrecenben. 1857- tanító, majd lelkész Hódmezővásárhelyen, 1865- Békésen, 1867- haláláig Nádudvaron. 1890. a Debrecen városi Honvédegylet tagja. † Nádudvar, 1890. márc. 29.
• Straub Sándor (1857–1923) tanár, elektrotechnikus, gépészmérnök
• Kacsó Sándor (Szentgerice, 1896. márc. 18. – Nádudvar, 1962. márc. 14.): agronómus, Kossuth-díjas (1958). A mezőgazdasági ak.-t Kassán és Kolozsvárott végezte, ahol 1919-ben oklevelet nyert. Ezt követően gr. Teleki Béla erdélyi birtokán volt gazdatiszt. A II. világháború idején szovjet hadifogságba került. 1947-ben Hercegszántón telepedett le, s itt gazdálkodott, majd 1951– től a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet agronómusa. Felismerve az anyagi érdekeltség fontosságát, 1953-ban bevezette a premizálási rendszert, amely országosan mint „nádudvari módszer” vált ismertté.
• Bangóné Borbély Ildikó (1972–) óvónő, politikus, 2014 óta a Magyar Szocialista Párt színeiben országgyűlési képviselő, 2016 és 2022 között a párt elnökségi tagja
• Polgár Csaba (1982) színész, rendező
• Nagy Kornél (1986–) NB1-es gólkirály, válogatott kézilabdázó
• Kiss Éva (1987–) Eb bronzérmes (2012) válogatott kézilabdázó
• Hornyák Dóra (1992–) 2-szeres BL győztes (2013, 2014) válogatott kézilabdázó

Testvérvárosai

• Szalárd, Románia (2007 óta)
• Urzędów, Lengyelország (2000 óta)

Nádudvar megjelenése irodalmi művekben

• Magyarország és Erdély képekben. Köt. 1-4 https://books.google.hu/books?id=hz3Ulld_i8wC&lpg=RA1-PA13&ots=sasKKyyZoS&dq=n%C3%A1dudvar%20t%C3%B6r%C3%B6k%20id%C5%91kben&hl=hu&pg=RA1-PA13#v=onepage&q&f=false
• Salánki György: Historia cladis Turcicae ad Nadudvar http://mek.oszk.hu/12000/12039/html/index.html

További információk

• Nádudvar város önkormányzatának honlapja
• Nádudvar.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Nádudvar város fürdőjének egykori honlapja
• Nádudvar az Utazom.com honlapján