Kaba–Nádudvar-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kaba–Nádudvar-vasútvonal
Hossz:9,7 km
Nyomtávolság:1435 mm
BSicon STR.svg 100 Debrecen felé
BSicon BHF.svg 0 Kaba
BSicon xABZgl.svg 100 Szolnok felé
BSicon exHST.svg 6 Bojár-Hollós mh.
BSicon exHST.svg 9 Nádudvar alsó mh.
BSicon exKBHFe.svg 10 Nádudvar

A ma már csak iparvágányként üzemelő Kaba–Nádudvar-vasútvonal a Tiszántúlon található.

Története[szerkesztés]

A MÁV szajol–debreceni fővonalából kiágazóan épített helyiérdekű vasútvonal létesítésére a Kaba–Nádudvari HÉV társaságnak a Kereskedelmi Minisztérium adott engedélyt. A síkvidéki jellegű, rövid, mindössze 9,7 km hosszúságú vasútvonalat két hónap alatt építették meg. A Nádudvaron csonkán végződő vonalat 1904. június 1-jén nyitották meg.[1] A kevés földmunkával készült vasútvonal felépítménye 9,0 m hosszú, 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült, a síneket vágánymezőnként 13 db talpfára fektették, az ágyazatot homokos kavicsból készítették.

A vonalon a személyszállítás 1971. december 31-én szűnt meg. A bezárás után a vasútvonal nagy része iparvágányként üzemben maradt. Egyedül Nádudvar állomást bontották el, az iparvágányok az egykori állomástól mintegy 500 méterre érnek véget.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 95. és 174. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)

Külső hivatkozások[szerkesztés]