Kaba–Nádudvar-vasútvonal
Kaba–Nádudvar-vasútvonal
| ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Vonal: | 105 | |||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 9,7 km | |||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
A ma már csak iparvágányként üzemelő Kaba–Nádudvar-vasútvonal a Tiszántúlon található.
Története[szerkesztés]
A MÁV szajol–debreceni fővonalából kiágazóan épített helyiérdekű vasútvonal létesítésére a Kaba–Nádudvari HÉV társaságnak a Kereskedelmi Minisztérium adott engedélyt. A síkvidéki jellegű, rövid vasútvonalat két hónap alatt építették meg. A Nádudvaron csonkán végződő vonalat 1904. június 1-jén nyitották meg.[1] A kevés földmunkával készült vasútvonal felépítménye 9,0 m hosszú, 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült, a síneket vágánymezőnként 13 db talpfára fektették, az ágyazatot homokos kavicsból készítették.
A vonalon a személyszállítás 1971. december 31-én szűnt meg. A bezárás után a vasútvonalat felszedték, de 1985-ben 9,7 km hosszban iparvágányként újjáépítették mezőgazdasági szállítás céljából, 48 kg-os sínekkel betonaljakon és zúzottkő ágyazatban. Az újjáépítés már nem érintette az egykori állomás területét, az iparvágányok attól mintegy 500 méterre véget érnek.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 95. és 174. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A megszűnt Kaba–Nádudvar vasútvonal állomásai és megállóhelyei (magyar nyelven) (html). www.vasutallomasok.hu
