Kavics
| kavics | |
 | |
| kavicsok az angliai Somerset tengerpartján | |
| Adatok | |
| Képződés típusa | üledékes |
| Képződés helye | extrabazinális |
| Szerkezet | szemcsés |
| Szövet | szemcsés laza |
| Vegyi összetétel | szilikátos |
| Ásványos összetétel | változó |
| Előfordulás | vízi |
 A Wikimédia Commons tartalmaz kavics témájú médiaállományokat. | |
A kavics természetesen aprózódott, túlnyomóan kvarc- és kvarcitszemekből álló, laza üledékes kőzethalmazok természetes állapotú, vagy mosott, osztályozott, esetleg tört terméke. Az építőipari szabvány szerint legalább 4 mm alsó határszemnagyságú, míg a talajtani meghatározás szerint legalább 2 mm szemnagyságú frakciókból áll.
Elsősorban folyókban, tenger- és tópartokon képződik a víz kőzetkoptató hatására. A természetes kavics általában homokkal együtt fordul elő.
A jelenlegi élő vízfolyásokból kotort, geológiai múltban keletkezett folyami kavics és a jelenlegi tengerszint alól kitermelt bányakavics a beton lényeges adalékanyaga. A folyók medréből kikerült homokos kavics a víz sodra folytán csiszolt, jól mosott, ennek következtében betonkészítményekhez jól megfelel. A bányakavics gyakran agyagos, ezért vasbetonhoz csak átmosás után lehet felhasználni. A folyami homok és a folyami kavics keverékének a neve: sóder, A 4 mm alatti szemeket homoknak, a 4 mm felettieket kavicsnak nevezik.[1][2]
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Építési kőanyagok magyar nemzeti szabványrendszere
- Szepesházi Róbert: Talajtan
- vilaglex.hu
- Sóder felhasználása a gyakorlatban
|
Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez az építészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |