Építőipar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az építőipar azon iparágak gyűjtőneve, melyek az épített tereket hozzák létre a társadalom számára. Számos részterületre bontható az épített tér helyzete (magas- és mélyépítészet), a közösségi terek jellege (városépítészet), a tereket és épített egységeket összekapcsoló közművek (közműépítés, műtárgyak, utak és vasutak építészete) és a kulturális jellege (műemlékvédelem) alapján is.

Előszerelt (prefabricated) ház építése.

Építőipari alrendszerek[szerkesztés]

Alpintechnika[szerkesztés]

Olyan építészeti feladatok ellátása, amelyet a hegymászásnál használt módszerekkel lehet megvalósítani.

Árnyékolástechnika[szerkesztés]

Épületek napsugárzás elleni árnyékolását megoldó építészeti alrendszer.

Az eszközök felsorolásában az alapmegoldások találhatóak, ezek változatos kombinációi lehetségesek, többféle kivitelben.

  • Redőny: A védendő felület tetején feltekert állapotban lévő felület a kívánt mértékben leereszthető
  • Lamellás árnyékoló: egymással párhuzamos, vékony lapok elfordításával lehetséges a szabályozás
  • Függöny: Az árnyékoló a felület tetején lévő sínen lóg, általában teljesen a szélekre mozgatható.
  • Spaletta: Kiegészítő nyílászáró, melynek felülete általában lamellás.
  • Ernyő: Az árnyékoló egy rudazat segítségével aktiválható, a védendő felülettől nagyobb távolságra helyezkedik el.

Asztalosipar[szerkesztés]

Az épületek belső bútorozását végző iparág.

Belsőépítészet[szerkesztés]

Az épületek belső berendezését tervező és kivitelező iparág.

Betonépítészet[szerkesztés]

Ma már az épületek és közutak, vezetékek, hidak legnagyobb része a vasbeton fölhasználásával készül. A vasbeton a vázát alkotja az építészeti alkotásoknak.

Biztonságtechnika[szerkesztés]

A modern építészetnek berendezéseket kell elkészítenie a tűz, a vízkár, a szélkárok elkerülése érdekében. Ugyancsak ide tartozik a villámelhárítás, az elektromos biztonság kezelése is.

Burkolástechnika, szigeteléstechnika[szerkesztés]

Az épület külső és a falak belső felületét is különleges anyagokkal védik az erózió, a rongálódás ellen. Ugyancsak a burkolással illesztik az épített falat a környezethez. A hőszigetelés és önellátás a passzívházaknál olyan mértékű hogy több hagyományos épületgépészeti rendszer szükségtelenné válik.

Csatornaépítés[szerkesztés]

Az emberi tartózkodásra épített terek legősibb illesztése a városban a csatorna. A vízkörzés a víz bevezetését, majd a szennyvíz elvezetését jelenti. Nagy mennyiségű víz elvezetése az ókorban a mezőgazdaság számára is fontos volt. A csatornaépítészet az egyik legősibb építészeti iparág ezen a területen (mocsarak lecsapolása is ide tartozik).

Építőanyag-ipar[szerkesztés]

A bányászattól a különféle félkésztermékekig tart a különféle építőanyag-ipari ágazatok munkája, melyeket aztán az építés során fölhasználnak.

Építőgépipar[szerkesztés]

Számos gép veszi ma már körül az épülő építményeket. A daruk, szállítószalagok, betonkeverők, vagy a betont odaszállító egységek, a földmunkák gépei, mind az építőgépipar alrendszerei.

Felvonóipar[szerkesztés]

A magas épületekben a mozgást a felvonók (liftek) teszik kényelmessé. Ez az iparág nagyméretű ipari létesítményekben is fontos szerephez jut (hidak, autópályák, malmok, felhőkarcolók fölvonói).

Épületgépészeti ipar[szerkesztés]

A felvonóipar is az összetettebb épületgépészeti ipar egyik alrendszere. A belső áramlások és a környezetből odaszállított anyagok belső köröztetése, áramoltatása ebben az épületgépészeti iparban terveződik, majd épül meg. Víz, villany és gázhálózat, valamint ma már a mikroelektronikai hálózat is fontos részét alkotják az épületeket létrehozó iparágnak.

Kertészet[szerkesztés]

Az épített műtárgyakat a természeti és a városi környezetbe illeszti ez a részterület.

Klíma- és légtechnika[szerkesztés]

Az épületgépészet egyik alrendszere.

Magasépítés és mélyépítés[szerkesztés]

Különleges magasságba vagy mélységbe nyúló épített alkotások tartoznak a magasépítés és a mélyépítés iparági rendszerébe. Hidak, bányák, alagutak, tornyok építészete tartozik ebbe a körbe.

Méréstechnika[szerkesztés]

A modern, nagy értékű épületeket folyamatos ellenőrzés alatt kell tartani. Az ilyen összetett mérő rendszerek ma már egy nagy értékű épületnél, üzemnél diszpécserszolgálatot igényelnek. Ennek mérőhálózatát biztosítja a méréstechnika.

Fogyasztóvédelem az építőiparban[szerkesztés]

Az Építkezők Fogyasztóvédelmi Egyesülete egy új generációs társadalmi fogyasztóvédelmi szervezet. Munkájával elsősorban az építkezőknek, lakásfelújítóknak nyújt segítséget, ahhoz hogy érdekeiket hatékonyabban érvényesíthessék.

Irodalom[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Építőipar témájú médiaállományokat.
  • Frideczky K., Nagy T.-né (1975): Építőipari anyag- és gyártásismeret. Műszaki Kiadó, Budapest
  • Széll L., Kormanik B., Moldovány Gy. (szerk.) (1963): Magasépítéstan. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest
  • Bajnóczy és 13 társszerző (2000): Épületgépészet 2000. Alapismeretek. Épületgépészet Kiadó Kft. Budapest
  • Gyurcsovics L.,Zöld A. (2000): Fűtéstechnika. Műegyetemi Kiadó, Budapest

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]