Hajdúnánás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajdúnánás
Hajdúnánás4.jpg
Köztársaság tér
Hajdúnánás címere
Hajdúnánás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Kistérség Hajdúböszörményi
Jogállás város
Polgármester Szólláth Tibor Zoltán (Fidesz)[1]
Irányítószám 4080
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 17 168 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 66,60 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 259,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hajdúnánás  (Magyarország)
Hajdúnánás
Hajdúnánás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 39″, k. h. 21° 25′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 39″, k. h. 21° 25′ 46″
Hajdúnánás  (Hajdú-Bihar megye)
Hajdúnánás
Hajdúnánás
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Hajdúnánás weboldala

Hajdúnánás város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúböszörményi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hajdúságban, az Alföld északi peremén található, a Keleti-főcsatornától 2 km-re. Területe 259,62 km2, ebből 10,32 km2 a belterület. A város Debrecentől északnyugatra 40 km-re, Nyíregyházától délnyugatra 25 km-re fekszik. A 35. számú főúttól 15, a 4. számú főúttól 20 km-re fekszik. A város szomszédságában, tőle északnyugatra húzódik az M3-as autópálya.
Vonattal megközelíthető a Debrecen–Tiszalök-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezen a területen már a csiszoltkő-korszakban (i.e. 4500-2500), a rézkorban (i.e. 2500-1900), valamint a bronzkorban (i.e.1900-900) is éltek különböző népcsoportok az itt talált leletek tanúsága szerint. A város határában megtalálhatóak a Csörsz árok maradványai, amely a kutatások szerint a szarmatákat védte a germán törzsek ellen. A IV. század második felétől gepidák, hunok és avarok váltották itt egymást.

Nánást először a Váradi Regestrum említi, ahol később Nánásmonostora néven bukkan fel, tehát templomos község volt. 1301-es adatok szerint a tatárjárás következtében teljesen elnéptelenedett. 1421-ben Brankovics György szerb fejedelem birtoka lett, majd Hunyadi János kezébe került, az 1490-es országgyűlés Corvin Jánosnak adományozta. 1556-ban hódoltsági terület lett, adózó portáinak száma ekkor 25 volt. Bocskai István 1605-ös kiváltságlevelében puszta területként van megnevezve. A hajdúvárosok egyikeként 1606-ban kapott városi jogot. (1605. december 12.). Bocskai mozgalma nyomán mintegy 1800-2000 hajdú települt le a nemesi szabadságjogok birtokába került mezővárosban. A lakosság a törökök elől többször menekülni kényszerült és sokat szenvedett a kuruc háborúk idején is.

1676-ban annyira lerombolták, hogy 10 évig pusztaság volt. A lakosok a királytól kértek segítséget az újjáépítéshez. Később Nánás Rákóczi oldalán vett részt a szabadságharcban. Megtorlásként a császáriak kétszer is feldúlták a várost, 1709-ben még pestis is pusztított. A 18. században az őslakosság és a bevándorló nemesek között okozott feszültséget a teherviselés és a határbirtoklás kérdése. A helyzet csak a 19. század derekára rendeződött, ekkor vett nagyobb lendületet a földművelés az addig jellemző állattenyésztés mellett.

Az 1848–49-es szabadságharc idején a hajdúk két népfelkelő századát egyedül Nánás szolgáltatta. Az oroszok és az osztrákok által is megsarcolt város a Bach-korszak alatt az eladósodás ellen és az önkormányzatáért küzdött. A fejlődés csak 1876-ban vett nagyobb lendületet. A társadalmi, kulturális és politikai élet a század utolsó évtizedeire sokszínűvé és mozgalmassá vált (Hajdúnánási Kaszinó, Polgári Olvasókör, Nánási Lapok c. újság). A két világháború során nem szenvedett jelentősebb károkat a város, annál nagyobb volt az állatállomány és a mezőgazdasági felszerelés pusztulása. 1940-ben a lakosság száma 17996 fő volt, ebből 17978 magyar, 7 német, 5 szerb, 5 szlovák, és 1 horvát. A lakosság kb. 80%-a református, 9%-a római katolikus, 6%-a zsidó, 5%-a egyéb vallású volt.

Az 1956-os forradalom leverése után Debrecen után Hajdúnánáson ítélték el a legtöbb embert a megyéből a büntetőperekben. Az 1950-es évektől a korábbiaknál lényegesen erőteljesebb iparosodás kezdődött a városban, Országos jelentőségű üzemek telepedtek meg a térségben (pl. az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.). Kezdetét vette a közmű- és a közvilágítás kiépítése. 1962-ben nyitották meg a Városi Fürdőt. A rendszerváltás után a fejlődés látványosan visszaesett, ma a város fő vonzereje a termálfürdő, és a struccfarm. Hajdúnánás 1992 óta tagja a Hajdúvárosok Szövetségének.

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1786-ban készült el az a pecsétnyomó, amelynek címerképe aztán a város jelképévé vált.

A címer hármas rétegzésű. Az égszínkék, ovális pajzson egy hajdú áll, aki vörös ruhát és sárga csizmát visel. Jobb kezében kivont szablyával, baljában egy levágott török fejjel. Fölötte helyezkedik el a vitézi nyílt sisak a királyi koronával, a visszavonhatatlan nemesi kiváltság jelképével. Legfelül kivont szablyát tartó jobb kar és a szablyán levágott török fej látható. A címerképet balról vörös és arany, jobbról pedig kék és ezüst girlandok egészítik ki.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Háziipara jelentős (szalmafonás).
  • Itt működik Magyarország egyetlen struccvágóhídja.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főteret és a környező utcákat uniós pályázati forrásokból szépen felújították, érdemes megnézni.

  • M3-as autópálya Hajdúnánási mérnöksége.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város kulturális lehetőségeit a Móricz Pál Városi Művelődési Központ és Könyvtár biztosítja. A művelődési központ helyt ad nyelvi, művészeti és közhasznú tanfolyamoknak, ezen felül sportolási lehetőségeknek is nyújt. A központban táncklub és musicalklub is működik. Az érdeklődők színházi előadásokon, koncerteken, előadóesteken vehetnek részt. Évközben több alkalommal is felpezsdítik a várost a hagyományosan megrendezésre kerülő bálok (farsangi, húsvéti, Erzsébet, Katalin napi, szilveszter és alapítványi bálok).

A könyvtár állománya 68000 db-os, értékes helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, rendszeresen szervez író-olvasó találkozókat, alkotóesteket, fórumokat, vers-és prózamondó versenyeket.

Hajdúnánás évszázados hagyományát felelevenítve kétévente tartják az Aranyszalma Nemzetközi Szalmafonó Pályázatot, és kiállításokkal emlékeznek meg erről az ősi iparágról. A Nyári Zenés Esték elnevezésű többnapos rendezvényt évente szervezik.

Lakosságszáma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1900-ban 15.884.,
  • 1910-ben 16.781.,
  • 1920-ban 17.085.,
  • 1930-ban 17.963.,
  • 1949-ben 18.222.,
  • 1990-ben 18.722.,
  • 2001-ben 18.058. fő lakta Hajdúnánást.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hajdúnánás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúnánás témájú médiaállományokat.