Ugrás a tartalomhoz

Hajdúnánás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajdúnánás
Református templom
Református templom
Hajdúnánás címere
Hajdúnánás címere		 Hajdúnánás zászlaja
Hajdúnánás zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásHajdúnánási
Jogállásváros
PolgármesterBódi Judit (Összefogás Hajdúnánásért)[1]
Irányítószám4080
Körzethívószám52
Testvér­települései
Lista
Népesség
Teljes népesség15 949 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség65,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület259,62 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 51′, k. h. 21° 26′47.850000°N 21.433333°EKoordináták: é. sz. 47° 51′, k. h. 21° 26′47.850000°N 21.433333°E
Hajdúnánás (Hajdú-Bihar megye)
Hajdúnánás
Hajdúnánás
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Hajdúnánás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúnánás témájú médiaállományokat.

Hajdúnánás város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járás székhelye. A megye ötödik legnépesebb települése.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hajdúságban, az Alföld északi peremén található, Debrecentől 40 kilométerre északnyugatra, Nyíregyházától 25 kilométerre délnyugatra. Területe 259,62 km², ebből 12,54 km² a belterület. Legnépesebb különálló településrésze Tedej, mely az északi határszéle közelében fekszik.

A közvetlenül határos települések: észak felől Tiszavasvári, kelet felől Hajdúdorog, dél felől Hajdúböszörmény, nyugat felől Görbeháza, északnyugat felől pedig Polgár.

Legfontosabb vízfolyása a Keleti-főcsatorna, mely több mint 15 kilométer hosszan húzódik a határai között, s a városközponttól alig 2 kilométerre nyugatra húzódik.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A térséget átszelő országos főutak (az M3-as autópálya kivételével) elkerülik – a 35-ös és a 36-os főutaktól 15-15, a 4-es főúttól pedig 20 kilométerre fekszik –, így csak mellékutakon érhető el.

A környező települések közül Nyíregyházával a 3317-es, Balmazújvárossal a 3323-as, Polgárral a 3501-es, Tiszavasvárival és Hajdúdoroggal, illetve azon át Hajdúböszörménnyel a 3502-es, Görbeházával pedig a 3508-as út köti össze. (A belvárost körbevevő körgyűrű is országos közútként számozódik: körülbelül egyharmada északon és keleten a 3502-es út része, a fennmaradó szakasz a 35 141-es útszámot viseli.)

Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala az M3-as autópálya, melynek egy csomópontja van a határai között, a belterülettől mintegy 4 kilométerre északnyugatra, a 3502-es út keresztezésénél.

A hazai vasútvonalak közül a Debrecen–Tiszalök-vasútvonal érinti, melynek három megállási pontja van itt. Debrecen felől sorrendben:

  • Hajdúnánás vasútállomás, a városközponttól délre, a 3323-as út vasúti keresztezésének keleti oldalától nem messze, közúti elérését a 35 141-es útból kiágazó 35 302-es számú mellékút (települési nevén Bocskai utca) biztosítja;
  • Hajdúnánás-Vásártér megállóhely, a város nyugati széle közelében, de már lakott területen kívül, ennek közúti elérését csak önkormányzati utak teszik lehetővé; és
  • Tedej megállóhely, a névadó település délnyugati részén, belterületen.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezen a területen már a csiszoltkő-korszakban (i. e. 4500-2500), a rézkorban (i. e. 2500-1900), valamint a bronzkorban (i. e. 1900-900) is éltek különböző népcsoportok az itt talált leletek tanúsága szerint. A város határában megtalálhatóak a Csörsz árok maradványai, amely a kutatások szerint a szarmatákat védte a germán törzsek ellen. A 4. század második felétől gepidák, hunok és avarok váltották itt egymást.

Nánást először a Váradi regestrum említi, ahol később Nánásmonostora néven bukkan fel, tehát templomos község volt. 1301-es adatok szerint a tatárjárás következtében teljesen elnéptelenedett. 1421-ben Brankovics György szerb despota birtoka lett, majd Hunyadi János kezébe került, az 1490-es országgyűlés Corvin Jánosnak adományozta. 1556-ban török megszállt terület lett, adózó portáinak száma ekkor 25 volt. Bocskai István 1605-ös kiváltságlevelében puszta területként van megnevezve. A hajdúvárosok egyikeként 1606-ban kapott városi jogot. (1605. december 12.). Bocskai mozgalma nyomán mintegy 1800-2000 hajdú települt le a nemesi szabadságjogok birtokába került mezővárosban. A lakosság a törökök elől többször menekülni kényszerült és sokat szenvedett a kuruc háborúk idején is.

1676-ban annyira lerombolták, hogy 10 évig pusztaság volt. A lakosok a királytól kértek segítséget az újjáépítéshez. Később Nánás Rákóczi oldalán vett részt a szabadságharcban. Megtorlásként a császáriak kétszer is feldúlták a várost, 1709-ben még pestis is pusztított. A 18. században az őslakosság és a bevándorló nemesek között okozott feszültséget a teherviselés és a határbirtoklás kérdése. A helyzet csak a 19. század derekára rendeződött, ekkor vett nagyobb lendületet a földművelés az addig jellemző állattenyésztés mellett.

Az 1848–49-es szabadságharc idején a hajdúk két népfelkelő századát egyedül Nánás szolgáltatta. Az oroszok és az osztrákok által is megsarcolt város a Bach-korszak alatt az eladósodás ellen és az önkormányzatáért küzdött. A fejlődés csak 1876-ban vett nagyobb lendületet. A társadalmi, kulturális és politikai élet a század utolsó évtizedeire sokszínűvé és mozgalmassá vált (Hajdúnánási Kaszinó, Polgári Olvasókör, Nánási Lapok c. újság). A két világháború során nem szenvedett jelentősebb károkat a város, annál nagyobb volt az állatállomány és a mezőgazdasági felszerelés pusztulása. 1940-ben a lakosság száma 17 996 fő volt, ebből 17 978 magyar, 7 német, 5 szerb, 5 szlovák, és 1 horvát. A lakosság kb. 80%-a református, 9%-a római katolikus, 6%-a zsidó, 5%-a egyéb vallású volt.

Az 1956-os forradalom leverése után Debrecen után Hajdúnánáson ítélték el a legtöbb embert a megyéből a büntetőperekben. Az 1950-es évektől a korábbiaknál lényegesen erőteljesebb iparosodás kezdődött a városban, Országos jelentőségű üzemek telepedtek meg a térségben (pl. az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.). Kezdetét vette a közmű- és a közvilágítás kiépítése. 1962-ben nyitották meg a Városi Fürdőt. A rendszerváltás után a fejlődés látványosan visszaesett, ma a város fő vonzereje a termálfürdő, és a struccfarm. Hajdúnánás 1992 óta tagja a Hajdúvárosok Szövetségének.

Címere

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1786-ban készült el az a pecsétnyomó, amelynek címerképe aztán a város jelképévé vált.

A címer hármas rétegzésű. Az égszínkék, ovális pajzson egy hajdú áll, aki vörös ruhát és sárga csizmát visel. Jobb kezében kivont szablyával, baljában egy levágott török fejjel. Fölötte helyezkedik el a vitézi nyílt sisak a királyi koronával, a visszavonhatatlan nemesi kiváltság jelképével. Legfelül kivont szablyát tartó jobb kar és a szablyán levágott török fej látható. A címerképet balról vörös és arany, jobbról pedig kék és ezüst girlandok egészítik ki.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Boros Miklós SZDSZ[3]
1994–1998 Dr. Éles András Hajdúnánásért Egyesület[4]
1998–2002 Hajdúnánásért Egyesület[5]
2002–2006 HTFE-MSZP[6]
2006–2010 HTFE-MSZP[7]
2010–2014 Szólláth Tibor Zoltán Fidesz[8]
2014–2019 Fidesz-KDNP[9]
2019–2024 Fidesz-KDNP[10]
2024– Bódi Judit Összefogás Hajdúnánásért[1]

Alpolgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időszak Alpolgármester 1. Alpolgármester 2. Alpolgármester 3.
1990–1994 Dr. Éles András (független), főállásban[11] - -
1994–1998 Benkey Lajos (MSZP), főállásban (1994–1998),[12] társadalmi megbízatásban (1998–2002)[13] - -
1998–2002
2002–2006 Oláh Miklós (MSZP) főállásban (2002–2006),[14] társadalmi megbízatásban (2007–2010)[15] - -
2007–2010 Dr. Juhász Endre László (Fidesz-KDNP-Polgári Kör), társadalmi megbízatásban[16] -
2010–2014 Dr. Juhász Endre László (Fidesz-KDNP), társadalmi megbízatásban (2010–2014),[17] főállásban (2014–2019)[18] - -
2014–2019 Dr. Csiszár Imre (Fidesz-KDNP), társadalmi megbízatásban[19][20] -
2019–2024 Nagyné Legény Ildikó (Fidesz-KDNP), társadalmi megbízatásban (2019–2022),[21] főállásban (2022–2024)[22] Török István (DK-MSZP-Jobbik-Momentum-LMP-HESZE), társadalmi megbízatásban (2019–2022)[23][24][25]
2024– Oláh Miklós (Összefogás Hajdúnánásért), társadalmi megbízatásban[26] - -

Választások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Háziipara jelentős (szalmafonás).
  • Itt működik Magyarország első struccvágóhídja.

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Református templom: copf stílus, 18. század vége[27]
  • Főtér (napszerkezetű), Városházával, Kossuth-, és Bocskai-szoborral, szabadtéri színpaddal
  • Városi Művelődési Központ,
  • Hajdúsági tájház: klasszicista stílus, 19. század vége
  • Hajdúnánási gyógyfürdő
  • Strucctenyésztő tanya
  • Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola épülete
  • Páfrányfenyő: Hajdú-Bihar megye védett természeti értéke.
  • M3-as autópálya hajdúnánási mérnöksége.
  • Maghy Zoltán Emlékház és Pituk József Galéria: Az épület 2020. augusztusában nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A fiatalon elhunyt hajdúnánási költő, Maghy Zoltán egykori szülőházában a költő életéről olvashatnak, de művei és néhány személyes tárgya segítségével is emlékezhetnek rá a látogatók. Pituk József selmecbányai születésű festőművész a XX. századi magyar képzőművészet jelentős alkotója. Nevéhez fűződik a budapesti Szent István Bazilika Szent Jobb-kápolnája üvegablakainak elkészítése. A galériában közel félszáz alkotása tekinthető meg. A látogatáshoz előzetesen a helyi művelődési központban lehet bejelentkezni.

Kultúra

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város kulturális lehetőségeit a Nánás Pro Cultura Nonprofit Kft. üzemeltetésében működő Kéky Lajos Városi Művelődési Központ biztosítja. A művelődési központ helyt ad nyelvi, művészeti és közhasznú tanfolyamoknak, ezen felül sportolási lehetőségeket is nyújt. A központban táncklub és musicalklub is működik. Az érdeklődők színházi előadásokon, koncerteken, előadóesteken vehetnek részt. Év közben több alkalommal is felpezsdítik a várost a hagyományosan megrendezésre kerülő bálok (farsangi, húsvéti, Erzsébet- és Katalin-napi, szilveszter és alapítványi bálok).

A könyvtár állománya 68 000 darabos, értékes helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, rendszeresen szervez író-olvasó találkozókat, alkotóesteket, fórumokat, vers-és prózamondó versenyeket.

Hajdúnánás évszázados hagyományát felelevenítve kétévente tartják az Aranyszalma Nemzetközi Szalmafonó Pályázatot, és kiállításokkal emlékeznek meg erről az ősi iparágról. A Nyári Zenés Esték elnevezésű többnapos rendezvényt évente szervezik.

Lakosságszáma

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1900-ban 15 884,
  • 1910-ben 16 781,
  • 1920-ban 17 085,
  • 1930-ban 17 963,
  • 1949-ben 18 222,
  • 1990-ben 18 722,
  • 2001-ben 18 058 fő lakta Hajdúnánást.
A népesség alakulása 1980 és 2026 között:
Lakosok száma
18 170
18 722
17 063
17 168
16 828
16 644
16 085
16 214
15 986
15 949
1980199020112013201820192022202320252026
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,7%, református 31,8%, görögkatolikus 2,4%, felekezeten kívüli 35% (25,3% nem válaszolt).[28]

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1% ukránnak, 0,1% románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,1% volt református, 3,8% római katolikus, 3,4% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 27,6% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).[29]

Ismert személyek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt élt

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/09/telepulesek/033?tab=results&filter=mayor. Hozzáférés: 2024. augusztus 4. {{cite web}}: Missing or empty |title= (súgó); Text "Hajdúnánás települési választás eredményei" ignored (súgó)
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ "Hajdúnánás települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "Hajdúnánás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 18.
  5. ↑ "Hajdúnánás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 3.
  6. ↑ "Hajdúnánás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 3.
  7. ↑ "Hajdúnánás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 3.
  8. ↑ "Hajdúnánás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 6.
  9. ↑ "Hajdúnánás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. május 3.
  10. ↑ "Hajdúnánás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. augusztus 2.
  11. ↑ Nábrádi Benedek (1990. november 8.). "Október 29-én tartotta alakuló ülését a képviselő-testület". Nánási Újság. Hajdúnánás: Hajdúnánási Polgármesteri Hivatal: 1–2.
  12. ↑ Nábrádi Benedek (1995. január 6.). "Alakuló ülés még karácsony előtt – Az alpolgármester választás a kialakult erőviszonyokat tükrözte". Hajdúnánási Újság. Hajdúnánás: Hajdúnánás Városi Önkormányzat: 3.
  13. ↑ Nábrádi Benedek (1998. november 13.). "Megalakult Hajdúnánás új képviselő-testülete". Hajdúnánási Újság. Hajdúnánás: Hajdúnánás Városi Önkormányzat: 3.
  14. ↑ Nábrádi Benedek (2002. november 9.). "Megalakult Hajdúnánás új képviselő-testülete". Hajdúnánási Újság. Hajdúnánás: Hajdúnánás Városi Önkormányzat: 1–3.
  15. ↑ "168/2007. (V. 30.) számú Képviselő-testületi Határozat" (PDF). Hajdúnánás Városi Önkormányzat. 2007. május 30. 28. o. Hozzáférés: 2024. október 19.
  16. ↑ "167/2007. (V. 30.) számú Képviselő-testületi Határozat" (PDF). Hajdúnánás Városi Önkormányzat. 2007. május 30. 27. o. Hozzáférés: 2024. október 19.
  17. ↑ "321/2010. (X. 13.) számú Képviselő-testületi Határozat" (PDF). Hajdúnánás Városi Önkormányzat. 2010. október 13. 5. o. Hozzáférés: 2024. október 19.
  18. ↑ "307/2014. (X. 22.) számú Képviselő-testületi Határozat" (PDF). Hajdúnánás Városi Önkormányzat. 2014. október 22. 4. o. Hozzáférés: 2024. október 19.
  19. ↑ "308/2014. (X. 22.) számú Képviselő-testületi Határozat" (PDF). Hajdúnánás Városi Önkormányzat. 2014. október 22. 5. o. Hozzáférés: 2024. október 19.
  20. ↑ "219/2019. (XI. 28.) számú Képviselő-testületi Határozat" (PDF). Hajdúnánás Városi Önkormányzat. 2019. november 28. 1. o. Hozzáférés: 2024. október 19.
  21. ↑ "220/2019. (XI. 28.) számú Képviselő-testületi Határozat" (PDF). Hajdúnánás Városi Önkormányzat. 2019. november 28. 2. o. Hozzáférés: 2024. október 19.
  22. ↑ "272/2022. (IX. 29.) számú Képviselő-testületi Határozat" (PDF). Hajdúnánás Városi Önkormányzat. 2022. szeptember 29. 4. o. Hozzáférés: 2024. október 19.
  23. ↑ "221/2019. (XI. 28.) számú Képviselő-testületi Határozat" (PDF). Hajdúnánás Városi Önkormányzat. 2019. november 28. 3. o. Hozzáférés: 2024. október 19.
  24. ↑ "121/2022. (IV. 28.) számú Képviselő-testületi Határozat" (PDF). Hajdúnánás Városi Önkormányzat. 2022. április 28. 2. o. Hozzáférés: 2024. október 19.
  25. ↑ Polgár Tóth Tamás (2022. április 28.). "Bizalomhiányra hivatkozva a képviselő-testülettel váltatta le ellenzéki alpolgármesterét Hajdúnánás fideszes polgármestere". Debreciner. Együtt Debrecenért Egyesület. Hozzáférés: 2024. október 19.
  26. ↑ "279/2024. (X. 04.) számú Képviselő-testületi Határozat" (PDF). Hajdúnánás Városi Önkormányzat. 2024. október 4. 4. o. Hozzáférés: 2024. október 19.
  27. ↑ Hajdúnánás Református templom, magyarharangok.hu
  28. ↑ Hajdúnánás Helységnévtár
  29. ↑ Hajdúnánás Helységnévtár
  30. ↑ Magyar Életrajzi Lexikon
  31. ↑ Bartha Ákos (2013). "Interjú Dr. Ötvös Lászlóval" (.pdf). Károli Gáspár Református Egyetem. 52–53. o. Hozzáférés: 2019. december 4.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Hajdúnánás
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúnánás témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hajdúnánás&oldid=28771231”