Hajdúnánás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajdúnánás
Református templom
Református templom
Hajdúnánás címere
Hajdúnánás címere		 Hajdúnánás zászlaja
Hajdúnánás zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásHajdúnánási
KistérségHajdúböszörményi
Jogállásváros
PolgármesterSzólláth Tibor Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4080
Körzethívószám52
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség16 214 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség65,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület259,62 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 51′, k. h. 21° 26′Koordináták: é. sz. 47° 51′, k. h. 21° 26′
Hajdúnánás (Hajdú-Bihar vármegye)
Hajdúnánás
Hajdúnánás
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Hajdúnánás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúnánás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hajdúnánás város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járás székhelye. A megye ötödik legnépesebb települése.

Fekvése[szerkesztés]

A Hajdúságban, az Alföld északi peremén található, Debrecentől 40 kilométerre északnyugatra, Nyíregyházától 25 kilométerre délnyugatra. Területe 259,62 km², ebből 12,54 km² a belterület. Legnépesebb különálló településrésze Tedej, mely az északi határszéle közelében fekszik.

A közvetlenül határos települések: észak felől Tiszavasvári, kelet felől Hajdúdorog, dél felől Hajdúböszörmény, nyugat felől Görbeháza, északnyugat felől pedig Polgár.

Legfontosabb vízfolyása a Keleti-főcsatorna, mely több mint 15 kilométer hosszan húzódik a határai között, s a városközponttól alig 2 kilométerre nyugatra húzódik.

Megközelítése[szerkesztés]

A térséget átszelő országos főutak (az M3-as autópálya kivételével) elkerülik – a 35-ös és a 36-os főutaktól 15-15, a 4-es főúttól pedig 20 kilométerre fekszik –, így csak mellékutakon érhető el.

A környező települések közül Nyíregyházával a 3317-es, Balmazújvárossal a 3323-as, Polgárral a 3501-es, Tiszavasvárival és Hajdúdoroggal, illetve azon át Hajdúböszörménnyel a 3502-es, Görbeházával pedig a 3508-as út köti össze. (A belvárost körbevevő körgyűrű is országos közútként számozódik: körülbelül egyharmada északon és keleten a 3502-es út része, a fennmaradó szakasz a 35 141-es útszámot viseli.)

Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala az M3-as autópálya, melynek egy csomópontja van a határai között, a belterülettől mintegy 4 kilométerre északnyugatra, a 3502-es út keresztezésénél.

A hazai vasútvonalak közül a Debrecen–Tiszalök-vasútvonal érinti, melynek három megállási pontja van itt. Debrecen felől sorrendben:

  • Hajdúnánás vasútállomás, a városközponttól délre, a 3323-as út vasúti keresztezésének keleti oldalától nem messze, közúti elérését a 35 141-es útból kiágazó 35 302-es számú mellékút (települési nevén Bocskai utca) biztosítja;
  • Hajdúnánás-Vásártér megállóhely, a város nyugati széle közelében, de már lakott területen kívül, ennek közúti elérését csak önkormányzati utak teszik lehetővé; és
  • Tedej megállóhely, a névadó település délnyugati részén, belterületen.

Története[szerkesztés]

Ezen a területen már a csiszoltkő-korszakban (i. e. 4500-2500), a rézkorban (i. e. 2500-1900), valamint a bronzkorban (i. e. 1900-900) is éltek különböző népcsoportok az itt talált leletek tanúsága szerint. A város határában megtalálhatóak a Csörsz árok maradványai, amely a kutatások szerint a szarmatákat védte a germán törzsek ellen. A 4. század második felétől gepidák, hunok és avarok váltották itt egymást.

Nánást először a Váradi regestrum említi, ahol később Nánásmonostora néven bukkan fel, tehát templomos község volt. 1301-es adatok szerint a tatárjárás következtében teljesen elnéptelenedett. 1421-ben Brankovics György szerb despota birtoka lett, majd Hunyadi János kezébe került, az 1490-es országgyűlés Corvin Jánosnak adományozta. 1556-ban török megszállt terület lett, adózó portáinak száma ekkor 25 volt. Bocskai István 1605-ös kiváltságlevelében puszta területként van megnevezve. A hajdúvárosok egyikeként 1606-ban kapott városi jogot. (1605. december 12.). Bocskai mozgalma nyomán mintegy 1800-2000 hajdú települt le a nemesi szabadságjogok birtokába került mezővárosban. A lakosság a törökök elől többször menekülni kényszerült és sokat szenvedett a kuruc háborúk idején is.

1676-ban annyira lerombolták, hogy 10 évig pusztaság volt. A lakosok a királytól kértek segítséget az újjáépítéshez. Később Nánás Rákóczi oldalán vett részt a szabadságharcban. Megtorlásként a császáriak kétszer is feldúlták a várost, 1709-ben még pestis is pusztított. A 18. században az őslakosság és a bevándorló nemesek között okozott feszültséget a teherviselés és a határbirtoklás kérdése. A helyzet csak a 19. század derekára rendeződött, ekkor vett nagyobb lendületet a földművelés az addig jellemző állattenyésztés mellett.

Az 1848–49-es szabadságharc idején a hajdúk két népfelkelő századát egyedül Nánás szolgáltatta. Az oroszok és az osztrákok által is megsarcolt város a Bach-korszak alatt az eladósodás ellen és az önkormányzatáért küzdött. A fejlődés csak 1876-ban vett nagyobb lendületet. A társadalmi, kulturális és politikai élet a század utolsó évtizedeire sokszínűvé és mozgalmassá vált (Hajdúnánási Kaszinó, Polgári Olvasókör, Nánási Lapok c. újság). A két világháború során nem szenvedett jelentősebb károkat a város, annál nagyobb volt az állatállomány és a mezőgazdasági felszerelés pusztulása. 1940-ben a lakosság száma 17996 fő volt, ebből 17978 magyar, 7 német, 5 szerb, 5 szlovák, és 1 horvát. A lakosság kb. 80%-a református, 9%-a római katolikus, 6%-a zsidó, 5%-a egyéb vallású volt.

Az 1956-os forradalom leverése után Debrecen után Hajdúnánáson ítélték el a legtöbb embert a megyéből a büntetőperekben. Az 1950-es évektől a korábbiaknál lényegesen erőteljesebb iparosodás kezdődött a városban, Országos jelentőségű üzemek telepedtek meg a térségben (pl. az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.). Kezdetét vette a közmű- és a közvilágítás kiépítése. 1962-ben nyitották meg a Városi Fürdőt. A rendszerváltás után a fejlődés látványosan visszaesett, ma a város fő vonzereje a termálfürdő, és a struccfarm. Hajdúnánás 1992 óta tagja a Hajdúvárosok Szövetségének.

Címere[szerkesztés]

1786-ban készült el az a pecsétnyomó, amelynek címerképe aztán a város jelképévé vált.

A címer hármas rétegzésű. Az égszínkék, ovális pajzson egy hajdú áll, aki vörös ruhát és sárga csizmát visel. Jobb kezében kivont szablyával, baljában egy levágott török fejjel. Fölötte helyezkedik el a vitézi nyílt sisak a királyi koronával, a visszavonhatatlan nemesi kiváltság jelképével. Legfelül kivont szablyát tartó jobb kar és a szablyán levágott török fej látható. A címerképet balról vörös és arany, jobbról pedig kék és ezüst girlandok egészítik ki.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Boros Miklós SZDSZ[3]
1994–1998 Dr. Éles András Hajdúnánásért Egyesület[4]
1998–2002 Hajdúnánásért Egyesület[5]
2002–2006 HTFE-MSZP[6]
2006–2010 HTFE-MSZP[7]
2010–2014 Szólláth Tibor Zoltán Fidesz[8]
2014–2019 Fidesz-KDNP[9]
2019-től Fidesz-KDNP[1]

Gazdaság[szerkesztés]

  • Háziipara jelentős (szalmafonás).
  • Itt működik Magyarország első struccvágóhídja.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom: copf stílus, 18. század vége[10]
  • Főtér (napszerkezetű), Városházával, Kossuth-, és Bocskai-szoborral, szabadtéri színpaddal
  • Városi Művelődési Központ,
  • Hajdúsági tájház: klasszicista stílus, 19. század vége
  • Hajdúnánási gyógyfürdő
  • Strucctenyésztő tanya
  • Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola épülete
  • Páfrányfenyő: Hajdú-Bihar megye védett természeti értéke.
  • M3-as autópálya hajdúnánási mérnöksége.
  • Maghy Zoltán Emlékház és Pituk József Galéria: Az épület 2020. augusztusában nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A fiatalon elhunyt hajdúnánási költő, Maghy Zoltán egykori szülőházában a költő életéről olvashatnak, de művei és néhány személyes tárgya segítségével is emlékezhetnek rá a látogatók. Pituk József selmecbányai születésű festőművész a XX. századi magyar képzőművészet jelentős alkotója. Nevéhez fűződik a budapesti Szent István Bazilika Szent Jobb-kápolnája üvegablakainak elkészítése. A galériában közel félszáz alkotása tekinthető meg.

Kultúra[szerkesztés]

A város kulturális lehetőségeit a Nánás Pro Cultura Nonprofit Kft. üzemeltetésében működő Kéky Lajos Városi Művelődési Központ biztosítja. A művelődési központ helyt ad nyelvi, művészeti és közhasznú tanfolyamoknak, ezen felül sportolási lehetőségeket is nyújt. A központban táncklub és musicalklub is működik. Az érdeklődők színházi előadásokon, koncerteken, előadóesteken vehetnek részt. Év közben több alkalommal is felpezsdítik a várost a hagyományosan megrendezésre kerülő bálok (farsangi, húsvéti, Erzsébet- és Katalin-napi, szilveszter és alapítványi bálok).

A könyvtár állománya 68 000 darabos, értékes helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, rendszeresen szervez író-olvasó találkozókat, alkotóesteket, fórumokat, vers-és prózamondó versenyeket.

Hajdúnánás évszázados hagyományát felelevenítve kétévente tartják az Aranyszalma Nemzetközi Szalmafonó Pályázatot, és kiállításokkal emlékeznek meg erről az ősi iparágról. A Nyári Zenés Esték elnevezésű többnapos rendezvényt évente szervezik.

Lakosságszáma[szerkesztés]

  • 1900-ban 15 884,
  • 1910-ben 16 781,
  • 1920-ban 17 085,
  • 1930-ban 17 963,
  • 1949-ben 18 222,
  • 1990-ben 18 722,
  • 2001-ben 18 058 fő lakta Hajdúnánást.
A népesség alakulása 1980 és 2023 között
Lakosok száma
18 170
18 722
18 055
17 168
17 175
16 828
16 644
16 085
16 085
16 214
1980199020012013201420182019202220222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,7%, református 31,8%, görögkatolikus 2,4%, felekezeten kívüli 35% (25,3% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1% ukránnak, 0,1% románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,1% volt református, 3,8% római katolikus, 3,4% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 27,6% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).[12]

Ismert személyek[szerkesztés]

Itt született[szerkesztés]

Itt élt[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Hajdúnánás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Hajdúnánás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Hajdúnánás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  5. ↑ Hajdúnánás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  6. ↑ Hajdúnánás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  7. ↑ Hajdúnánás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  8. ↑ Hajdúnánás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  9. ↑ Hajdúnánás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  10. ↑ Hajdúnánás Református templom, magyarharangok.hu
  11. ↑ Hajdúnánás Helységnévtár
  12. ↑ Hajdúnánás Helységnévtár
  13. ↑ Magyar Életrajzi Lexikon
  14. ↑ Bartha Ákos: Interjú Dr. Ötvös Lászlóval (.pdf) pp. 52-53. Károli Gáspár Református Egyetem, 2013. (Hozzáférés: 2019. december 4.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Hajdúnánás
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúnánás témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hajdúnánás&oldid=26704072”