Tiszavasvári

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tiszavasvári
Tiszavasvari - panoramio (4).jpg
Tiszavasvári címere
Tiszavasvári címere
Tiszavasvári zászlaja
Tiszavasvári zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásTiszavasvári
Jogállás város
járásszékhely
Polgármester Szőke Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4440
Körzethívószám 42
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség12 508 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség99,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület128,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszavasvári (Magyarország)
Tiszavasvári
Tiszavasvári
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 04″, k. h. 21° 22′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 04″, k. h. 21° 22′ 08″
Tiszavasvári (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tiszavasvári
Tiszavasvári
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Tiszavasvári weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszavasvári témájú médiaállományokat.

Tiszavasvári város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári járás központja. Mai nevét 1952-ben kapta Vasvári Pálra emlékezve, de tulajdonképpen 1950-ben jött létre Bűdszentmihály és Tiszabűd egyesítésével. A két település már korábban, 1941 és 1946 között is egyesítve volt Bűdszentmihály néven.[3]

Fekvése[szerkesztés]

A Keleti-főcsatorna bal partján fekszik, a megye székhelyétől, Nyíregyházától 28 kilométerre. Közelében található a tájvédelmi területté nyilvánított Fehér-szik.

A közvetlenül határos települések: észak felől Tiszalök és Szorgalmatos, kelet felől Nagycserkesz, délkelet felől Hajdúdorog, dél felől Hajdúnánás, délnyugat felől Polgár, nyugat felől Újtikos, északnyugat felől pedig Tiszadob és Tiszadada.

Legnépesebb külterületi, különálló településrésze Józsefháza, a központjától mintegy 5 kilométerre délnyugatra.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 36-os főút, ezen érhető el Nyíregyháza és Tiszaújváros felől is. Hajdúnánással és azon keresztül Hajdúböszörménnyel a 3502-es, Tiszadobbal a 3631-es, Tiszalökkel pedig a 3632-es út kapcsolja össze.

Vonattal elérhető a Debrecen–Tiszalök-vasútvonalon, melynek két megállási pontja van itt; Tiszavasvári vasútállomás a belterület déli részén helyezkedik el, közvetlenül a 3502-es út mellett, Egyházerdő megállóhely pedig a lakott terület északi szélén, ott, ahol a 3502-es út keresztezi a vasutat.

Földrajzi alapadatok[szerkesztés]

Magyarország északkeleti nagyrégiójához tartozik, mint egy 38 ezres térség dinamikusan fejlődő központja. Három alföldi kistáj, a Nyírség, a Hajdúság, és a Hortobágy találkozásánál, a Tisza bal parti árterén helyezkedik el, Budapesttől 210 kilométerre keletre, a Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen háromszög középpontjában.

Éghajlatában erősen érvényesül a kontinentális jelleg. Az északi szelek miatt alacsonyabb a hőmérséklet, mint az Alföld déli részén.

Felszíne sík – folyók egyengették a területének nagy részét, így azt jobbára folyami hordalék borítja.

Vizekben, vadakban, növényzetben gazdag területét kelet-nyugati irányban a 36-os főút szeli át, nagy átmenő forgalommal. Vasútja Debrecen és Miskolc felé jelent összeköttetést az itt élőknek és a városba látogatóknak. Az M3-as autópálya a város határában húzódik, lehetővé téve a közvetlen megközelítést az ország távolabbi részei felől is.

A Nyíri-mezőségre jellemző kötött fekete szikes, homokos talaj egyformán megtalálható. Adottságainál fogva jól megfér egymás mellett a szántóföldi növényi kultúra és a nagy kiterjedésű legelőin az állattartási kultúra is.

Története[szerkesztés]

A város helyén két település állt egykor, Tiszabűd (korábban Bűd) és Szentmihály. A Bűd elnevezés török eredetű, honfoglalás kori.

Bűd a tatárjárás idején elpusztult, majd később újra települt falu a 16. század végén ismét lakatlanná vált jó félszáz évig, majd örmény kereskedők (Dogály János és Konstantin) görögkatolikus kárpát-ukrán telepesekkel telepítették be. Ez időben a Taktaközből református magyarok is jöttek ide.

Szentmihály 1440 táján született: Báthori András Bűd határában önálló települést hozott létre és bűdi jobbágyokkal népesítette be. 1550 körül jeles település volt, közel félezer ember élt itt. A 17. század első harmadában az új birtokos – Lónyay család – hajdúkat telepített ide, akik a bíráskodás terén kiváltságokat kaptak. A 17. század második felében lakatlan volt, majd 1700 körül ismét hajdúk éltek itt, akik szerződéses viszonyban voltak a földesúrral, s a szabad mezővárosi jogállást 1848-ig megőrizte a település. 1771-től 1945-ig Dessewffy-birtok volt.

A két szomszédos község (ekkor már Bűdszentmihály és Tiszabűd) közigazgatási egyesítése nem volt zökkenőmentes. Először 1941-ben egyesültek Bűdszentmihály néven, de a tiszabűdiek nem akarták elfogadni önállóságuk elvesztését. 1946-ban sikerült is visszanyerni községi önállóságukat, de 1950-ben újra Bűdszentmihály néven hozták egybe a két községet. Tiszabűd legalább a község nevében akarta jelezni egykori önállóságát. Ennek eredménye lett végül az új elnevezés 1952-től: Tiszavasvári, amelyet Vasvári Pál és a Tisza nevéből képeztek. Tiszavasvári 1986. január 1. óta város.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

A településen 2012. október 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választás négy polgármesterjelöltje között a hivatalban lévő városvezető is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[10]

Szűk hat évvel később, 2018. szeptember 16-án ismét időközi polgármester-választást kellett tartani Tiszavasváriban, ezúttal azért, mert az addigi jobbikos polgármester néhány hónappal korábban lemondott:[14] parlamenti mandátumhoz jutott, amelynek betöltése összeférhetetlennek minősült a polgármesteri tisztséggel, és ő a parlamenti munkát választotta. Az időközi választáson öt jelölt indult, köztük egy korábbi polgármester (Rozgonyi Attila), a 2014–2018-as csonka ciklus alpolgármestere (Munkácsi Mihály), sőt a város jegyző asszonya (Badics Ildikó) is, aki bár függetlenként indult, de a Jobbik nem hivatalos jelöltjének számított.[15]

Részletes önkormányzati választási eredmények[szerkesztés]

2010[9][szerkesztés]

Polgármesterjelölt Párt/Szervezet Szavazatok
dr. Fülöp Erik Jobbik 2 692 53,29%
Rozgonyi Attila független 1 927 38,14%
Koltai Tamás MSZP 247 4,89%
Papp Miklós Civil Mozgalom 186 3,68%

2014[11][szerkesztés]

  • Dr. Fülöp Erik Sándor (Jobbik) - 52,01%
  • Dr. Hosszú József (független) - 46,36%
  • Takács Zoltán Attila (független) - 1,54%

A képviselő-testületben a helyi választópolgárok a Jobbik 6, a Fidesz-KDNP 2, a TVNE 1 képviselőjét, valamint 2 független képviselőt juttattak mandátumhoz.

2018 (időközi)[12][szerkesztés]

  • Szőke Zoltán (Fidesz-KDNP) - 41,73%
  • Badics Ildikó (független, Jobbik támogatással) - 36,87%
  • Rozgonyi Attila (független) - 9,52%
  • Munkácsi Mihály (független) - 7,94%
  • Nácsáné dr. Kalán Eszter (független) - 3,94%

2019[1][szerkesztés]

  • Szőke Zoltán (Fidesz-KDNP) - 64,37%
  • Dr. Kiss Krisztián (KÖTE) - 35,63%

A képviselő-testületben a helyi választópolgárok a Fidesz-KDNP 7, a KÖTE 2, a 3-E 1 képviselőjét, valamint 1 független képviselőt juttattak mandátumhoz.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 12,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% ruszinnak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,9%, református 21,1%, görögkatolikus 8,6%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 31,3% (28,5% nem válaszolt).[17]

Gazdaság[szerkesztés]

  • A városban működött az Alkaloida Vegyészeti Gyár, amely a privatizáció óta ICN Pharma[18] néven működött 2006 őszéig. Ekkor újra visszavette régi nevét és Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. néven működik. Jelenlegi tulajdonosa Sun Pharma Industries Ltd.
  • Téglagyártás (Wienerberger)
  • Acélszerkezet-gyártás (VASÉP Kft.)
  • Vegyipari gépészet (QUICK 2000 Kft.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Vasvári Pál Múzeum
  • Dessewffy-kastély (klasszicista, 19. század első fele)
  • Görögkatolikus templom (barokk)
  • Református templom (18. század)
  • Kornis-kastély (Dogály-kúria)
  • Római katolikus templom (Szent Eleonóra-harang)
  • Tiszavasvári strandfürdő, mely nagyon híres, s népszerű volt a 80-90-es években a város határában található gyógyvíz forrás miatt, mely közelébe a strand épült.
  • A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
  • Városháza, Bán Ferenc DLA[19] (Tokaj, 1940. szeptember 17.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar építész, a kortárs magyar építészet egyik legprogresszívabb alakja. Kelet-Magyarország építészetének emblematikus figurája tervei alapján készült el 1987-1989 között.

Tiszavasvári híres szülöttei[szerkesztés]

  • Vasvári Pál - a márciusi ifjak egyik vezéralakja
  • Kabay János - annak a ma is használt eljárásnak a feltalálója, mellyel a morfium a száraz máknövényből kinyerhető. A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítója.
  • Kisszántói Pethe Ferenc - az első magyar gazdasági szaklap szerkesztője
  • Olasz Renátó - színész, ismert szerepe Miklósi Márk az Aranyélet című filmsorozatban.
  • Gazdag László bábművész, színész, a Kolibri Színház tagja.
  • Aranyos Sándor - néprajzkutató, muzeológus. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Gyűjteményi osztályvezetője, Junior Prima Primissima díjas muzeológus (2015)

Intézmények[szerkesztés]

A városban található oktatási és nevelési intézmények[szerkesztés]

Óvodák

  • Egyesített Óvoda Intézmény:
  • Minimanó Óvoda
  • Kerek-Perec Óvoda
  • Lurkó-Kuckó Óvoda
  • Varázsceruza Óvoda

Általános iskolák

  • Tiszavasvári Általános Iskolai Egység (3 iskola egysége: Kabay János, Pethe Ferenc és Vasvári Pál Általános Iskola)

Gimnázium

Szakközépiskola, kollégium, szakmunkásképző

Zeneiskola

Sportélet, Tiszavasvári Sport Egyesület (TSE)[szerkesztés]

Futball

  • A 2010-2011-es bajnoki évadban, megye első osztályú csapat

Kézilabda

  • A 2010-2011-es bajnoki évadban az NB II Északkelet férfi felnőtt csoportjának 3. helyezett csapata[20]
  • 1997-98-ban a város először jutott az NBI-be[21]

Rendezvények[szerkesztés]

Öhönforgató verseny és Néptánctalálkozó[szerkesztés]

Nagyszabású gasztronómiai fesztivál, amely 2005 óta kerül megrendezésre, jellemzően május második felében, a városi strand területén. A versenyen baráti társaságok, munkahelyi közösségek főzik a híres hortobágyi pásztorételt. Az induló csapatok száma 50 és 60 körül mozog. A csapatok létszáma változó, a résztvevők száma rendre eléri, meghaladja az 1000 főt.

A rendezvényt egész napos kulturális program egészíti ki. Délelőttönként néptánc bemutatókat, délutánonként könnyűzenei fellépőket láthatnak a kilátogatók.

Zúzoslé főzőverseny , Zúzafesztivál és Pálinka mustra - Csipetnyi Bűdszentmihály[22]

Tiszavasvári Város Önkormányzata és a Vasvári Pál Múzeum is féltő és élő értékként kezelő gonddal őrzi ősi ételének mai kultuszát. Ennek jegyében a Múzeum és a Városi Önkormányzat 2013-ban rendezte meg első alkalommal, s teremtett ezzel a régi népi ételt szélesebb körű mai népszerűségi és figyelemközpontba helyező hagyományt a Szent Mihálynapi hagyományok felidézésként a Zúzos-lé főző versengést. Ennek keretében azon csapatok jelentkezését várták, akik a legfinomabban módon tudják elkészíteni Büdszentmihály egyedülálló népi ételét a Zúzos levest. A megrendezésre kerülő versengés értékelési szempontrendszere az ősi népi étel illat, látvány, és íz világának specifikumait vizsgálja, illetve külön minősítési szemponttá emeli az étel elkészítésének alapjául szolgáló recept egyediségeit, specifikumait, melyek a megszokottól történő eltérés alapján hitelesen tükrözik a népi ételek elkészítésében is természetszerűleg megnyilvánuló „Ahány ház, annyi szokás” elvet. A tyúkhúsleveshez leginkább hasonlítható különleges leves, az egyedi fűzerezés mellett húst, zöldségeket, zúzát, májat, pirított eperlevelet, rizst is tartalmaz, amelytől íze és állaga is igazán egyedi és különleges. Az ételt a helyi múzeum néprajzi gyűjtése alapján leginkább a paraszti lakodalmak és családi eseményekkor került az ünnepi asztalra. Büdszentmihály, a mai Tiszavasvári elődtelepülésének egyedülálló népi ételét ma is gyakran tálalják a lagzikban. A gasztronómiai hagyományok ápolásának évről évre megrendezésre kerülő több színterén is gyakran kap központi helyet e jellegzetes tájétel.

Funreal[szerkesztés]

A Funreal egy helyi jelentőségű, 2000 óta, szabálytalan időközönként rendezett, önszerveződő cybersport-összejövetel, úgynevezett LAN-parti, túlnyomórészt Tiszavasvári, illetve újabban Tiszalök helyszínnel. Résztvevőinek száma jellemzően 100 fő alatti, hivatalos játéka az Unreal Tournament; rendszere körmérkőzéses. Díjazás a vándorserlegtől eltekintve nincs.

https://web.archive.org/web/20080703143357/http://funreal.unr.hu:80/

Testvérvárosok[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Tiszavasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. augusztus 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Tiszavasvári története a KSH helységnévtárában[halott link]
  4. Tiszavasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Tiszavasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  6. Tiszavasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. Tiszavasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. Tiszavasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  9. a b Tiszavasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  10. a b c Tiszavasvári települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. október 28. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  11. a b Tiszavasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  12. a b Tiszavasvári települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. szeptember 16. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  13. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  14. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  15. Dull Szabolcs: A Fidesz bevette a Jobbik fellegvárát is (magyar nyelven) (html). index.hu. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  16. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  17. Tiszavasvári Helységnévtár
  18. (2018. szeptember 20.) „ICN Pharma” (angol nyelven). Wikipedia.  
  19. (2020. október 20.) „Bán Ferenc (építész, 1940)” (magyar nyelven). Wikipédia.  
  20. Archivált másolat. [2009. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 28.)
  21. Archivált másolat. [2009. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 30.)
  22. „A tiszavasvári Zúzos-lé vagy más néven a vasvári Zúzos leves, mint a büdszentmihályi eredetű, s a tiszavasvári kistérségben is népszerű, speciális népi étel”. (Hozzáférés: 2015)
  23. Újabb testvérvárosi kapcsolat. nagybanya.ro, 2006. augusztus 17. (Hozzáférés: 2011. október 8.)
  24. "Ugyanúgy gondolkodunk". (Hozzáférés: 2011. október 8.)
  25. Kínai testvérvárosa lesz Tiszavasvárinak, 2011. július 22. [2013. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 8.)
  26. Pusztai Sándor: Tiszavasvári lehet a Magyar-Iráni gazdasági hídfőállás. szon.hu. (Hozzáférés: 2011. október 8.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]