Tiszavasvári

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tiszavasvári
Tiszavasvari - panoramio (4).jpg
Tiszavasvári címere
Tiszavasvári címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásTiszavasvári
Jogállás város
járásszékhely
Polgármester Szőke Zoltán (FideszKDNP)
Irányítószám 4440
Körzethívószám 42
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 12 508 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség99,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület128,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszavasvári (Magyarország)
Tiszavasvári
Tiszavasvári
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 04″, k. h. 21° 22′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 04″, k. h. 21° 22′ 08″
Tiszavasvári (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tiszavasvári
Tiszavasvári
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Tiszavasvári weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszavasvári témájú médiaállományokat.

Tiszavasvári város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári járás központja. Mai nevét 1952-ben kapta Vasvári Pálra emlékezve, de tulajdonképpen 1950-ben jött létre Bűdszentmihály és Tiszabűd egyesítésével. A két település már korábban, 1941 és 1946 között is egyesítve volt Bűdszentmihály néven.[2]

Fekvése[szerkesztés]

A Keleti-főcsatorna bal partján található. Nyíregyházától, a megye székhelyétől 27,8 km-re fekszik, ahonnan a 36-os főúton közelíthető meg. Közelében található a tájvédelmi területté nyilvánított Fehér-szik.

Vonattal elérhető a Debrecen–Tiszalök-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

A város helyén két település állt egykor, Tiszabűd (korábban Bűd) és Szentmihály. A Bűd elnevezés török eredetű, honfoglaláskori.

Bűd a tatárjárás idején elpusztult, majd később újra települt falu a 16. század végén ismét lakatlanná vált jó félszáz évig, majd örmény kereskedők (Dogály János és Konstantin) görögkatolikus kárpát-ukrán telepesekkel telepítették be. Ez időben a Taktaközből református magyarok is jöttek ide.

Szentmihály 1440 táján született: Báthori András Bűd határában önálló települést hozott létre és bűdi jobbágyokkal népesítette be. 1550 körül jeles település volt, közel félezer ember élt itt. A 17. század első harmadában az új birtokos – Lónyay család – hajdúkat telepített ide, akik a bíráskodás terén kiváltságokat kaptak. A 17. század második felében lakatlan volt, majd 1700 körül ismét hajdúk éltek itt, akik szerződéses viszonyban voltak a földesúrral, s a szabad mezővárosi jogállást 1848-ig megőrizte a település. 1771-től 1945-ig Dessewffy-birtok volt.

A két szomszédos község (ekkor már Bűdszentmihály és Tiszabűd) közigazgatási egyesítése nem volt zökkenőmentes. Először 1941-ben egyesültek Bűdszentmihály néven, de a tiszabűdiek nem akarták elfogadni önállóságuk elvesztését. 1946-ban sikerült is visszanyerni községi önállóságukat, de 1950-ben újra Bűdszentmihály néven hozták egybe a két községet. Tiszabűd legalább a község nevében akarta jelezni egykori önállóságát. Ennek eredménye lett végül az új elnevezés 1952-től: Tiszavasvári, amelyet Vasvári Pál és a Tisza nevéből képeztek. Tiszavasvári 1986. január 1-je óta város.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]

A 2010-es választás eredménye[4][szerkesztés]

Polgármesterjelölt Párt/Szervezet Szavazatok
dr. Fülöp Erik Jobbik 2 692 53,29%
Rozgonyi Attila független 1 927 38,14%
Koltai Tamás MSZP 247 4,89%
Papp Miklós Civil Mozgalom 186 3,68%
  • A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint az alábbi:
Szervezetek Képviselői helyek
Jobbik             6 54,55%
Fidesz-KDNP             2 18,18%
Független             2 18,18%
TVNE             1 9,09%

2014-es önkormányzati választás[szerkesztés]

  • Dr. Fülöp Erik Sándor (Jobbik) - 52,01%
  • Dr. Hosszú József (Független) - 46,36%
  • Takács Zoltán Attila (Független) - 1,54%

2018-as időközi önkormányzati választás[5][szerkesztés]

  • Szőke Zoltán (Fidesz-KDNP) - 41,73%
  • Badics Ildikó (Független, Jobbik támogatással) - 36,87%
  • Rozgonyi Attila (Független) - 9,52%
  • Munkácsi Mihály (Független) - 7,94%
  • Nácsáné Dr. Kalán Eszter (Független) - 3,94%

Gazdaság[szerkesztés]

  • A városban működött az Alkaloida Vegyészeti Gyár, amely a privatizáció óta ICN Pharma néven működött 2006 őszéig. Ekkor újra visszavette régi nevét és Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. néven működik. Jelenlegi tulajdonosa Sun Pharma Industries Ltd.
  • Téglagyártás (Wienerberger)
  • Acélszerkezet-gyártás (VASÉP Kft.)
  • Vegyipari gépészet (QUICK 2000 Kft.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Tiszavasvári híres szülöttei[szerkesztés]

  • Vasvári Pál - a márciusi ifjak egyik vezéralakja
  • Kabay János - annak a ma is használt eljárásnak a feltalálója, mellyel a morfium a száraz máknövényből kinyerhető. A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítója.
  • Kisszántói Pethe Ferenc - Az első magyar gazdasági szaklap szerkesztője
  • Olasz Renátó - színész, ő az Aranyélet című filmsorozat Miklósi Márkja.
  • Aranyos Sándor - néprajz, múzeológus. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Gyűjteményi osztály vezetője, Junior Prima Primissima díjas múzeológus (2015)

Intézmények[szerkesztés]

A városban található oktatási és nevelési intézmények[szerkesztés]

Óvodák

  • Egyesített Óvoda Intézmény:
  • Minimanó Óvoda
  • Kerek-Perec Óvoda
  • Lurkó-Kuckó Óvoda
  • Varázsceruza Óvoda

Általános iskolák

  • Tiszavasvári Általános Iskolai Egység (3 iskola egysége: Kabay János, Pethe Ferenc és Vasvári Pál Általános Iskola)

Gimnázium

Szakközépiskola, kollégium, szakmunkásképző

Zeneiskola

  • Hankó László Zeneiskola

Sportélet, Tiszavasvári Sport Egyesület (TSE)[szerkesztés]

Futball

  • A 2010-2011-es bajnoki évadban, megye első osztályú csapat

Kézilabda

  • A 2010-2011-es bajnoki évadban az NB II Északkelet férfi felnőtt csoportjának 3. helyezett csapata[6]
  • 1997-98-ban a város először jutott az NBI-be[7]

Rendezvények[szerkesztés]

Öhönforgató verseny és Néptánctalálkozó[szerkesztés]

Nagyszabású gasztronómiai fesztivál, amely 2005 óta kerül megrendezésre, jellemzően május második felében, a városi strand területén. A versenyen baráti társaságok, munkahelyi közösségek főzik a híres hortobágyi pásztorételt. Az induló csapatok száma 50 és 60 körül mozog. A csapatok létszáma változó, a résztvevők száma rendre eléri, meghaladja az 1000 főt.

A rendezvényt egész napos kulturális program egészíti ki. Délelőttönként néptánc bemutatókat, délutánonként könnyűzenei fellépőket láthatnak a kilátogatók.

Funreal[szerkesztés]

A Funreal egy helyi jelentőségű, 2000 óta, szabálytalan időközönként rendezett, önszerveződő cybersport-összejövetel, úgynevezett LAN-parti, túlnyomórészt Tiszavasvári, illetve újabban Tiszalök helyszínnel. Résztvevőinek száma jellemzően 100 fő alatti, hivatalos játéka az Unreal Tournament; rendszere körmérkőzéses. Díjazás a vándorserlegtől eltekintve nincs.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  2. Tiszavasvári története a KSH helységnévtárában
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. A 2010-es választás eredménye
  5. Tiszavasvári - 20180916 - Nemzeti Választási Iroda”, Nemzeti Választási Iroda (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 16.) (hu-HU nyelvű) 
  6. [1]
  7. [2]
  8. Újabb testvérvárosi kapcsolat. nagybanya.ro, 2006. augusztus 17. (Hozzáférés: 2011. október 8.)
  9. "Ugyanúgy gondolkodunk". (Hozzáférés: 2011. október 8.)
  10. Kínai testvérvárosa lesz Tiszavasvárinak, 2011. július 22. (Hozzáférés: 2011. október 8.)
  11. Pusztai Sándor: Tiszavasvári lehet a Magyar-Iráni gazdasági hídfőállás. szon.hu. (Hozzáférés: 2011. október 8.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]